1. fejezet |
Klaudya |
|
|
A történet Rosalie Hale és Emmett Cullen találkozásáról, valamint a Cullen családba való beilleszkedéséről szól.
Vajon hogyan vált Rosalie tökéletes élete egy szempillantás alatt rémálommá?
Képes lesz elfogadni az igazságot, és túljutni rajta?
Végül megkapják méltó büntetésüket azok akik a vámpírlétbehajszolták a lányt?
Hogyan lett Emmett McCarthy - ból vámpír?
Ki mentette meg a haláltól?
Mi történik akkor, amikor két magányos lélek egymásra talál?
Végül pedig: Mi lesz amikor vámpírok és farkasok találkoznak egymással?
|
2. fejezet |
Klaudya |
|
|
Miközben újra magamhoz tértem azt éreztem, hogy repülök. Valaki felkapott engem a karjai közé, és fények között száguldott velem végig egy számomra ismeretlen világ felé. (...)
|
3. fejezet |
Klaudya |
|
|
Két nap telt azóta, hogy magamhoz tértem a tűzviharból, amely körülölelte a testemet és a lelkemet is, majd Carlisle közölte velem, hogy vámpír lettem. (...)
|
4. fejezet |
Klaudya |
|
|
Akár milyen gyorsan futottam a házunk felé, Edward gyorsabb volt nálam. Mire én befordultam a sarkon, amely a Cullenek házához vezetett, már fél füllel hallottam, ahogy Edward és Carlisle vitatkoztak odabent. (...)
|
5. fejezet |
Klaudya |
|
|
Tennessee, egy kisebb délkeleti állam volt az USA- ban. Gatlinburg városkájában a lakosság jó nagy része éppen a helyi ünnepségen vett részt. (...)
|
6. fejezet |
Klaudya |
|
|
Éjfélt ütött az óra. A város többsége már tizenegy előtt nyugvóra tért, ám akadt még egy –két részeg férfi az utcákon. (...)
|
7. fejezet |
Klaudya |
|
|
Emmettnek fogalma sem volt róla, hogy igazából mi történt vele. Ő úgy vélte, hogy meghalt, és egy angyal eljött érte. (...)
|
8. fejezet |
Klaudya |
|
|
Még mindig döbbenten néztem a fiút, akinek az életéért harcoltam, és egyszerűen képtelen voltam felfogni, hogy minden meglepetés, vagy borzalom nélkül fogadta el a tényt, hogy: vámpír lett. (...)
|
9. fejezet |
Klaudya |
|
|
A következő napom Emmettel úgy telt el, mintha már eddig is ismertük volna egymást. Be kellett látnom, hogy első látásra belészerettem, és úgy éreztem, ez az érzés tényleg örökké fog tartani. (...)
|
10. fejezet |
Klaudya |
|
|
Első vadászatunk tökéletesre sikeredett. Úgy véltem tényleg profin kitanítottam Emmett –et ez alatt az egy nap alatt, mert sokkal gyorsabban talált rá az állatokra, mint én, aki már két éve ezt gyakorolta. (...)
|
11. fejezet |
Klaudya |
|
|
Miközben egyre gyorsabban futottunk, hogy haza érjünk mindent elmeséltem Emmett-nek. Beszámoltam neki Royce – ról, arról a borzalmas április éjszakáról, Carlisle közbelépéséről, és a bosszúmról is. (...)
|
12. fejezet |
Klaudya |
|
|
Miután elhagytuk Tennessee államot és három teljes nap múlva megérkeztünk a hűvös és csapadékos Washington államba, azt hittem most már minden rendben lesz.
Esme talált egy nagyon szép házat, Hoquiam külvárosában.
Carlisle, akinek már volt tapasztalata a házvásárlások terén egykettőre elintézte nekünk, hogy beköltözhessünk.
|
13.fejezet |
Klaudya |
|
|
Az iskola meglepően jól ment.
Mindannyian belerázódtunk a hétköznapokba és megtanultunk együtt élni az emberekkel.
Néha – néha előfordult, hogy kimaradtunk, mert a Nap kisütött, de ilyenkor mindig Carlisle intézte az igazolásokat.
|
14. fejezet |
Klaudya |
|
|
Carlisle elmesélte élettörténetét a három bennszülöttnek, és azok legnagyobb megelégedésemre tátott szájjal, egyetlen nyikkanás nélkül hallgatták végig.
Amikor elmondta nekik, hogy mi nem bántunk embereket, és állatok vérét isszuk, teljesen ledöbbentek.
Most már nem nevettek.
Tudták, hogy Carlisle igazat beszél.
|
15. fejezet |
Klaudya |
|
|
La Push egy kis tengerparti indiánfalucska volt, szemben a James – szigettel.
Itt tényleg csak bennszülöttek éltek, és amikor megérkeztem a településre önjelölt őreimmel, kezdett bennem megkörvonalazódni az a gyanú, hogy itt mindenki tud a vámpír– vérfarkas ellentét ősi eredetről.
Amikor az asszonyok megláttak engem, sikítozva fogták a fejüket, hónuk alá kapták gyermekeiket, és berohantak a házaikba.
Ephraim most megint emberi alakot öltött, és Levi kíséretében a falu központja felé vették az irányt.
|
16. fejezet |
Klaudya |
|
|
Quil és Ephraim egészen hajnalig vonyítottak és járkáltak fel – alá Levi élettelen teste mellett.
Amikor pirkadni kezdett hirtelen visszaváltoztak, és felénk fordultak.
- Most már semmi szükség rá, hogy összeüljön a tanács. – mondta Ephraim.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…