1. fejezet |
Klaudya |
|
|
Alice, a magányos és kissé szeleburdi lány, egy nap arra ébred, hogy vámpír lett belőle, de erről semmi emléke nincsen.
Fogalma sincs, hogy ki változtatta át és mi célból?
Amikor Noah és Clarissa a két testvér pártfogásába veszik az elveszett lelket, Alice - nek rá kell döbbennie, hogy sokkal rosszabb dolgok is vannak a világon azon kívül, hogy belőle vérszomjas ragadozó lett.
Eközben tőle több ezer mérföldre Jasper Whitlock a régi katona otthagyja Maria újszülött-vámpírseregét és régi barátai mellé szegődik. Ám mégis úgy érzi életének nincs értelme.
Vajon mi lesz Alice sorsa miután belekerül Noah csapdájába? Sikerül elmenekülnie és új életet kezdenie a látomásai alapján, amlyek egy titokzatos családról szólnak?
Megtalálja valaha Jaspert vagy már minden elveszett?
Az Alice - Jasper krónikák a két kedvenc Twilight szereplőm nomád életéről és egymásra találásának izgalmas történetéről szól.
|
2. fejezet |
Klaudya |
|
|
Jasper Whitlock az erdőn át szaladt. Futott, pedig már igen fáradt volt. Ha jól számolta öt napja volt már úton. De nem érdekelte az élete. Az élete, amely már régóta nem volt teljes. (...)
|
3. fejezet |
Klaudya |
|
|
A két vörös hajú idegen lassan és megfontoltan közelített felém. A férfi, úgy tűnt nem igazán tart tőlem, mégis öt méter távolságra lefékezett előttem. A nő már más volt. Az ő szemei világosbarnán ragyogtak. Úgy véltem, hogy a fiú veszélyesebb lehet, hiszen vérvörösek voltak a szemei, de a lány barátságtalan, utálkozó nézése mégis arra sarkallt, hogy tőle kell távolabb húzódnom. (...)
|
4. fejezet |
Klaudya |
|
|
Maria fel – alá járkált. Olyan ideges volt, hogy legszívesebben tíz emberrel végzett volna. De aztán hamar rájött, hogy most az egyszer nem emberekre fáj a foga. Egy vámpírra vágyott. Egy férfira akit ő teremtett, ő csinált belőle befolyásos katonát, ő tanította meg mindenre. És ez a vámpír most hűtlen lett hozzá. (...)
|
5. fejezet |
Klaudya |
|
|
Már javában hajnalodott, amikor én és Noah ,, hazaértünk”. Tisztes távolságból figyeltem a vörös hajú fiút és közben erősen próbáltam nem arra gondolni, hogy mi is történt az elmúlt fél órában. Hogy mit tett Noah, mit láttam és én mit követtem el. (...)
|
6. fejezet |
Klaudya |
|
|
Évek teltek el eseménytelenül. Charlotte és Peter legnagyobb megdöbbenésére Jasper soha többé nem hozta szóba az emberi áldozatoktól mentes életmód témáját. Úgy tűnt belenyugodott, hogy ez a sorsa és másnaponta járt el vadászni. Volt amikor több napra is eltűnt és bosszúsan, ingerülten tért haza. (...)
|
7. fejezet |
Klaudya |
|
|
Kínzó lassúsággal teltek a napok, amik lassan évekbe csaptak át, és én szinte mindig azon kaptam magam, hogy már megint túl vagyok egy vadászaton, méghozzá akaratom ellenére. A legutolsó alkalommal pontosan emlékeztem, hogy kisebb harcba keveredtem Noah- val, aminek az lett az eredménye, hogy grabancát a kezeim közé kaptam és teljes erőből lerepítettem a régi könyvtár emeletéről. (...)
|
8. fejezet |
Klaudya |
|
|
Jasper és újdonsült útitársa, Mona fél nap alatt értek Denver külvárosába. A fiú számára Mona még mindig a titokzatosságot testesítette meg. Nem igazán bízott benne, de úgy vélte addig nem lesz gond, amíg nem akadályozzák egymást a céljaik elérésében. (...)
|
9. fejezet |
Klaudya |
|
|
Lassan és kábultan lépdeltem a ,,lakhelyünk” felé. Egyszerűen nem tudtam szabadulni a látomásomtól.
