Huszonkettedik fejezet 
 

     Hatalmas sz�lvihar t�madt a k�rny�ken.

     Az �g beborult, �s lassan szakadni kezdett az es�.

     �n j�l tudtam, hogy nem ez volt a v�rhat� id�j�r�s. M�g tegnap a j�v�be pillantottam, �s l�ttam, hogy amikor �sszeh�zasodunk majd Jasperral, az alkonyat tompa f�nyiben, sz�p id� lesz. Felh�k n�lk�l.

     �m most minden az ellenkez�j�re fordult.

     Maria, �s a v�mp�rsereg �rkez�se tett r�la, hogy a Nagy Nap, amit t�k�letesre akartam, a lehet� Legrosszabb Napp� l�pett el�.

     �n m�g mindig a f�ld�n voltam. Annyira megzsibbasztott a f�lelem, �s a l�tom�som ereje, hogy szinte m�r fizikai f�jdalmat �reztem.

     Carlisle volt az els� aki nyomban cselekedett.

- Edward! – parancsolt r� a fi�ra – Vidd innen a tiszteletest, de r�gt�n!

- Rendben! – v�laszolta a fi� fesz�lten, �s minden figyelmeztet� sz� n�lk�l felkapta a h�t�ra a papot. Az verg�d�tt a kezei k�z�tt �s kiab�lni kezdett.

- Azonnal tegy�l le fiam! – mondta.

- Eln�z�s�t k�rem aty�m, de higgye el, ez csak az �n �rdek�ben van!

     Edward pedig minden sz� n�lk�l m�r el is t�nt h�t�n a pappal.

     Emmett megmerevedett testel �lt Rosalie mellett ,�s  j�l hallhat�an morgott.

     Esme pedig v�gre valah�ra r�eszm�lt, hogy a f�ld�n fekszem �s felseg�tett.

- Jobban vagy m�r? –  k�rdezte �s aggodalmasan r�ncolta a homlok�t.

- Nem! – mondtam – Az�rt j�nnek, hogy elvigy�k! Hogy meg�lj�k! Nem! Ezt nem fogom hagyni!  - mondtam �s az �n sz�mb�l is morg�s t�rt el�.

- Egyik�nk sem fogja hagyni, hogy Jasper - nak baja essen! – jelentette ki Carlisle.

- H�nyan j�nnek? –  k�rdezte t�lem a f�rjem, ott volt v�gig  mellettem, fesz�lt tekintettel.

     A szemeim �jra elhom�lyosultak, �s l�ttam az alakokat. �ten voltak.

- �t v�mp�r. – mondtam.

- Azokkal k�nnyen elb�nunk! Hiszen mi heten vagyunk!  - sz�lt magabiztosan Emmett �s a tenyer�t d�rzs�lte.

- Ti nem ismeritek Maria-t, �s a t�bbieket! Jobb ha egyed�l hagytok, hogy h�tha d�l�re jutok vel�k.

- Nem! – ki�ltottam �lesen – Most h�zasodtunk �ssze! Ugye nem k�pzeled, hogy m�ris elhagylak?! – k�rdeztem Jazz-t szemreh�ny�an.

- Mi is itt lesz�nk! –  tette hozz� Esme. – Nekem nem kenyerem a harc, de a csal�domat megv�dem! 

     Mik�zben vitatkozni kezdt�nk Edward vissza t�rt a kertbe. Carlisle r�n�zett, �s a fi� �gy sz�lt:

- Rendben lesz. Nem fogj�k b�ntani. B�r kilencvenkilenc sz�zal�kig biztos vagyok benne, hogy ezek ut�n el kell innen k�lt�zn�nk!

- Felt�ve ha t�l�lj�k! – mondta m�rgesen Rosalie.

- Ne agg�djatok! Elb�nok �n a f�l band�val! – er�sk�d�tt Emmett.

- Azt akarom, hogy menjetek el! – k�rt minket Jasper �s els�sorban r�m n�zett.  – Az �n hib�m, hogy idej�nnek, �gy �sszer� ha egyed�l pr�b�lom menteni a helyzetet!

