A legjobban most arra v�gytam, hogy belevethessem magam egy k�d, forr� v�zbe, s mik�zben a v�z teljesen sz�t�ztatn� a testemet, nem m�sra, mint arra a dalra gondoln�k, �s a dallal egy�tt Edwardra. Felejthetetlen �rz�s volt, amikor mellette �lt�m, s õ oly k�nnyed�n, l�gyan j�tszott, mintha �vsz�zadok �ta gyakorolta volna. Pedig korban ugyanannyi k�r�l lehetett mint �n. Hirtelen nagyon tehets�gtelennek �s but�nak �reztem magam, de h�t ki ne �rezne �gy, amikor egy ilyen profi zongorista k�zel�ben lehet, aki r�ad�sul a leggy�ny�rûbb emberi l�ny, akit valaha l�ttam. Csigalass�s�ggal l�ptem oda Jake el�, akinek m�r megint az az ideges�tõ vigyor �lt az arc�n.

- �dv Bella! L�tom m�r jobban vagy! Ennek nagyon �r�l�k! - �dv�z�lt lelkesen, mik�zben kezet cs�kolt nekem szok�s�hoz h�ven.

- Szia Jake! Mi j�ratban vagy erre? - pr�b�ltam udvarias hangott meg�tni, �s �gy v�ltem, hogy ez siker�lt is.

- Csak gondoltam bep�tolhatn�nk a La Pushi l�togat�st. Tudod... a m�ltkor nem minden �gy  alakult, mint ahogy kellett volna. Van kedved most elj�nni velem? - k�rdezte.

- H�t... �n... iz�... nem igaz�n �rek... r� - sz�vem szerint nemet mondtam volna, de any�m sz�r�s pillant�sa kifejezetten ideges�tõ volt sz�momra.

- Bella sz�vesen elmegy veled Jake! - v�laszolt helyettem, s most rajtam volt a sor, hogy m�rgesen n�zzek.

Anya megfogta a karomat, �s kiss� od�bbh�zott, �gy s�gta a f�lembe:

- Eml�kszel mire k�rt�nk t�ged? Legy�l j�ban vel�k! - eml�keztetett.

- Igen tudom, de ez a fi� az idegeimre megy! - hadakoztam vele k�ts�gbeesetten. - k�rlek ne kelljen vele elmennem!

- De Bella, elm�sz! - azzal, hogy nyomat�kot is adjon szavaihoz, odatolt Jake el�, aki illedelmesen ny�jtotta a karj�t, hogy fogjam meg.

Kelletlen�l b�r, de megfogtam, �s elindultunk kifel� a kast�lyb�l. Magamon �reztem any�m gyõzelemittas tekintet�t. Ezt nem fogom annyiban hagyni. Nem fogom hagyni, hogy õk d�ntsenek helyettem, m�g akkor sem, amikor m�g nem vagyok felnõtt. A magam ura vagyok, �s ezt be is fogom nekik bizony�tani. Jakel egy�tt besz�ltam a hint�ba, amely d�c�gve b�r, de elindult. M�g mindig f�ltem egy kicsit az utaz�st�l, de Jake elõtt nem mutattam f�lelmet. A v�g�n m�g mag�ra akarn� v�llalni a v�delmezõ szerep�t, �s felaj�nlja, hogy utaz�s k�zben kapaszkodjak bel�. Ha ezt k�rte volna, akkor sajnos k�nytelen lettem volna megs�rteni. Viszont ha Edward k�rn� ezt akkor... nem el�g volt! Nem gondolhatok Edwardra a nap minden perc�ben. Egy�ltal�n... nem is lenne szabad Edwardra gondolnom.

- Bella j�l vagy? - n�zett r�m Jake nagy szemekkel, mik�zben egyik kez�vel a nyitott ajt� foganty�j�t markol�szta.

�szre sem vettem, hogy idõk�zben meg�rkezt�nk �tic�lunkhoz.

- Igen j�l vagyok. Csak elgondolkodtam egy kicsit. Na menj�nk m�r! - k�rtem, �s Jake ut�n kisz�lltam a hint�b�l.

Arra nem sz�m�tottam, hogy minden csupa s�r lesz, �gy h�t az �n szerencs�mhez hûen elcs�sztam, s term�szetesen olyan Bell�s m�don a s�rba. Jake persze nem seg�tett volna, m�g a fel�ll�sban sem, helyette csak n�m�n �llt, �s figyelte, hogy b�n�zok. Ha Edward lett volna itt velem akkor... ez nem lehet igaz, m�r megint ezen t�r�m a fejem. Nem szabad Edward Cullenre gondolnom. El kell terelnem valamivel a figyelmemet, �s tal�n La Push pont alkalmas hely erre. Hozz� k�zdelem ut�n v�gre siker�lt kim�sznam a cs�sz�s iszapb�l, s  m�r �gy, koszosan indultam meg Jake ut�n, aki a partra tartott.

- Jobb szeretn�l ink�bb bent a h�zban lenni, mint it kint? - fordult vissza hozz�m.

- H�t, szerintem enn�l koszosabb �gy sem lehetek, �gy hogy maradjunk csak kint - v�laszoltam, mik�zben azzal voltam elfoglalva, hogy legal�bb egy kis m�rt�keben elt�vols�tsam magamr�l a sarat.