Az a tökéletes család. Az a harmonikusság és kiegyensúlyozottság. Látszott rajtuk, hogy ők a világ legcivilizáltabb vámpírjai. (...)
|
10. fejezet |
Klaudya |
|
|
Jasper és Mona a felkelő nap első sugaraiban indultak el északnyugat felé. Most már volt egy közös céljuk. Megtalálni az idegent, aki majd aztán segíthet Jasper- nak, hogy megtanulja kontrollálni a szomját. Csodálatos tájakon keresztül vezetett az útjuk. (...)
|
11. fejezet |
Klaudya |
|
|
Tompa arckifejezéssel, meredten álltam Clarissa és Noah között. Lényem egy része, aminek egyáltalán nem voltam az ura, azt súgta: Tegyem meg amit Noah kért tőlem. Védjem őt, és végezzek Clarissa - val. (...)
|
12. fejezet |
Klaudya |
|
|
Jasper jól érzékelte, amint Monán a rémület, a bizonytalanság, majd újra a rémület hulláma söpört végig. Ő még mindig csendben ült a fatörzsön, kezeit a halántékára helyezte és megpróbált uralkodni a rátörő gyanakváson. (...)
|
13. fejezet |
Klaudya |
|
|
Futottunk ameddig csak bírtuk. Amíg úgy nem éreztük, hogy kikerültünk a kíváncsi emberek látószögéből. A várostól nem messze elterülő síkságon, ahol gyér bokrok voltak és egy - két kiszáradásnak indult fa, megálltunk és sasszemmel figyeltük, amint a könyvtár porrá égett. (...)
|
14. fejezet |
Klaudya |
|
|
Mona elképedve szemlélte barátját, aki időközben összeszedte minden cuccát és útra készen állt Washington állam felé. A lány már megbánta, hogy elmondta a történetét Jasper – nak, és akarata ellenére rávezette őt a szörnyű igazságra. (...)
|
15. fejezet |
Klaudya |
|
|
Egy teljes napig Meridian városának határában húzódtam meg és elgondolkodtam, hogy vámpírként töltött éveim eddig hogyan is teltek. Éveken át Noah és Clarissa pártfogásában, a lét semmit sem jelentett a számomra. Clarissa pedig valószínűleg már véghez vitte szörnyű tervét, és már nem élt. Mintha sohasem létezett volna. (...)
|
16. fejezet |
Klaudya |
|
|
Thomas és Jasper követhetetlen ökölharcba keveredet. Olyan gyorsan mozogtak, hogy néha – néha csak elmosódott foltokat lehetett látni belőlük. (...)
|
17. fejezet |
Klaudya |
|
|
Mint ahogy azt pontosan kiszámítottam két teljes napomba telt, amíg eljutottam Pennsylvania államba. Ott aztán egyenesen Philadelphia felé vettem az irányt és nagyon izgatott voltam. (...)
|
18. fejezet |
Klaudya |
|
|
Nagyon féltem tőle, hogy Jasper a legrosszabbat fogja elkövetni amikor először találkozunk, vagyis szemrebbenés nélkül rám támad. Aztán rá kellett döbbennem, hogy annyira azért még nem ismerem, hogy ilyen dolgokat gondoljak róla. (...)
|
19. fejezet |
Klaudya |
|
|
Három teljes napba telt, amíg el nem értünk Hoquiam városába.
Miközben utaztunk csak párszor álltunk meg pihenni, valamint egyéb dolgokkal is foglalatoskodunk, de valamiért azt egyikünk sem hánytorgatta fel a lelkiismeretének. (...)
|
20. fejezet |
Klaudya |
|
Az első napok amiket először töltöttünk együtt a Cullen családdal igazán pompásra sikeredetek.
Nagyon jól éreztem magam, főleg, hogy Jasper is velem volt. (...)
|
21. fejezet |
Klaudya |
|
|
,, - Még egy hétköznapi esküvő megszervezése is sok időbe telik, valamikor hónapokba!” – mondta nekem Rosalie, a Jasperral való eljegyzésünket követő nap után. (...)
|
22. fejezet |
Klaudya |
|
|
Hatalmas szélvihar támadt a környéken. Az ég beborult, és lassan szakadni kezdett az eső. (...)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…