1. fejezet |
Ditty |
|
|
Homályos,szürke reggelre ébredtem...bár ez nem meglepõ,legalábbis Forksban.Fél négy volt.Viszont egyben biztos voltam:õ itt van velem.Éreztem a jelenlétét.Nem tévedtem nagyot ott feküdt az ágyam szélén,mellettem,kívül a takarómon,mert nem szerette volna hogy fázzak.
- Jó reggelt,Bella-üdvözölt kedvenc,csibészes mosolyával,amitõl én mindig elámultam-Hogy aludtál?-kíváncsiskodott
Erre mosolyognom kellett,majd megcsókoltam.
|
2. fejezet |
Ditty |
|
|
Beleszippantott a levegõbe,és megdermedt...
Villámgyorsan tárcsázott,csak egy fehér csíkot lehetett látni a kezébõl.Nem telt bele sok idõ,valaki felvette:
-Alice.El kell intézned...vagyis el tudod intézni hogy Charlie elengedje Bellát hozzánk amíg ti nem vagytok itthon?Nagyon fontos lenne...-kérdezte hadarva,és nekem nagyon fülelnem kellett ha hallani akartam.Miközben beszélt nagyjából elrendezte a bútorokat:a szekrényemet felálította,és az íróasztalt is helyretette,nem beszélve az ágyamról,meg az éjjeliszekrényemrõl.Persze ezek már használhatatlanok lettek...és akkor összeroskadtam a sokktól.Elestem volna,de Emmett elkapott és leültetett az ágy ép részére.
|
3. fejezet |
Ditty |
|
|
(Edward szemszöge)
Megpillantottam egy kunyhót.Hallottam hogy Emmett hörög,és hogy Jasper beszél Bellához.Több sem kellett:olyan erõvel rontottam az ablaknak,hogy az menten kitört.
És megláttam Õt.Soha életemben nem éreztem olyan nagy dühöt mint akkor,amikor megláttam Bellát.Karcolások,törések,könnyek-RENGETEG!
-Megölöm-ordítottam magamban,és odaugrottam Belláék mellé.
-Bella,drágám jól vagy?-kérdeztem élesen
-Edward!Szerinted jólvan?-köpte Jasper.
-Bella...ugye nem?-kicsit félénken kérdeztem,nem mertem nyíltan kimondani.
|
4. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
[megjegyzés:az emlékeket NEM részletezem,mert nem fontosak+Jasper NEM szerelmes Bellába.Hiába vannak benne erre utaló szavak NEM szerelmes]
-Bella.Szia-köszönt kedvesen.Kicsit túl kedvesen...
-Victoria?-kérdeztem halkan.Ez berögzült volt.Nem tudom hogy miért...
-Ohh igen.Van egy jó hírem...akarod hallani?-huppant le mellém az ágyra csevegõ beszédünket kezdeményezve
-Nem.-mondtam tömören
-Nem öllek meg...most nem-mosolygott szélesen-mert meg foglak kínozni.A világ összes fájdalmát át kell majd élned.-vigyora gyorsan átment vicsorgásba
-Miért?-suttogtam
|
5. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Kaptam egy puszit a fejem búbjára,ami nekem nagyon szokatlan volt.Ha belegondolok akkor biztos hogy nem csak nekem,mivel többen is visszafordultak,és tágra nyílt szemekkel nézték a jelenetet.Csak vállat vontam,és mikor megláttam a közeledõ Edward alakját,akaratlanul is könnybe lábadt a szemem.Fájt ránézni.Fájt.Tökéletes volt.A tökéletesség csak úgy sütött minden mozdulatáról.Olyan kecsesen mozgott,hogy azt nem is lehetett szavakba önteni.Rossz volt nézi ahogy a lányok epekednek utánna.
