Vas�rnap reggel. Vajon ma mit fogok csin�lni? Megint v�gig unatkozom a napot? Nem! Az kiz�rt dolog. Megkeresem Edwardot. Meleg ruh�ba b�jtam, mert er�sen f�jt a sz�l �s szemerk�lt az es�, majd be�ltem a furgonomba. J�val hosszabb ideig tartott az �t �gy, mint Edward vezet�si temp�j�val, de nem �rdekelt. Tudnom kellett, hogy Edward mi�rt nem jelentkezik �s, hogy mit csin�l. �gy negyed �ra eltelt�vel meg�rkeztem az erd�h�z, amin kereszt�l eljuthattam Cullen�k h�z�ig. Kisz�lltam a kocsib�l �s hatalmas s�hajjal v�gtam neki a hossz�, s�ros �tnak. Meg�rkeztem. V�gre itt vagyok! De mi van, ha nincsenek itthon? Mi van, ha f�l�slegesen j�ttem ide? F�lretettem a k�telyeimet �s becs�ngettem a hatalmas h�zba. Nem �rtettem, minek van cseng�j�k, ha az�rt laknak egy isten h�ta m�g�tti r�sz�ben az erd�nek, hogy senki ne tal�ljon r�juk. Az ajt� nagy megk�nnyebb�l�semre kiny�lt. Alice volt az.

–Szia, Bella! Tudtam, hogy j�ssz. 
�, ki hitte volna – gondoltam magamban.

–Szia! Edward itthon van?

–Nincs. El�le nem tudtam eltitkolni, hogy j�ssz. 
H�t persze. A gondolatolvas�nak nem lehet hazudni. Kiv�ve persze engem. De most ink�bb az aggasztott, amit Alice mondott. Mi az, hogy el�le nem tudta eltitkolni? Minek kell eltitkolni azt, hogy j�v�k. Nem akar velem lenni?

–Ja, persze, � mindent tud. – mondtam mosolyogva. –De mi�rt ment el, ha tudta, hogy j�v�k? Nem akar l�tni engem?

–�, nem, dehogy! Nem err�l van sz�, de err�l nem besz�lhetek. Gyere be, �lj le. F�ztem neked te�t, el�g hideg van odakint.

–K�sz�n�m sz�pen. Az j�l fog esni. De vissza fog j�nni, ugye? – olyan j� volt Alicet�l k�rdezni arr�l, hogy mi fog t�rt�nni a j�v�ben, hiszen t�le biztos v�laszt kaphattam.

–Igen, vissza fog j�nni. Nem fogja b�rni, hogy nem lehet veled. Nyugodj meg, mindent meg fogsz tudni, de ezt neki kell elmondania neked.

Rettenetesen k�v�ncsi voltam, de enyhe f�lelmet is �reztem. �r�kon �t besz�lgett�nk Alice-szel, am�g 6-ot nem �t�tt az �ra. Ny�lt az ajt� �s bel�pett rajta el�sz�r Emmett, majd Edward. V�gre l�thatom! De ahogy jobban szem�gyre vettem �ket, nem n�ztek ki t�ls�gosan j�l. Csapzottnak, f�radtnak �s ny�zottnak t�ntek. Mi t�rt�nhetett vel�k? Emmett Rosalie szob�ja fel� ment, Edward pedig fel az emeletre, majd Alice a l�pcs� ir�ny�ba b�k�tt tekintet�vel, jelezve, hogy menjek ut�na. �gy is tettem. Amikor bel�ptem a szob�j�ba, Edward m�r v�rakoz�an �llt az szekr�nye mellett. Gyors l�ptekkel elindultam fel�, �s miel�tt m�g b�rmit is tehetett volna ellene a nyak�ba ugrottam �s szor�tva meg�leltem. Azt hittem eltol majd mag�t�l, de nem �gy t�rt�nt. � is �t�lelt. Ez a hossz�, forr� �lel�s m�r nagyon hi�nyzott. Kicsit h�tr�bb l�pett, majd megcs�kolt. Amikor ajkaink elv�ltak egym�st�l, intett, hogy �ljek le.

