- Felv�gos! –mondta.
- Nyisd ki a szemed, Bella! – mondtam csendben, megnyugtatva, hogy minden rendben van.
Kinyitotta. Hatalmas szemei, a bels�mig hatoltak. Mintha �jra mozg�sba lend�ten� a szemem. Arc�n a meglep�d�tts�g l�tszott. Tal�n az�rt mert annyira k�zel hajoltam hozz�. Magamba sz�vtam minden egyes bel�le ki�raml� p�r�t, melegs�get, illatot. Tal�n ha enn�l is k�zelebb ker�ln�k hozz�? Vajon megengedn�, hogy m�sk�pp is kifejezzem az �rz�seimet? � is �gy �rez, ahogy �n?
- Azon gondolkodtam, am�g futottam…- kezdtem el, de elhallgattam, mert mi lesz, ha visszautas�t? Szemmel l�that�an nem figyelt r�m, folytatta a mondatomat:
- Rem�lem, azon, hogyan ker�lj�k el a f�kat!
- Buta Bella! – nevettem fel. M�r, hogy is mehetn�k neki egy f�nak? – A fut�s a m�sodik term�szetem, nem kell gondolkodnom rajta!
- Felv�g�s! – d�nny�gte �jra.
Elmosolyodtam. �gy l�tom, nem zavarja a k�zels�gem. Tal�n ha megpr�b�ln�m. Biztosan nem b�nn�. �gy verdes a sz�ve, mint egy rep�lni k�sz�l� fi�k�nak. Olyan, mintha � is �gy �rezne, ahogyan �n.  Teljesen fel�l�nk�ltem ett�l a gondolatt�l �s mintha er�sebb is lettem volna t�le.
- Nem. – folytattam- Azon gondolkodtam, hogy van valami, amit szeretn�k megpr�b�lni! – felemeltem a vaskezeimet �s �vatosan k�z� fogtam az arc�t. Olyan gyeng�den �rintettem meg,- nehogy �rtsak neki-hogy szinte nem is �reztem, hogy a kezemben van, csak amikor a b�re melegs�ge felmeleg�tette.
V�rtam, hogy az �v�lt�s a fejemben-ami azt parancsolta, hogy �ljem meg- lenyugodjon. Mikor kezdett csillapodni a dolog k�zelebb engedtem az arcomat az �v�hez. Igen a halk csendes�lt, f�l�je kerekedett valami sokkal er�sebb �rz�s.
M�g k�zelebb engedtem az arc�t mindaddig, am�g meleg ajka az eny�mhez nem �rt.
Annyira j� �rz�s volt, teljesen �tengedtem magam a pillanatnak amikor hallottam, hogy a sz�ve er�sebben ver. Szinte kir�g a hely�r�l �s a l�gz�se is zih�l�sba ment �t. K�zelebb h�zott mag�hoz, �s elny�lt az ajka. �reztem, hogy az illata teljesen fel�lkerekedik rajtam �s a m�reg t�lteng a sz�mban. Nem engedhetem, hogy baja essen. Fegyelmezetten, �vatosan eltoltam magamt�l, hogy �jra a magam ura legyek. Kinyitotta hatalmas, t�zt�l �g� szem�t �s fels�hajtott:
- Hopp�!
- Az nem kifejez�s! – �rtettem vele egyet �s �sszeszor�tottam a fogam, am�g a m�reg �z�t �reztem. A fejem szinte t�ltengett az illat�val vissza kellett nyernem a r�gi �nmagamat. Nem b�nthatom, Bell�t!
- Nem kellene ink�bb…? – k�rdezte �s pr�b�lt kiss� h�tr�bb h�z�dni.
Nem! Nem! Nem engedhetem el, hiszen olyan boldog vagyok. Ez az �rz�s sokkal er�sebb, mint az �hs�g, megtudok vele b�rk�zni, csak kell m�g egy kis id�.
- Nem, eg�sz t�rhet�. V�rj egy pillanatig, k�rlek! – mondtam, m�g mindig fegyelmezetten, de k�rlel� hangon.
Fesz�lten figyelt. �n pedig folyamatosan k�zd�ttem a fejemben ord�t� hanggal. A hang elcsendesedett �s boldog voltam, mert legy�ztem.
Elmosolyodtam erre a t�nyre.
- Na tess�k! – mondtam.
- Elviselhet�? – k�rdezte. M�g, hogy elviselhet�-e? Fantasztikus �rz�s. �s az er�!
- Er�sebb vagyok mint hittem. J� tudni.
- B�rcsak �n is elmondhatn�m ezt magamr�l! Sajn�lom…
- V�gt�re is, te csak ember vagy! – cs�szott ki a sz�mon. De nem gondoltam erre, hiszen annyira boldog voltam.
- Nagyon k�sz�n�m. – mondta s�rt�d�tten.
Fel�lltam �s kiny�jtottam a kezem, hogy seg�tsek neki. Annyira s�padt volt, hogy k�telkedtem benne, hogy fel tud �llni. S�padt volt, de annyira gy�ny�r�! Percr�l, percre szebb!
T�tov�zott.