- Jazz k�rlek! Ne! –  mondtam �s �jra t�rde rogytam, de most m�r a lelki f�jdalomt�l, az elv�l�s fenyeget� val�j�t�l.

     Jasper let�rdepelt mell�m, �s �gy sz�lt:

- Sajn�lom Alice. De nem tehetlek ki ekkora vesz�lynek! Nem akarom, hogy rajtam kereszt�l t�ged, vagy b�rmelyik m�sik Cullent b�nts�k!

- Akkor sem hagylak el! Er�s vagyok!  - mondtam �s felpattantam, hogy ezt meg is mutassam neki.

     Jazz kez�vel v�gigsim�tott az arcomon, �s a szeme egy pillanatra �jra nevetett. Azt�n �reztem, hogy mindenkire �tragadnak az � �rz�sei.

     Sz�gyen, megb�n�s �s f�lelem. Ezek keveredtek benne.

- Most m�r k�s�! – sz�lt fesz�lten Edward, �s megb�kte Carlisle oldal�t, majd a kerti kapura mutatott, ahol egym�s ut�n �t v�mp�r mas�rozott be.

- Itt van Richard is! –  mondta megvet�en Jasper, �s a nyurga fi�ra n�zett, akir�l ler�tt, hogy roppant el�gedett mag�val.

- Van valamelyiknek is k�l�nleges k�pess�ge? – k�rdezte Esme suttogva.

- Csak Richardnak. Ez�rt is borult be, esik �s f�j ennyire a sz�l. – v�laszolta Jazz.

- R� m�r eml�kszem – mondtam – � az, akinek olyan ereje van, hogy b�rhol, b�rmikor term�szeti katasztr�f�t tud el�id�zni.

- Pontosan. – mondta a f�rjem, �s b�lintott .

     Maria l�pett el� a t�megb�l.

     Fekete hossz� haj�ba, v�r�s sz�n� tincsek vegy�ltek. Egyszer�  s�t�t sz�n� nadr�got �s v�r�s p�l�t viselt. Haj�t egy b�bor sz�n� selyemszalaggal k�t�tte �ssze.

Lassan v�gigm�rt minket, majd a kertet, �s a tekintete Jasper- on �llapodott meg. Nevetni kezdett.

- Te j� �g! Jazz. Megn�s�lt�l  �s nekem nem is sz�lt�l? – k�rdezte g�nyosan.

- Mit akarsz? – k�rdezte Jasper �s el�r�bb l�pett, hogy farkasszemet n�zhessen Maria –  val.

     �n pedig olyan d�h�s voltam, hogy k�vettem �s szorosan mell�  �lltam. A h�tunk m�g�tt a Cullenek t�mad� poz�ci�ba rendez�dtek.

     El�r�bb �lt Emmett, Edward �s Carlisle. M�g�tt�k Rose �s Esme.

- Hogy mit akarok?  - t�rta sz�t a karjait a n� – Ugye ez k�lt�i k�rd�s volt?! – cs�v�lta a fej�t – T�ged. – v�laszolta egyszer�en.

     Gy�l�lk�dve n�ztem a n�re, �s a kezemet Jasper v�ll�ra tettem. K�zben l�ttam, hogy Maria band�ja is egy �j, harci poz�ci�t vesz fel.

     �k egy V alakot form�ztak, k�z�pen a f�n�k�kkel!

      Maria most r�m pillantott, �s megint nevetett.

- Ez a feles�ged?  - k�rdezte g�nyosan – Szeg�ny olyan t�r�kenynek t�nik.

- Pedig nem vagyok az! –  sz�ltam �s azonnal leguggoltam, hogy ha kell ugr�sra k�szen �lljak.

- Nevets�ges! – legyintett a n� – Hogy vehett�l el egy ilyen semmirekell�t? –  k�rdezte Jaspert.

- Semmi k�z�d hozz�!  - v�laszolta az – Szeretem Alice –t �s ez a l�nyeg. Fogadd el, hogy �j �letet kezdtem, aminek te �s az �lland� gyilkol�s m�r nem vagytok a r�szei!

