A nevem Isabella Swan, flvr vmpr vagyok. Az anym egy vmpr, az apm, pedig haland. n furcsa eset vagyok, mg a rendes flvrektl is klnbzm, mert az anym vmpr, s nem az apm. Anym valahogy – mig rejtly, hogy, hogy – kpes volt teherbe esni, s engem megszlni. (...)
jra lthatv vltam, s meredten bmultam Edwardot. Megborzongtam. Nem tudom mirt, de gy reztem a vgzetem. Az v a lelkem a testem, minden porcikm. Hirtelen fellngolt bennem valami. Nem ismertem ezt az rzst, de nagyon furcsa volt. getett bellrl, ki akart trni, mint egy vulkn, hogy elrasszon engem, s magval ragadjon az ismeretlenbe. Rmiszt volt.
Edward htrlt tlem. Fogalmam sem volt, hogy mi a baja, de a szemben rmlet lt. A szobban mindenki rtetlen arcot vgott. Rjttem, hogy senki sem tudja mi a baja Edwardnak. gy dntttem kidertem.
- Edward, mi van veled? Mi a baj? Mi van az illatommal? – csak a fejt rzta.
- Most menj el, krlek! – mondta, de a hangja remegett. Pillantsa feszlt volt. Undor tkrzdtt benne.
- Bemsz a hzba, s kicsalogatod az erdbe! Majd leszrod ezzel itt! – a kezbe nyomtam az ezsttrt. Edward szeme homlyos volt. Most megfizet az a kis cafka! Meglte azt az embert, aki szeretett engem, s felnevelt, a btymat! Legszvesebben, n magam vgeztem volna a piszkos munkt, de lttam, hogy nzett Bella erre a vmprra. Nyilvnval, hogy szerelmes! Pfuj! Nevetsges! De egyben j is, mert gy a szve vlasztottja, szrja meg s ez mg nagyobb fjdalom neki.
Mikor magamhoz trtem nem nyitottam ki a szememet. Br minden bizonnyal nem is nagyon tudtam volna, mert lomslynak reztem. De azrt csukott szemmel is rjttem arra, hogy meghaltam. A tr helyt szinte mg mindig reztem a mellkasomban, de mr nem fjt annyira. Hirtelen emlkek radata nttt el. Kiugrom az ablakon. Stlunk az erdben. Edward leszr. Ennl a pontnl felpattant a szemem, s olyan gyorsan ltem fel, hogy beleszdltem. Vrjunk, mit csinltam? Igen ez hatrozottan szdls volt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovbb…