Mennyi lehet az id�? R�n�ztem az �r�mra. M�g csak f�l h�t volt. Felkaptam a f�rd�k�penyem �s zuhanyozni mentem. Megreggeliztem, kocsiba �ltem �s elindultam az iskol�ba. Testnevel�ssel kezdt�nk. Remek. �s h�t mi volt a m�sodik �ra? Term�szetesen biol�gia. Kedvetlen�l vonszoltam be magamat a terembe, de azonnal fel�ledtem a meglep�d�st�l, amikor megl�ttam az �res padomat. Edward nem j�tt iskol�ba? �ltal�ban tudtam, hogy valami nincs rendben, ha nem j�n suliba �s nem napos az id�. Hiszen a v�mp�rok sosem betegszenek meg. Biztos megint �rtelmetlen harcokat v�vnak Jacobbal �s a t�bbi v�rfarkassal. M�g mindig alig hittem el, hogy mindez miattam van. Tudtam, hogy nem kellene, de szinte m�r magamat tartottam hib�snak emiatt, �gy teljes m�rt�kben �gy �reztem, hogy ennek nekem kell v�get vetnem. Azt�n eszembe jutott egy �tlet. �r�lts�gnek t�nt. Teljesen bolondnak n�ztem magam miatta, �s tudtam, hogy ezzel elvesz�thetem Jacobot, de megnyugtatott az a tudat, hogy ezzel legal�bb senkinek sem esik baja. M�r azt is tudtam, hogyan val�s�tsam meg a tervemet. Eg�sz nap ezen gondolkoztam, azt�n iskola v�g�n �jra elmentem Edward�khoz, de most nem cs�ngettem be. Csak egy cetlit hagytam Edwardnak az ajt�n, hogy tal�lkozzunk �tkor a tiszt�son, ahol basbell-ozni szoktunk. Haza�rve megl�ttam Billy aut�j�t a kert�nkben. Az � aut�j�n is hagytam egy �zenetet Jacobnak, amin ugyanaz �llt, mint Edward�n, csak persze m�s megsz�l�t�ssal. Azt�n a tiszt�sra mentem �s v�rtam. F�l �t. M�g van f�l �r�m felk�sz�lni az elk�vetkezend�, val�sz�n�leg f�jdalmas pillanatokra. Vajon elj�nnek majd? Azt�n a cetlikre gondoltam. �tgondoltam, hogy minden fontosat r��rtam-e. Az id�pontot, a helysz�nt �s a megsz�l�t�st… a megsz�l�t�st. Ledermedtem. Alig b�rtam gondolkodni. Egyszer�en megmozdulni sem tudtam a gondolatt�l, hogy mi van akkor, ha �sszecser�ltem a cetliket. Mindketten tudni fogj�k, hogy ide akarom hozni mindkett�j�ket. Nem fog megval�sulni a tervem. Az �jul�s ker�lgetett, amikor k�rben�ztem. Kezdett s�t�tedni. Tess�k? �t �rakor? Ez meg hogy lehet? Azt�n r�j�ttem, hogy nem a nap megy le, hanem ami eltakarja a f�nyt, az a s�r�, fojtogat� szag� f�st. Beter�tette az eg�sz tiszt�st, alig l�ttam valamit. Leveg�t is alig kaptam, fel�lltam, de egy k�ben elbotlottam �s elestem. Hom�lyosult a k�p, egyre kev�sb� l�ttam, m�g v�g�l t�nyleg eszm�letemet vesztettem. Egy eg�sz �jszak�nak t�n� id� ut�n �bredtem csak fel. Hasogatott a fejem �s az �r�mra pillantva �llap�tottam meg, hogy csak t�z perc telt el. H�romnegyed �t van. De mi ez a f�st? Elindultam a f�k fel�, amikor megpillantottam valami f�nyes, s�rga �s piros f�nyt az erd� belsej�b�l nagyon t�volr�l. Hihetetlen�l meleg volt. Forr�s�g, s�rga-piros f�ny, f�st… �g az erd�! Miel�tt teljesen felfoghattam volna, amit az el�bb �llap�tottam meg, megriadtam �s h�trafordultam egy �greccsen�sre. Egy s�t�t alak k�zeledett fel�m…