- Micsoda mell�besz�l�s. – sz�lt Maria �s �gy tett, mintha �s�tana –  Tudod – e, hogy nagyon untatsz?

- Nem �rdekelsz! Takarodjatok innen!  - k�vetelte Jazz.

- De h�t m�g a n�szaj�nd�kunkat sem adtuk oda. – m�ltatlankodott Maria, �s lassan intett Richardnak, hogy l�pjen mell�.

- El�g legyen ebb�l! –  sz�lt r�, �s az �gre mutatott.

     Az es� abban a pillanatban el�llt, az �g kitisztult, �s a sz�l sem f�jt m�r olyan er�sen.

- El�rultad Megan –  t. – mondta Jasper Richardnak c�mezve.

- �s ha igen?  -k�rdezte a fi� �s megr�ntotta a v�ll�t. Kinek volt sz�ks�ge egy parancsolgat�  kis… - elharapta a mondatot.

- Bizony Richard �rdekes dolgokat mes�lt a minap.   – nosztalgi�zott Maria – Azt mondta, hogy �letben vagy. Megan pedig alkut k�t�tt veled. Nagyon meglep�dtem �m.

- Meg�lted? – k�rdezte Jazz.

- Term�szetesen.  –  v�laszolta Maria.  – Mit tehettem volna? Hiszen �rul� volt. �s az �rul�kkal mindig v�gezni kell!

- Enyhe c�lz�s, hogy velem is v�gezni akarsz?

- Fej�n tal�ltad a sz�get.

     Maria intett a kez�vel, �s csak ennyit mondott:

- T�mad�s!

     A k�vetkez� pillanatban m�r �n �s mindenki m�r belevetette mag�t a harcba.

     Esme �s Rosalie egy  - egy nom�d v�mp�rl�nnyal hadakoztak. Emmett r�rontott egy  m�sik f�rfira. Edward �s Carlisle t�zet gy�jtottak.

     Jasper Maria – nak esett, �n meg Richard - ra vetettem magam.

     K�nny�  volt harcolni vele, m�g �gy mennyasszonyi ruh�ban is.

     A f�ldre tasz�tottam, p�ff�ltem ahol �rtem, majd mikor menek�l�re fogta volna a dolgot, egy oll�z�s mozdulattal elg�ncsoltam, �s a t�z fel� tasz�tottam.

     Edward r�csapott a fi� h�t�ra, �s maga fel� ford�totta.

- V�ged van haver! – mondta k�nnyed�n, �s m�r v�gzett is vele.

     Ekkor a t�z m�r nagyban �gett, mert Emmett �s a l�nyok is gy�zedelmeskedtek.

     Egyed�l Maria �s Jasper harcolt m�g.

     L�tszott, hogy Maria tan�totta Jasper-t. Minden �t�s�t, minden r�g�s�t kiv�dte, �s ahol tudott beel�z�tt.

     �n meg nem gondolkodtam csak cselekedtem. Elindultam fel� �s h�tulr�l leakartam �tni. De olyan gyors volt, hogy m�g Jasper-t a has�n�l fogva megr�gta, az �n kezemet  meg elkapta h�tulr�l �s kereszt�lr�ntott saj�t mag�n.

- �gyes. – mondta –  De nem el�gg�! 

     Azonnal talpra sz�kkentem, �s �t is kir�ntottam a l�ba al�l. A f�ldre tepertem �s kezemet a tork�hoz szor�tottam.

     V�ratlanul �rte a reakci�m. Nem sz�m�tott r�, hogy ilyen elsz�nt vagyok. Azt hitte, hogy feladom? T�vedett!

- Most megk�m�lem az �letedet!  - mondtam neki �s hallottam, ahogy Emmett megh�kken m�g�ttem –  Eddig m�g soha nem �ltem v�mp�rt, de ne te akarj az els� lenni! Hord el magad �s soha t�bb� ne keresd Jasper-t! �rtetted?!

