1. rész |
Wámpírlány |
|
|
A történet nincs fejezetekre bontva, ezért úgy hasraütésszerűen fogok felrakni részeket. :) - A szerk.
{Bella szemszöge}
|
2. rész |
Wámpírlány |
|
|
Az a tökéletes ruha – mutattam a ruhára. Erre csak egy féloldalas mosoly volt a válasz, és már mentünk is be az üzletbe. A nő berakta a ruhát egy ajándék zacskóba, és felénk nyújtotta. Én gyorsan elvettem tőle és már mentünk is ki.
· Esmenek, Carlislenak, Emmettnek és Jacobnak nem vettem még semmit. – mondtam szomorúan. Férjem megfogta a kezem:
|
3. rész |
Wámpírlány |
|
|
Vigyázz magadra! – fordultam kislányomhoz. Adtam neki egy puszit és már el is mentem. Nagyon jó volt a széllel szembe futni, a hajamat hátra fújta a szél és így mentem hazáig. Mikor haza értem nem éreztem egyik lány illatát sem, csak nagy csapkodást hallottam és, hogy a fák megreccsennek. Gyorsan oda mentem, ahol hallottam a zajt és kicsit megijedtem mikor láttam, hogy Edward is és Emmett is a földön fekszenek, de nevetnek. Ekkor Jasper megérintette a vállamat:
|
4. rész |
Wámpírlány |
|
|
Kész vagyok! A terítés meg van Alice. – mondtam neki, amit egy mosollyal díjazott.
· Bocsánat anyu, hogy nem tudtam segíteni! Kicsit béna vagyok! – mondta szomorúan, és apja vállába temette az arcát.
|
5. rész |
Wámpírlány |
|
|
· IIIIgen! – kiáltotta kislányom és már nagynénje ölében ült. Rose szépen felkötötte és felcsatolta kislányom haját.
· Ma hatalmas vihar lesz, de hóval és esővel! – közölte Alice.
· Éljen, végre Bella is játszhat velünk! – mondta nagy örömmel Emmett.
|
6. rész |
Wámpírlány |
|
|
Soha! – kiáltotta Tanya. Nagyon nem szerettem volna, ha kitör a harc köztünk, de sajnos bekövetkezett. Nem féltem, hisz mint az előbb mondtam mi többen voltunk és erősebbek, mint ők.
· Elég! Nem akarok senkit elveszteni! – mondta Eleazar.
|
7. rész |
Wámpírlány |
|
|
Igaza van a húgomnak! És nem kérjük a bocsánatkérésedet, elegünk van belőled, és ha ide mersz még egyszer jönni, akkor az volt életed utolsó rossz döntése! – mondta Rose és még jobban magához ölelte Renesmeet.
|
8. rész |
Wámpírlány |
|
|
Majd meglátjuk! – mondta Emmett.
· De a fák éljék túl, kérlek titeket! – Múltkor is fájt Esmenek. – mondtam nekik, és mindhármuknak adtam egy taslit.
|
9. rész |
Wámpírlány |
|
|
Miről szeretnél beszélgetni? – kérdezte kedvesen szerelmem.
· Játszunk, KÉRDEZZ, FELELEK, jó lesz? – kacsintottam felé.
· Nekem tetszik az ötlet! – mosolygott. – Én kezdem! – mondta.
|
10. rész |
Wámpírlány |
|
|
Mit láttál Kicsim? – kérdezte Jasper.
· A Volturi kicsit érdekesen fogja venni Bellát és…..Renesmeet megkedvelik, túlságosan is! – mondta Alice.
· Ez meg mit jelent? Mi az, hogy túlságosan is? – kérdezte szerelmem mellettem.
· Nem tudom, csak ennyit láttam, sajnálom! – hajtotta le a fejét legjobb barátnőm.
|
11. rész |
Wámpírlány |
|
|
Hát nem tudom! Anyu? – kérdezte tőlem félénken. Én a mellettem álló szerelmemre néztem, ő pedig csak egy kicsit biccentett.
· Menj oda! Nem kell félned! – mondtam Renesmeenek. Ő, Aro felé nyújtotta remegő kezét.
· Érdekes! Felettébb érdekes! Szóval neked is van egy ajándékod! – mosolygott kislányomra Aro.
· I- Igen! – dadogta kis angyalom, aztán mellém futott és megölelt.
|
12. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Nem kell sírnod, nincsen semmi baj! – mondta majd átölelt.
· Jó, de nem gondoltam volna, hogy ilyet éreztél, és most én vagyok magamra mérges! – mondtam.
|
13. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Ne menj el! Kérlek! Tudom, hogy valami bajod lesz! Alice mesélt már a Volturiról, és nem jó történeteket! – mondta Renesmee és apja szemeibe nézett.
· Sietek vissza hozzád! Ígérem neked is! És nem lesz semmi bajom! Hidd el! Alszol egyet, játszol anyuval és a lányokkal, én pedig már itthon is leszek!
|
14.rész |
Wámpírlány |
|
|
Mi történt a fiammal? – kérdezte Esme, és most láttam igazán dühösnek. Egy fiát már elvesztette, még egyet nem fog!
· Semmi! Csak épp kellett valakin gyakorolnom! – nevetett Chelsea és megcsókolta szerelmem. Hangosan felmorogtam, de Emmett lefogott, hogy maradjak nyugodt.
|
15. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Igen Mester! – mondta a fiú.
· Sajnálom Mester, hogy csalódtál bennem, de nem tudtam volna megtenni! Szeretnék tőled kérni egy szívességet! Mesélj a régi életemről! És kik azok a Cullenék? – kérdeztem kíváncsian. Nagy csönd lett erre a kérdésre a teremben.
|
16. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Csak homályosan! – hajtottam le fejem. Bementünk a házba és bámulattal néztem körbe.