–Figyelj, Bella. Sajn�lom, hogy nem sz�ltam, de el kellett mennem. Nem szabadott tal�lkoznunk. Nem tudom, hogy elmondjam-e…

–Nekem b�rmit elmondhatsz. S�t, nekem mindent el kell mondanod. Tudnom kell, hogy mikor �s mit csin�lsz. F�lek, hogy valami bajod esik…- �gy �reztem, ezt meghat�an k�ts�gbeesett arccal mondtam �s l�that�an hatott is r�, mert mell�m �lt �s besz�lni kezdett:

–Rendben van. De m�g miel�tt elkezden�m, meg kell �g�rned, hogy nem esel p�nikba �s nem teszel butas�got!

Haboztam, de v�g�l kimondtam:

–�g�rem.

–J�l van. Sz�val arr�l van sz�, hogy el�gg� felbolydult az erd�. A kedves bar�tod, Jacob �s az apja m�g mindig �gy gondolj�k, hogy vesz�lyben vagy mellett�nk. El akarnak venni t�lem. �s h�t mivel erre nem l�ttak m�s megold�st, a lehet� legkock�zatosabb utat v�lasztott�k: meg akarnak minket �lni.

Mikor az utols� szavakat kimondta, �gy �reztem menten el�julok. Jacob? Ez nem lehet igaz! Hogy jut ilyesmi az esz�be?

–Tal�n besz�ljek vele? Mondjam meg neki, hogy nem vagytok r�m �rtalmasak?

–Ne! Csak azt ne! Els�sorban �gysem hinn�nek neked, azt hinn�k, csak az�rt mondod, hogy ne b�ntsanak engem. M�sodszor pedig �ket m�r sz�p sz�val nem lehet visszatartani.

Tudtam, hogy igaza van, de akkor is tennem kellett valamit. Nem v�rhattam t�tlen�l arra, hogy egyszer csak valamelyik�ket elvesz�tem. Mindkett�j�ket szerettem, de persze m�sk�pp.

–Fogalmam sincs, hogy mi a terv�k, de mostan�ban az erd�nkben �l�lkodnak.

Erd�… hatalmas, s�t�t erd�. Mit akarhatnak csin�lni az erd�ben? Ha t�madni akarnak, akkor mi�rt az erd�ben vannak, mi�rt nem a h�z k�r�l? Azt�n eszembe jutott az �lmom. A s�t�t erd�, a f�st, a l�ngok…

–A t�z! Szerintem r�tok akarj�k gy�jtani az erd�t!

–Ez meg hogy jutott eszedbe?

–�lmodtam. Visszat�r� �lmaim vannak. Mindig l�tom a hatalmas erd�t, ami l�ngokban �ll. Azt�n j�n fel�m Jacob �s a te… - alig tudtam kimondani a sz�t, f�leg, hogy most itt �l�k vele szemben, de musz�j volt elmondanom neki, �gyhogy folytattam -… halott testedet hozza.

Edward l�that�an meglep�d�tt �s az arca eltorzult. �gy l�ttam er�sen gondolkodik, de v�g�l megsz�lalt.

–Ez �rdekes. Nem tudom, hogy ez mit jelent, de az t�ny, hogy a t�zes dolog megt�rt�nhet. Nem t�nik ostobas�gnak. Mi volt m�g az �lmodban?

Minden er�mmel pr�b�ltam felid�zni az �lmom tov�bbi r�szleteit, azt�n folytattam:

–H�t �n az �lmomban v�mp�r voltam, �gy nem tudtam s�rni, de pr�b�ltam �s gy�trelmes �rz�s volt, hogy nem ment. - az arc�n l�ttam, hogy ismeri az �rz�st, mert egy�tt �rz�en b�lintott. –Azt�n Jacob megt�madott, megharapott, de �n �szrevettem a sz�dban valami s�t�t, f�nyesen csillog� folyad�kot, azt�n amikor meg akartam n�zni �s fel�d ny�ltam, Jacob ny�sz�teni kezdett, megh�tr�lt, majd elrohant.

–A m�reg!

Edward csak ennyit mondott, majd fak�pn�l hagyott �s lesz�guldott a l�pcs�n.