     Maria valamit mondani akart, de annyira szor�tottam a nyak�n�l fogva, hogy csak egy heves b�logat�sra futotta neki.

     Elengedtem.

     H�tat ford�tottam, �s felseg�tettem Jaspert a f�ldr�l. � is meglepetten, de el�gedetten n�zett r�m.

- T�vozz! – k�vetelte Carlisle.

- Rendben. Megyek.  –  sz�lt lemond�an Maria – Ellenetek nincs es�lyem! – mondta keser�en.

     M�r  �ppen kil�pett a h�zt�l, amikor Jasper ut�na ment.

- Mit csin�lsz? – k�rdeztem  aggodalmasan.

- Nyugi. – mondta a szerelmem, �s megkocogtatta Maria v�ll�t.

     Az megfordult �s rem�nykedve n�zett r�. Egy pillanatig azt hitte, hogy Jazz  m�gis vele tart.

- L�tod ez�rt vettem fels�g�l Alice-t -  mondta neki - � ismeri a k�ny�r�letet ellent�tben veled!

     Maria csal�dott k�pet v�gott, �s csak a v�ll�t r�ngatta.

     Jasper-t meg olyan er�s m�reg �nt�tte el, amit m�g sosem �reztem bel�le. Fogta az �kl�t �s egy j� nagyot odas�zott a n�nek. Egyenesen a gyomr�ba. Az t�bb m�tert rep�lt, �s nagyot sz�lva huppant a f�ld�n.

- Ezt pedig a feles�gem�rt kapod! Soha senki sem b�nthatja an�lk�l, hogy �n meg nem bosszuln�m azt!

     Maria vicsorogva t�p�szkodott fel �s t�nt el egykett�re a m�r beesteledett horizont fel�. 

     Soha t�bb� nem l�ttuk. Ez pedig �gy volt j�l.

     Meg�leltem �s megcs�koltam Jaspert.

- Szeretlek. – s�gtam a f�l�be.

- �n is szeretlek. –  v�laszolta �s mosolygott. – Benneteket is szeretlek! K�sz�n�m, hogy t�mogattatok.

- Ugyan. Bakfiggy volt. –  legyintett Emmett, �s b�szk�n tapogatta a bicepsz�t.

- Oltsuk el a t�zet. –  javasolta Rosalie, majd � �s Edward gyorsan megragadt�k a kerti slagokat.

- T�nyleg el kell k�lt�zn�nk? – k�rdezte Esme.

- Igen. Az eg�sz v�ros tudja m�r, hogy az esk�v� valamif�le bandah�bor�ba torkollott! – mondta kiss� nevetve Edward.

- Mindig is gyanakodtak r�nk. – sz�lt megvet�en Rose.

- Hagyj�tok a t�zet! –  mondta hirtelen �tlett�l vez�relve  Carlisle.

- De mi�rt?  -k�rdezte Emmett.

- Jobb ha nem hagyunk nyomokat, �s a lehet� leghamarabb elt�n�nk innen!

- Igaz. – sz�lalt meg Esme, �s sajn�lkozva n�zett a h�zra.

- Hozz�tok a holmitokat �s indulunk Denaliba.  – sz�lt Carlisle.

     Mindannyian b�lintottunk, �s sietve pakoltunk, am�g a l�ngok lassan  el�rt�k a f�ldszintet.

     �tcser�ltem a ruh�mat, �s p�r perc m�lva indul�sra k�szen �llt az eg�sz csal�d.

- Kik �lnek Denaliban? –  k�rdezte Jasper.

- Egy szint�n civiliz�lt kl�n. �k sem b�ntj�k az embereket.   – v�laszolta a nevel�ap�nk.  – P�r h�napig, esetleg egy �vig megh�zzuk ott magunkat, am�g el nem csitulnak itt a ked�lyek.

- De ut�na hov� megy�nk? – k�rdezte aggodalmasan Rose.

- Menj�nk Forksba. –  v�gtam r� gondolkod�s n�lk�l.