|
6. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Tetszett Jasper közelsége.Valahogy,az õ jelenlétében képtelen voltam félni.Szeretett,és én is szerettem.Õ volt a bátyám.Ám ott a másik bökkenõ:nem lehet teljesíteni Alice kérését.Nem,és nem!Jasper a barátom,és ez mindent tönkretenne...én nem játszhatom el...képtelen vagyok rá.És még csak el sem bírok tûnni,ebbõl a nyavalyás,hülye kisvárosból,mert a többi Cullennek szüksége van rám.Igen,nekik szükségük van rám...fõleg Jazznek...
|
7. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Kimondottan jól nézek ki ebben a valamiben...de mért csinálja ezt Alice?Mi a terve ezzel a "ruha akcióval"?Hiszen...ááá ez is csak az õ mûve lehet
Nem tudom mié:itt sétálok,szintén tûsarkúban,s az elõbb említett ruhadarabokban,a legjobb barátom,már-már a bátyám derekát ölelem.Ami a legborzasztóbb,meg is kell majd csókolnom,de ezt én várom.De miért,vagy hogy hogyan,de kezdek nagyon berágni Alice-re.Nagyon-nagyon elveti a súlykot.És mégis hova tette a jól bevált Bellás cuccaimat?Ha valami bajuk lesz,esküszöm hogy nem állok jót magamért...vagyis,nem sok mindent tudnék tenni vele,de...lenne más mód hogy fegyvertelenné tegyem.Nem is rossz egy ötlet!Pedig én találtam ki!
|
8. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Méghogy összeházasodnak?És mi is?Mi fog ebbõl kisülni?Az istenért!18éves vagyok.Nem akarok még megházasodni.Az oltárnál pedig mondjuk illik "igen"-t
mondani.Ez megõrült?Még hogy esküvõ.És mi lett Alice-vel?Õ is nagyon jól tudja,sõt,ami azt illeti,talán õ tudja a legjobban,hogy Edwardot
szeretem...de...mostmár õt is.Mégsem..én nem szeretném tönkretenni a házasságukat.Ez meg a másik!Jaspernek már van felesége!
Megdöbbenve néztem Jasperre,aki csak vigyorgott.Aztán lassacskán észbekaptam:talán jobb lenne örülni
Bella...ugye még mindig szeretnéd?-kétségbeesett arca pont úgy festett,mint egy kisfiújé,akitõl elvették a fagyiját.
|
9. fejezet |
Ditty |
|
|
Kínos csönd uralkodott amég felértünk Edward szobájába.Õszintén szólva már repesnék,sõt,a nyakába ugranék,ha nem lenne Melanie.De sajnos õ létezik,és éppen az esküvõi díszleteket tervezi gondolatban.Én meg?!Azon filózok,hogy milyen lesz egy halhatatlan,örökké gyönyörû vámpírral élni,majd 80 évesen.Fonnyadt leszek,és fáradékony.Úgy fogunk kinézni,mint anyja-fia.Örülni fog nekem,az biztos.Hiába,nekem innen el kell mennem.csak milyen ürüggyel menjek??Semmi ötletem sincs...
Bella...én-szólalt fel rekedt hangon mikor becsukta mögöttem az ajtót.
|
10. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Mit mûveltem?Hiszen szemtõl szemben megmondtam neki hogy szeretem...de most mi van Edwarddal?Hiszen,õt mindennél jobban szeretem...nem bírok eligazodni a sajátos érzéseimen.Mi jöhet még?Aztán,mi van Alice-el?Mit fog ehhez szólni?Bizonyára ha nem én lennék az illetõ,kiszívná az összes vérét,mint egy szúnyog...mint egy jó nagy szúnyog.
|
11. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Én csak megfagyottan bámultam azt a két alakot,akikhez késöbb csatlakozott mégegy.Egy közülük,aki a bal szélen állt,karcsú volt,és hosszúhajú,feltehetõen lány.Mellette egy izmosabb,barna bõrû,sötétbarna,vagy az is lehet hogy fekete hajú férfi.Mellette pedig maga a tökély...nyúlánkabb testalkatú,mégis izmos volt.Bronzvörös haja kacsásan meredezett az égnek,gyönyörû szemeit rajtam legeltette,amiben csupa-csupa fájdalom honolt.
