Kil�pt�nk a napf�nyre, �s a szemh�jaimon kereszt�l is l�ttam, ahogyan Edward b�re csillog. A mennyasszonya vagyok, �s most hihetetlen�l boldog. M�g miel�tt ki l�pt�nk volna az erd�b�l meg cs�kolt, fel kapott, �s el indultunk a r�t k�zepe fel. Furcs�lltam, de egy�ltal�n nem b�ntam hogy m�g mindig cs�kol. Mikor m�rv�ny ajkai hozz� �rtek az eny�imhez a sz�vem kalimp�lni kezdett, �s m�g most sem csillapodott. Most er�teljesebben cs�kolt mint eddig valaha, de mindeddigin�l m�lyebb �rz�sekkel. Ajkaim el ny�ltak, �s a nyelve vad t�ncot j�rt a sz�mban. Egyre jobban szor�tott mag�hoz, de nem okozott f�jdalmat. K�v�ntam �t, most jobban mint valaha. Le rakott a f�ldre, de cs�kunk nem szakadt meg. Le fek�dt mell�m, �s m�g jobban cs�kolt. Nem tudtam mire v�lni, de nem �rdekeltek a hat�rok, nem �rdekelt a vesz�ly. El kezdtem ki gombolni az ing�t, �s � sem t�tlenkedett.

• Ne haragudj r�m, de nem tudom abba hagyni. Most m�r nem. – mondta k�t cs�k k�z�tt.

Testem minden szeglet�t fel fedezte a cs�kjaival, �s ett�l �n is csak m�g jobban be indultam.

�n ezt a n�sz �jszak�ra sz�ntam volna, de nem �rdekelt hogy hol vagyunk, hogy ki l�that meg. Csak az �rdekelt hogy Edward itt van velem, �s engem akar, mindenest�l.

El kezdte a nyakamat cs�kolgatni, �s nagyon j�l esett a hideg ajkai �rint�se. M�rv�ny karj�val m�g k�zelebb h�zott mag�hoz, �s �n csak azt �reztem, hogy hihetetlen�l boldog vagyok. M�r f�l meztelenek voltunk mind ketten. Mikor r� n�ztem � is a szemembe n�zett, �s l�ttam azt a t�zes szenved�lyt a szem�ben, ami amikor tal�lkozott a pillant�sunk m�g er�sebb lett.  

Mikor meg �rkezt�nk a kis r�tre a Cullen h�z el�tt Edwardnak seg�tenie kellet, sz�d�ltem egy kicsit, de nem eg�szs�g�gyi okb�l. V�gtelen�l, hihetetlen�l boldog voltam. Be nyitottunk az ajt�n, Alice oda j�tt hozz�m, meg �lelt, �s r� n�zett az alkaromra, amin egy horzsol�s l�tszott, de csak halv�nyan. F�lig �r�en mosolyogni kezdett. Mindenkinek k�sz�nt�nk, fel ment�nk Edward szob�j�ba, Esme m�g meg k�rdezte nem vagyok – e �hes, de meg mondtam neki hogy nem k�v�nok semmilyen �telt. Nem is gondoltam most az ev�sre, �s egy�ltal�n az emberi sz�ks�gleteimre. Csak az �rdekelt hogy Edward velem van, �s hogy mi t�rt�nt a r�t�nk�n. K�d�sen �rz�keltem, hogy Alice m�rt mosolygott annyira. Azt�n hirtelen bel�m has�tott: Edward meg k�rte a kezem. Ez �letem legszebb napja. El mentem tusolni, �s volt m�g egy- k�t folt a testemen, de egyik sem f�jt. Fogat mostam, majd vissza mentem Edwardhoz. Ugyan �gy fek�dt az �gyon, mint amikor el mentem. Gy�ny�r� volt, a csillagokat n�zte messze r�ved� szemmel, egyik m�rv�ny kez�vel k�ny�k�lt az �gyon, �gy t�masztva a kez�t. Szobor szer� mellkasa meztelen. Szinte f�jdalmasan sz�p volt, �s az eny�m. Nem sok�ra �ssze h�zasodunk, �s ett�l a gondolatt�l csak m�g jobban boldog voltam. Ha �gy folytatom a sok boldogs�gt�l sz�vrohamot fogok kapni. Ha le �retts�giztem �n is v�mp�r leszek. Nem tudom mikor lesz az esk�v�nk, nem nagyon besz�lt�nk err�l. Igaz�bl a ma d�lut�n folyam�n semmir�l sem besz�lt�nk. Mikor le fek�dtem Edward mell� teljes er�vel z�dult r�m az �lmoss�g. Nem sz�ltunk egy sz�t se, mikor m�r el helyezkedtem aranybarna tekintet�t a szemeimbe m�lyesztette, �s nem eml�keztem semmire, csak azt tudtam hogy it fekszik mellettem, �s soha t�bb� nem ereszt el. Nem fog el menni sehov�, velem lesz az �r�kk�val�s�gban.  