Le�rve a partra helyet foglaltunk a tûz mellett, �s �lvezt�k az abb�l �rad� kellemes meleget. Jake bemutatott a bar�tainak, akik szint�n olyan nagy darab emberek voltak, mint õ maga. Kezd�t�t vette egy �jabb �jszaka is, ami szerintem igen j�l indult. A t�rsas�g nagyon kellemes volt, mindenki besz�lt mindenkivel, Jake haverjai pedig kifejezetten humoros emberek voltak, �gy egy percig sem unatkoztam. De ami m�g fontosabb. Egy percig sem gondoltam Edwardra, a La Pushi-ak ugyanis folyamatosan sz�val tartottak.

- Bezzeg a Cullen�knek mindenre van p�nze! - erre az egy mondatra felkaptam am�gy lehajtott fejemet, �s f�lelni kezdtem.

- Ja. Annyi p�nz�k van, hogy ak�r m�g a palot�t is felv�s�rolhatn�k! - mondta egy m�sik fi� elkeseredetten - mi�rt az ilyen mocskoknak jut ilyen szerencse, hogy ilyen f�nyûz�sben �lhetnek?

- Mocskok? Ti meg mirõl besz�ltek? - k�rdeztem �rzelemmentes hangon, de legsz�vesebben oda�v�lt�ttem volna a k�rd�st, annyira k�v�ncsi voltam a v�laszra.

- Cullen�kkel sohasem voltunk j� bar�ts�gban. Az õ �s a mi õsink m�r �vsz�zadok �ta ut�lj�k egym�st - v�laszolta Jake.

- De mi�rt? Tettek valami rosszat vagy mi? - puhatol�ztam.

- A mi õseink Bella, farkasok voltak. Viszont az õ õseik... kital�lod, ha annyit mondok, denev�rek? - h�zta sz�les mosolyra a sz�j�t.

- V�mp�rok... - suttogtam magam el� megsemmis�lten - akkor ez azt jelenti... hogy Cullen�k...

- Bella ez csak egy r�gi legenda. Biztos vagyok benne, hogy ha Cullen�k v�mp�rok lenn�nek, tudn�nk r�la. Hisz tudod... mi vagyunk ap�d nyomoz�i �gymond... - nevetett fel hangosan, de �n nem tal�ltam ebben semmi vicceset sem.

- De pont most vannak azok a v�mp�rt�mad�sok! - mondtam, �s fel�lltam.

- Bella hov� m�sz? - ki�ltott ut�nam Jake, mikor l�tta, hogy eliramodok.

V�laszra sem m�ltattam, csak rohantam vissza a hint�hoz. Hazafele �ton k�nytelen voltam Edwardra, �s az eg�sz csal�dj�ra gondolni. Mi van akkor, ha ez a legenda nem is legenda, hanem a val�s�g? Ez megmagyar�zn� Edward �s a csal�dja t�bbi tagj�nak t�k�letes k�lsej�t, a tart�zkod�st, mindent. De ha Edward v�mp�r, akkor nagy vesz�lyt jelent mindenki sz�m�ra, �n m�g sem �reztem semmilyen f�lelmet. Meg kell tudnom az igazat, csak ebben voltam biztos, �s hogy ha megtudom, majd akkor eld�nt�m mi legyen. Egy biztos, ha igaz is ez a dolog, �s õk v�mp�rok, biztosan semmi k�z�k sincs a gyilkoss�gokhoz. Akit �n l�ttam v�mp�rt, nem Cullen volt, az biztos. Egy olyan valaki, mint Edward, aki gy�ny�rû dalt �rt nekem, csak nekem, nem lehet gonosz. V�laszt fogok tal�lni a k�rd�seimre, �s majd akkor k�rdõre vonom Edwardot.

- Bella kisl�nyom, hogy hogy itthon vagy? - k�rdezte any�m, mikor bel�ptem az ajt�n.

- F�radt voltam, �s kezdett f�jni a fejem is - hazudtam, �s indultam volna fel, de õ meg�ll�tott.

- Ez neked �rkezett - ny�jtott fel�m egy kis csomagot.

- Mi ez?

- Nem tudom. N�zd meg - vonta meg a v�ll�t.

Felrohantam a szob�mba, �s kibontottam a kis csomagot. Egy apr� kis dobozban nem m�s, mint egy pici porcel�n szobor volt, amely egy zongor�t mint�zott. Elmosolyodtam. Nem is kellett volna megn�znem a kis cetlit, amit hozz� tûztek, an�lk�l is tudtam, ki k�ldte, de az�rt elolvastam. 

Kedves Bella!

Tudom, meg�g�rtem, hogy nem adok neked semmilyen aj�nd�kot, de sajnos nem b�rtam betartani a szavam, mikor megl�ttam ezt a kis zongor�t, mely a dalra, s r�d eml�keztet. K�rlek tartsd meg, �s eml�kezz, hogy valaha egy Edward Cullen nev� fi� annak szentelte �let�t, hogy neked zen�ljen!

         Edward                                                                                                                                                                                   

Kuncogni kezdtem. Edward mindig k�pes volt megnevettetni, m�g �gy, egy lev�lben is. Annak szentelte �let�t, hogy nekem zen�ljen. De j� lenne, ha mindez nem csak egy j�l hangz�, kedves kis mondat lenne, hanem a val�s�g. El tudn�m viselni, ha eg�sz �letemen �t Edward zenej�t kellene hallgatnom