|
12. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
A Pringston 33. elõtt álltam,mikor megpillantottam az utca végében egy közeledõ fehér Opelt,minek a rendszáma GRM-473 volt.Jellegzetesség ugyan nem volt benne,inkább egyszerûségérõl hivalkodott.Kicsivel mellettem megállt,és lefékezett.
|
13. fejezet |
Ditty |
|
|
{Bella szemszöge}
Talán,ideje abbahagyni a sírást,és kipakolni...a bútorok,amiket Charlie és Renée vett,biztosan nemsokára megérkeznek...
Nagyon nehezen,és komótosan felkászálódtam,így immár a saját lábaimon álltam.A bõröndöket behurcibáltam a hálószobámba,és mivel hatalmas súlya volt,ezért a földre tettem õket.Kicipzároztam,és elkezdtem a kipakolást,ám gondolataim csak egy ember körül forogtak...körülötte.
A ruháim összegyûrõdtek az út során,így kupacokban tettem az ágyamra,és elkezdtem hajtogatni õket.A felsõimet egykupacba tettem,mikor összegyûlt a kellõ mennyiség,becuccoltam a szekrényem legfelsõ polcára.Ugyanezt tettem a nadrágjaimmal,és a megmaradt felsõrésszel,pulcsikkal is.
Mikor végeztem,fáradtan dobtam le magam az ágyra,ám még hátravolt a fürdõszobai kellékek.
|
14. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
A múlt éjszaka hosszúnak ígérkezett... A rémálom,melyben újra találkozunk,s egyikük sem áll velem szóba,egész éjjel kergetett,egészen a reggeli napfelkelte elsõ sugaráig.Szemem alatt-le merném fogadni-hatalmas táskák láthatóak. Este,idegesített az is,hogy Charlie mennyire dühös lehet.Két hónap a világ másik felén,és összeroppanok.Sok pénzt költöttek rám,én pedig még egy hetet sem voltam az újonnan választott iskolába.Csalódhattak bennem.Hatalmasat...
|
15. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Egy hûvös érintést véltem magamon,s megrohamoztak az emlékek,melyek hatására a fejem feljajdult,és megremegtem.Tudtam,emlékezetbõl tudtam,hogy Edward mellett estem össze...most simán,minden hülyeség nélkül meg tudnánk beszélni a multat,de nem.Nem,mert én megint elbénáztam.Kinyithatnám a szemem,és belenézhetnék a csokoládénál is folyósabb,aranybarna szempára,amik néha úgy elbûvölnek,hogy levegõt is alig kapok.De nem.Én most is fekszem.
|
16. fejezet |
Ditty |
|
|
Vonakodva nyitottam ki a szemem,mintha vámpír létemre félszeû volnék.Kemény,érdes ajkakat éreztem enyémeimen,és elkapott az undor.A hányinger.
Bella...-hallottam egy suttogást Jasper felõl,ám a suttogást egy röpke pillanat alatt felváltotta a kétségbeesett kiáltás:
Emmett!Ne!-vetette rá bátyám magát Emmettre,aki éppen Bella édes vérét kívánta megkóstolni.
|
17. fejezet |
Ditty |
|
|
(Bella szemszöge)
Meghaltam.A szívem egy utolsót,egy hatalmasat dobbant,és már nem fájt semmim.Csak úgy vagyok.Tehát meghaltam.De mégsem.Akkor nem lenne szabad gondolkodnom.De most gondolkodok.Ez a tûz,amit éreztem,elviselhetetlen volt.Örülök hogy már vége.Kínzott az,hogy úgy éreztem magam,mintha áram helyett tüzet vezettek volna ereimbe,és az éget fel,és könyörtelenül szorul össze ereim nagy része.Na ez pont ilyen volt...
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…