M�g k�sõbb is Edward, �s ez a v�mp�r dolog j�rt az eszemben. Nem tudtam sokat ezekrõl l�nyekrõl, csak annyit, hogy v�rrel t�pl�lkoznak, de ezenk�vûl semmi. �gy d�nt�ttem, hogy elmegyek a v�rosi k�nyvt�rba, ott minden bizonnyal lesz valamilyen k�nyv a v�mp�rokr�l. Kor�n keltem, nem akartam �sszefutni senkivel, �s magyar�zkodni sem akartam, hogy a saj�t k�nyvt�runk helyett mi�rt a v�rosiba megyek. Igaz�b�l az�rt, mert a mi kis k�nyvt�runkban nem hinn�m, hogy lenn�nek ilyesfajta k�nyvek, m�sr�szrõl pedig az�rt, mert ha ide menn�k, akkor valamelyik szolg�l� biztosan a nyomomban loholna, fõleg a k�nyvt�rfelelõs�nk, Liza. Ideges�tõ egy nõ, �lland�an a nyakamon l�g, �s mindenf�le �rtelmetlen dologr�l csacsog. Siker�lt �gy kil�gnom a kast�lyb�l, hogy senki nem vett �szre, �s a k�nyvt�r fel� vettem az utamat. Gyalog mentem, az idõ ugyanis szokatlanul kellemes volt. Nem esett az esõ, nem f�jt a sz�l, viszont a nap sem s�t�tt, de ahhoz k�pest ez m�g j�nak nevezhetõ volt. H�sz perc folyamatos s�ta ut�n meg�rkeztem a k�nyvt�rhoz. Nagyon kicsi, r�gi �p�let volt, nem volt benne olyan sok k�nyv tal�lhat�, de az�rt rem�ltem, hogy akad olyan, ami nekem kell. Odamentem az elad�nõhõz, aki �ppen olvasott.

- J� napot! Megk�rdezhetem, hogy van e v�mp�rokr�l sz�l� k�nyv�k? Nagyon kellene - a nõ feln�zett r�m, fej�vel az egyik szekr�ny fel� b�k�tt.

Odas�t�ltam, �s keresg�lni kezdtem. Hamarosan megakadt a szemem az egyik k�nyv c�m�n. V�mp�r kr�nik�k. Kih�ztam a t�bbi k�z�l, le�ltem az olvas�asztalhoz, �s belelapoztam. Elõsz�r nem tal�ltam benne m�st, csak csupa s�letlens�get, de nem sok�ra egy el�g �rdekes r�szhez t�vedtem. Tulajdons�gok. Ez volt a c�m. Olvasni kezdtem, s k�zben �gy �reztem, hogy forog velem a vil�g. Ezek a c�mszavak keltett�k fel legjobban az �rdeklõd�sem: h�feh�r bõr, emberfeletti erõ, gyorsas�g, halhatatlan, �ldozatuk sz�m�ra fizikailag vonz�ak. Ki kellett f�jnom magam, �t kellett gondolnom, hogy ebbõl most mit is tudtam meg. Egy biztos. Edwardnak �s a csal�dtagjainak is h�feh�r a bõre. Fizikailag is vonz�ak sz�momra, legal�bbis Edward nagyon. Emberfeletti erõ. Eszembe jutott az, hogy Edward mindenf�le seg�ts�g n�lk�l m�szott le �rtem a szakad�kba, �s csak �gy k�zben vitt fel, mikor nem seg�tett neki senki �s semmi. Gyorsas�g. Nos errõl nem tudok semmit, de t�ny, hogy sokkal kecsesebben mozog mint �n, �s valahogy mindig elõttem j�rt, mikor egy�tt ment�nk fel a kis r�tre. Egyre biztosabb voltam abban, hogy valami nem stimmel vele. Edward t�nyleg v�mp�r lenne? Egy v�mp�r, aki v�rrel t�pl�lkozik? Egy v�mp�r, aki tal�n engem is megakart �lni? Az elsõ napon, amikor megl�ttam, olyan ellens�ges volt a tekintete, �s a testtart�sa. De ha megakart volna �lni, akkor m�r megtette volna. Lett volna r� lehetõs�ge nem is egy. �s ha gyilkos lenne, nem �rna nekem dalt, nem adna nekem aj�nd�kokat, nem besz�lgetne ilyen kedvesen az emberekkel. Vagy m�gis? Mindez csak �lca lenne? Egy �larc, ami m�g� el akar b�jni? A k�nyvt�r ajtaja kiny�lt, megn�ztem, hogy ki j�tt be. Edward �llt az ajt�ban, lassan k�r�ln�zett, tekintete meg�llapodott rajtam. Ak�rmennyire is akartam, nem b�rtam levenni r�la a szememet. Elindult fel�m, majd mikor oda�rt,meg�llt egy pillanatra �s helyet foglalt az elõttem l�võ sz�ken.

- Ugye nem zavarlak? - k�rdezte udvarias, m�gis teljesen k�z�mb�s hangon.

Valami�rt olyan m�s volt a hangja. Mintha nem �r�lne neki, hogy itt l�t, �s csup�n az illem k�v�nta meg, hogy k�sz�nts�n.

- Nem, nem zavarsz. �ppen csak... olvasgattam - csak most jutott eszembe, hogy a v�mp�ros k�nyv m�g mindig elõttem hever az asztalon.

Mielõtt eltudtam volna rejteni, Edward m�r a kez�be vette, �s olvasgatni kezdte.