- Forks? – k�rdezte Esme – Voltunk m�r annak a kisv�rosnak a k�zel�ben, de sosem gondoltuk, hogy letelepsz�nk ott.

- Akkor itt az ideje. –  mondta meggy�z�en.

- V�g�l is mi�rt ne?! – mondta Emmett.

- J� lesz. – v�laszolta kurt�n Rosalie.

- �p�t�nk ott egy sz�p kis csal�di h�zat. – mondta Esme.

- El�g lesz ha restaur�lsz eggyet.  – mondtam.

- Sz�val te m�r l�ttad, hogy ott fogunk �lni? – k�rdezte Carlisle.

- Igen. Volt m�r ezzel kapcsolatban v�zi�m.

- Akkor nincs k�ts�g! –  mondta Edward – Denali ut�n, ir�ny Forks!

- Azt ugye tudj�tok, hogy �jra kell kezdenetek a k�z�piskol�t, hogy jobban beleolvadjunk a helyi k�z�ss�gbe. – mondta Carlisle. 

- Nem egy le�ny�lom, de m�r megszoktuk. V�g�l is h�nyadj�ra is kezdj�k �jra? �t�dj�re?  - t�rta sz�t a karjait Emmett.

     Nevettem.

- Jasper, Alice megbirk�ztok majd a mindennapos emberi k�zels�ggel? – k�rdezte szigor�an Esme.

- Igen. – v�gtam r�  gyorsan �s k�zben Jasperra pillantottam.

     Az arca fesz�lt volt kiss�, mert m�r mindig nem b�zott annyira mag�ban, de az�rt � is b�lintott.

- Akkor err�l ennyit.  – mondta Emmett, �s elindult a k�lv�ros fel�.

     Lassan n�zt�k, ahogy a h�z porr� �g, de �gy v�ltem annyira senki sem sajn�lta, tal�n csak Esme.

     Viszont tudtuk j�l, hogy valami �j korszak k�sz�nt�tt be az �let�nkbe, ezzel a d�nt�ssel.

- Lehetne, hogy t�bb�  ne Whitlock legyen a vezet�knevem? – k�rdezte hirtelen Jazz.

     Carlisle v�gigm�rte a fi�t, �s hirtelen Rosalie –re pillantott.

- Mondtam m�r, hogy ti mennyire hasonl�totok egym�sra? – k�rdezte b�szk�n.

- Mi? Hiszen ez a legnagyobb butas�g! – tiltakozott Rose – Jasper �s �n a lehet� legjobban k�l�nb�z�nk egym�st�l.

- Gondolkod�sban biztos, de k�ls�re… - mondta Edward.

- Mire c�lzol ezzel? –  k�rdezte Rose aki mindig is hi� volt a k�lsej�t illet�en –  Hogy Jasper van olyan sz�p f�rfiban, mint �n n�ben? Az lehetetlen!

- Pedig van abban valami amit mondanak. – sz�ltam, �s Rose r�m villantotta neg�des mosoly�t.

- Ezt nem hiszem el! – sz�lalt meg v�g�l.

- Isten hozott a csal�dban Jasper Hale! – mondta �nnep�lyesen Carlisle.   – Az emberek mostant�l  �gy fogj�k tudni, hogy te �s Rosalie ikrek vagytok.

- Csod�s! – morogta a sz�ke l�ny.

- Nekem megfelel. –  sz�lt Jazz �s el�gedetten mosolygott.

- Alice Cullen �s Jasper Hale. – mondtam  - A t�k�letes p�ros.

     Megcs�koltuk egym�st, �s k�vett�k Carlisle –t Denali fel�.

     Tudtam, hogy mostant�l ak�rmi is fog t�rt�nni, ak�rmi v�r m�g r�nk az �r�kk�val�s�gban, azt �n �s Jasper, majd emelt f�vel  oldjuk meg, �s egy�tt t�llesz�nk rajta k�nnyed�n.

     Hiszen a szerelem mindent legy�z! Eset�nkben, m�g a hal�lt is! – gondoltam boldogan.  
 
 

V�GE