· Hát, akkor segítünk! Edward kérlek, vidd fel Renesmeet, Esme és Rose, ti pedig segítsetek nekem! Körbe vezetjük a házban Bellát! – tapsikolt Alice.
|
17. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Szia Drágám! - köszöntem neki. – Milyen volt a napod? – kérdeztem.
· Szuper! Nagyival kitaláltunk egy új játékot! – mosolygott Esme felé, aki éppen most jött le a lépcsőn.
|
18. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Kicsim, holnap megtudsz mindent lefekvés! Most! – mondtam. Nem volt szigorú a hangom, de erős az már inkább.
· Rendben! De holnap reggeli közben elmondod ugye? – kérdezte.
|
19. rész |
Wámpírlány |
|
|
· De a kislányom ott lesz neked is! Nagyon szeret téged, ahogy mindenkit! És mindig megengedjük Edwarddal, hogy vele legyél! – mondtam.
· Jó, ez igaz, de az nem ugyan az! – mondta szomorúan. Felé fordultam és átöleltem. Visszaölelt, és könnyek nélkül, halkan zokogott.
|
20. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Ügyes voltál! Látod, hogy nem kell félned! – mosolygott Jasper.
· Köszönöm! – mondtam.
· Kérlek! Kérlek! Kérlek! Kérlek! – mondogatta folyamatosan Rose Edwardnak. A gondolataiból nem tudtam meg semmit,(folyton csak francia divattervezők neveit mondogatta), de szerelmem már rájött.
|
21. rész |
Wámpírlány |
|
|
Rendben akkor menjünk Bella! – mondta, majd elköszönt feleségétől, ahogy én is Edwardtól, és az erdőbe mentünk. A látszat kedvéért elkaptam két szarvast, míg Jasper ötöt és, így végeztünk is.
|
22. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Apu! – kiáltotta kislányom, a lépcsőn lerohanva.
· Szia Kicsim! – vette föl szerelmem.
· Sziasztok srácok! – köszönt Jacob.
|
23. rész |
Wámpírlány |
|
|
· Mi a baj? – kérdeztem aggódva.
· Nem találom Pennyt! – szipogta.
· Biztos meglesz! Fogadok a szobádban, van. – mondtam, majd karjaimban tartva, felvittem a szobájába.
|
24. rész |
Wámpírlány |
|
|
Mutatni szeretnék valamit! – húztam ki a kertbe. Elővettem a rózsaszín kis dobozt és megmutattam Edwardnak a tartalmát.
· Gondoltam Renesmee kaphat tőlünk valami kis ajándékot. – mondtam.
|
25. rész |
Wámpírlány |
|
|
Az első farkas Taha Aki törzsfőnök volt! Ki legelőször még szellem lovas volt és, akinek egy farkas segített új életet kezdenie, majd átadta neki testét, hogy újból ember lehessen. De már nem az, az ember volt, akit a népe ismert.
|
26. rész |
Wámpírlány |
|
|
Igen, persze! Hisz mindig a vámpírok a rossz fiúk! – szűrte a fogai közt.
Miért vagy ezen úgy meglepődve? Sosem bírtuk a fajtátokat, csak Jacob miatt hívtunk meg titeket. – mondta Paul. Emmett, Jasper és Edward morogott, mire pár farkas remegni kezdett.
Ne! – kiáltottam rájuk és felugrottam.
|
27. rész |
Wámpírlány |
|
|
Úgy látom Mike tehetetlen! – nevetett csilingelően Alice, amihez aztán én is és Rose is csatlakozott.
Jól vagy? – kérdeztem Edward felé fordulva.
Persze! A közelséged megnyugtat. – lehelte a nyakamra, mire én összeborzongtam. Edward felegyenesedett és ránézett Mikera, aki azt sem tudta mit csináljon, így inkább visszafordult az éppen érkező Jessicához. Kicsit elmosolyodtam, majd arcomat szerelmem mellkasába rejtettem.
|
28. rész |
Wámpírlány |
|
|
Anyu! – kiáltotta Renesmee. Felvettem a karjaimba, és megpusziltam.
Szia, Kicsim! Miért nem alszol? Tudod, hogy megbeszéltük. Nem lenne szabad, ilyenkor már fent lenned. Éjfél van, tessék menni, aludni. – mondtam. Nagy boci szemekkel nézett rám.
Ne haragudj, de nem tudtam visszaaludni. – motyogta.
Nem haragszom. Gyere, leviszlek a többiekhez. – mosolyogtam, majd karjaimba tartva leszaladtam vele a lépcsőn.
|
29. rész |
Wámpírlány |
|
|
De jó! Farkast lovagolok! – nevetett kislányom. Mindenki elmosolyodott, még Jake is, aminek az lett az eredménye, hogy a hatalmas nyelve is kilógott.
Csak óvatosan kutyus. – mondta Rose. Jake összeszűkítette fogait, majd egy kicsit felmordult, majd ismét ugatott egyet. Kislányom és legjobb barátom körbe sétálták a tisztást többször is.
|
30. rész |
Wámpírlány |
|
|
Gyere, úgy is megyek a garázshoz, bepakolni. – mondta Edward, majd megfogott 4 bőröndöt, és kivitte a kocsikhoz, ahogyan Jacob is. Lassan mindenkinek a cucca be lett pakolva a saját kocsijába. Igaz, hogy a kocsikat a reptéren hagyjuk, de nem is lesz rá szükség. Repülővel és hajóval megyünk csak. Ha pedig bemegyünk a városba, kölcsönzünk egy kocsit.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…