Ezt nem hiszem el! Ugyanez volt az �lmomban is! Teljesen ugyanazok a k�pek. Teh�t az �lombeli t�rt�netem val�ra v�lik. Akkor h�t minek nevezhet� ez? J�sl�snak, egy �gi sugallatnak? Egy L�TOM�SNAK? Olyan leszek, mint Alice, csak emberk�nt? V�g�l is jobban belegondolva ez nem nevezhet� j�v�be l�t�snak, hiszen ez csak egy �lom volt, egy l�tom�s. Ilyesmiket l�thatott Alice is emberk�nt, �gy lett j�s v�mp�rk�nt. Akkor, ha eredeti tervem szerint alakultak volna a dolgok - hogy v�mp�rr� v�ltoztattatom magam, �gy bebizony�tva Jacobnak, hogy m�r biztosan nem eshet bajom Edward mellett �s mindenki �ps�gben kiker�l ebb�l a sz�rny� harcb�l -, �n is j�v�be l�ttam volna v�mp�rk�nt? Elm�ly�lt gondolkod�somb�l azonnal kiz�kkentett egy �jabb �greccsen�s, de most az ellenkez� ir�nyb�l. �jabb s�t�t alak k�zeledett fel�m. M�r nem akartam semmit sem l�tni, hallani, vagy �rezni. Megadtam magam �s �sszeesve hagytam, hogy �jra elt�nj�n minden a szemem el�l. �jultan fek�dtem ott a f�ben, a tiszt�s k�zep�n, k�r�l�ttem egy hatalmas �g� erd� �s k�t d�h�s szem�ly, akik �rtem k�zdenek, de egyikk�j�ket sem akartam elvesz�teni. Kicsit �gy �reztem, a szerelmem m�gis er�sebb Edward ir�nt, mint a bar�ts�gom Jacobbal, de akkor sem tudn�m elviselni, ha Edward v�gezne Jacobbal. Azt�n m�r teljesen elment az er�m a gondolkod�st�l, �gy minden �rz�kemet lecsillap�tottam, �s v�gleg hagytam, hogy elnyeljen az �jults�g nyugalma. Saj�t �gyamon fekve �bredtem. Most mi t�rt�nt? Ezt is csak �lmodtam? Hajamba szagolva �reztem a f�stszagot, �gy biztos voltam benne, hogy mindez val�s�g volt. �jra �r�mra pillantottam. Nyolc �ra volt. Minden er�met �sszeszedve mentem el hajat mosni, majd ism�t visszafek�dtem, hogy aludjak.

Reggel az els� dolgom az volt, hogy kital�ljam, mit fogok els�k�nt k�rdezni Edwardt�l a suliban. De hamar abbamaradt a mereng�sem, mert dud�l�st hallottam, �s kin�ztem az ablakon. Edward Volv�ja m�r ott v�rt r�m a h�zunk el�tt. Remek: hamarabb tudhatom meg a t�rt�nteket. Bez�rtam az ajt�t �s be�ltem a kocsiba. Miel�tt k�rd�seim ezreit z�d�thattam volna r�, � gyorsabban sz�lalt meg:

–J�l vagy, Bella? Kipihented magad?

–Igen, minden rendben van. Mi t�rt�nt?

Kedves �s biztat� mosolya annyira megnyugtat� volt, hogy egyszerre elsz�llt minden pesszimista gondolatom.

–Nincs semmi baj. Jacob �s �n szinte egy gondolkod�son voltunk. El�sz�r a cetlidet olvasva j�tt�nk r� hogy mire k�sz�lsz, hogy azt akarod, hogy tal�lkozzunk. Azt�n Jacob t�zet gy�jtott az erd�ben, amit te el�re meg is j�solt�l. M�r �ppen t�madni k�sz�lt�nk egym�st l�tva a tiszt�s k�t oldal�n, de amikor megpillantottuk a mozdulatlan testedet a f�ld�n, mindkett�nkb�l elsz�llt a d�h �s az elsz�nts�g. � az arcomr�l, �n a gondolataiban olvastam. Tudtuk, hogy most nem a harc a legfontosabb teend�, hanem hogy t�ged biztos helyre vigy�nk, v�dve az �g� erd�t�l.

H�l�s pillant�st vetettem fel�, majd feltettem a tarsolyomban maradt utols� megv�laszolatlan k�rd�st:

–�s akkor most t�bbet nem fogtok egym�sra t�madni?

–Val�sz�n�leg nem. Egyik�nk sem akarja, hogy miattunk �jra vesz�lybe ker�lj. Lecsillapodtak az �rzelmek. – jelentette ki egy kedves kis mosoly k�s�ret�ben.

Annyira megk�nnyebb�ltem �s annyira boldog voltam, hogy nem tudtam parancsolni a kit�r� �rzelmeimnek, �s egy heves mozdulattal megcs�koltam. � �t�lelt �s �n is �t. �reztem, hogy jelen pillanatban semmi m�s nem sz�m�t: csak � �s �n. �s �lveztem az �des cs�k minden pillanat�t, hogy �tadhassam magam a szenved�lynek.

V�GE