Ki pihenten, �s boldogs�gt�l telve �bredtem. Edward m�rv�ny mellkas�n fek�dve ma reggel is a vil�g leggy�ny�r�bb hangj�t hallottam, amib�l csak �gy sug�rzott a boldogs�g.

• J� reggelt sz�vem! – mondta halkan
• K�sz�n�m- mondtam, a hangom csak suttog�s, de tudtam hogy meg hallja
• Mit? –k�rdezte, �s a hangja most k�v�ncsi volt
• Hogy itt vagy nekem, nem tudom mit csin�ln�k n�lk�led – mondtam, �s �reztem ahogyan el pirulok.

K�z fej�vel gyeng�n v�gig sim�tott az arcomon

• Ugyan ezt mondhatn�m �n is – suttogta k�zvetlen�l a f�lembe

Gyorsan kapott egy sz�jrapuszit, �s mi el�tt m�g ki l�ptem volna az ajt�n f�l oldalas mosolyra h�zta a sz�j�t.

• T�z perc, el ne menj – incselkedtem. L�tv�nyosan meg dermedt. Mi ut�n meg f�s�lk�dtem, �s fogat mostam vissza mentem a szob�ba, �s teljesen ugyan olyan p�zban tal�ltam.

Mikor ki nyitottam ajt�t m�g mindig nem mozdult, oda futottam hozz�, m�g egy puszit nyomtam az ajkaira majd oda szaladtam az ajt�hoz, ki nyitottam, �s el mikor m�r nem voltam a szob�ban el kezdtem be csukni, be hajoltam, �s intettem neki. Hallottam hogy fel �ll az �gyr�l, �s el indul ki fel�. H�trafel� futottam, �s teljesen el felejtettem hogy milyen b�na vagyok. Mikor l�ttam hogy ki j�n az ajt�n boldogan sikkantottam, � j�tt ut�nam, nagy l�ptekkel, de emberi temp�ban. Valami kem�nybe �tk�ztem, ami meg is fogott. Alice volt, nagy mosollyal r�m n�zett.

• Pont hozz�tok megyek, l�ttam hogy Charlie fel fog h�vni, �s meg mondja hogy tov�bb maradnak, csak �t nap m�lva j�nnek vissza. – �nekelte csilingel� hangj�n Alice.

Ahogy fel fogtam mit mondott hallottam hogy cs�r�g a mobilom. Hanyatt- homlok szaladtam be �rte.

• Hall�? – sz�ltam bele mi ut�n siker�lt ki kutatnom a farmerom zseb�b�l – pontosabban mi ut�n el kezdtem kereseni �s Edward m�r a h�tam m�g�tt �llt f�lig �r� mosollyal, �s a kez�ben a rezg�- zen�l� mobilommal. –
• H�, Bells. Figyelj, kicsit tov�bb maradunk a tervezettn�l, persze csak ha nem baj  - sz�lalt meg ap�m.
• Dehogy baj, apa. Sz�rakozz nyugodtan, mikorra vagytok v�rhat�ak a mostani tervez szerint? – k�rdeztem, �s k�zben mosolyogtam.
• K�r�lbel�l �t nap m�lva, de biztosan nem baj? Mert akkor…-
• Mondtam hogy nem baj, nagyon j�l �rzem magam itt, miattam ne agg�dj. – szak�tottam f�lbe
• Rendben, akkor cs�t�rt�k�n tal�lkozunk – mondta
• Ok�, szia apa, tov�bbi j� sz�rakoz�st Billynek is – mondtam, �s meg nyomtam a „h�v�s v�ge” gombot

Edward v�gig m�g�ttem �llt, m�g mindig mosolyogva.

• Mit csin�lunk ma? – k�rdeztem t�le.
• Alice szerint ma vihar lesz, �s a t�bbiek szeretn�nek baseballozni – mondta m�g mindig �r�mt�l cseng� hangon.
• Rendben, nekem nincs ellene kifog�som
• Ok�, sz�lok Carlislenak hogy minenki benne van – sz�lalt meg Alice, m�g egyszer r�m n�zett egy nagy mosollyal az arc�n, �s le szaladt a l�pcs�n.

Mikor fel �lt�ztem le ment�nk, �s �reztem a reggeli illat�t. Mindenki nagyon kedves volt, de eg�sz nap Emmett nevet�s�t�l volt hangos a h�z, amint a tegnapi „incidens�nkr�l” marh�skodik. Senki nem nevetett vele, de l�tsz�lag nem zavartatta mag�t. Egyszer, mikor m�r zavart a dolog, k�v�ncsi voltam Rosalie reakci�j�ra, �s r� t�vedt a pillant�som, mikor tal�lkozott a pillant�sunk, sz�momra hihetetlen dolog t�rt�nt. Rosalie r�m mosolygott, �s nem g�nyosan. Nem tudtam ezt mire v�lni, de gondoltam majd meg k�rdezem Edwardt�l, v�g�l is � a gondolat olvas�. Vissza mosolyogtam, �s el kezdt�nk �ssze pakolni, hogy el induljunk a baseball –tiszt�sra, ahol az�ta nem j�rtam, mi�ta James, �s csapata �ld�z�be vett.