- Ez csak csupa... s�letlens�g Bella. Mi�rt olvasod te ezt? - szokatlanul durv�n dobta vissza az asztalra a k�nyvet, kezeit az asztal al� rejtette.

Biztos voltam benne, hogy odalent �k�lbe szor�tja õket, mint olyankor, amikor ideges. Meglepett, hogy mennyire j�l ismerem Edward reakci�it, de ezzel most nem t�rõdtem. Hisz, ha Edward v�mp�r, akkor mindent tud a v�mp�rokr�l, �s ha elkezdek mindenf�le h�lyes�get �sszehordani ezekrõl a l�nyekrõl, akkor tal�n elkezd majd ellenkezni, �s elmondja, mi is az igazs�g. Csapd�ba csalom, hogy leleplezze, õ v�mp�r. De mit fogok tenni akkor, amikor r�j�v�k erre? Egyszerûen csak r�k�rdezek? Vagy let�madom. Tudtam, hogy ha b�rki m�s csak megsejti azt, amit �n, Cullen�k nagy vesz�lybe ker�ln�nek.

- Szeretn�k min�l t�bbet megtudni ezekrõl a l�nyekrõl. K�v�ncsi vagyok. Olvastam p�ld�ul, hogy a v�mp�rok a napon sz�tporladnak - Edward teste megr�ndult, zavartan elmosolyodott.

- Ez biztos nem igaz. Ez csak egy mese lesz.

- Mi�rt vagy te abban olyan biztos? L�tt�l m�r v�mp�rt? - k�rdeztem oldalra ford�tott fejjel.

L�ttam, hogy habozik, �s azon gondolkozik, hogy vajon most mit v�laszoljon.

- Nem, nem l�ttam m�g v�mp�rt, de biztos vagyok benne, hogy ez hazugs�g. Ki veszi be ezt a marhas�got? - felelte k�z�mb�sen, de felfigyeltem a hangj�ban b�jk�l� apr� kis remeg�sre, ami szint�n az idegess�g egyik jele.

- Mondjuk �n bevettem. Tal�n valami gond van velem? - vontam fel a szem�ld�k�met.

- Nem Bella nincs veled semmi baj! Csak... nem hanyagolhatn�nk ezt a t�m�t? - k�rlelõn n�zett r�m, �n mosolyogva b�lintottam.

- J�l van. Hagyjuk. Megkaptam az aj�nd�kod - tereltem m�s fel� a t�m�t, de tudtam, hogy igazam van.

Edward Cullen v�mp�r volt, legal�bbis �n �gy �reztem, de furcsa m�d egy�ltal�n nem f�ltem. Sõt! Csak mellette �reztem magam igaz�n biztons�gban. Amikor õ velem volt, soha nem t�rt�nt velem semmi baj, viszont amikor nem volt velem, akkor ann�l t�bb. Mintha Edward lenne az �n õrangyalom.

- �s tetszett? - mosolyodott el f�loldalasan, a sz�vem õr�lten d�b�r�gni kezdett.

S�hajtottam n�h�nyat, hogy lenyugodjak, �s m�g csak v�letlen�l se remegjen meg a hangom, �s csak azut�n v�laszoltam.

- Igen nagyon sz�p kis zongora volt. Viszont a lev�l megfogalmaz�sa valami�rt furcsa volt - r�ncoltam �ssze elm�ly�lten a szem�ld�k�m.

- Mi volt benne furcsa? - k�rdezte, de l�ttam rajta, hogy nagyon is tudja mirõl besz�lek.

- Feltûnt, hogy... � hagyjuk! - fel�lltam a helyemrõl, a k�nyvet visszaraktam a hely�re, �s elindultam kifel�.

�szresem vettem, hogy Edward ut�nam j�tt, csak akkor, amikor meghallottam magam m�g�tt a l�pteit.

- Mi az? - fordultam fel�je.

Edward sz� n�lk�l megfogta a karomat, �s k�zelebb h�zott mag�hoz.

- Nagyon k�rlek vigy�zz magadra Bella, �s ne akarja m�g t�bbet megtudni a v�mp�rokr�l! Az a v�mp�r, aki l�tott t�ged, �s meg akart �lni, lehet, hogy �jra megpr�b�lja! Ne k�s�rtsd a sorsot! Sehol sem vagy igaz�n biztons�gban addig, am�g azt a v�mp�rt el nem t�nteti valaki a f�ld sz�n�rõl! - sziszegte a fogai k�z�tt, tekintete �s arca nagyon komoly volt.

- M�g itt sem vagyok biztons�gban? Itt veled sem? - k�rdeztem hallkan.

Edward megr�ndult, arc�ra f�jdalom �lt ki egy pillanatra, de azt�n felvette k�z�mb�s arckifejez�s�t.

- Velem vagy a legnagyobb vesz�lyben! A legjobb az lenne, ha soha t�bb� nem is tal�lkozn�nk! - csak ennyit mondott, �s eltûnt az egyik kis utc�ban.

K�bultan, �s �sszezavarodva n�ztem ut�na. Az�rt nem lenn�k mellette biztons�gban, mert õ is v�mp�r? De h�t eddig sem b�ntott, mi�rt tenn� meg m�skor? Nem b�rtam volna elviselni azt, ha elmegy, vagy ha nem j�n t�bb� hozz�m. Valami�rt �gy �reztem, hogy sz�ks�gem van r�, sz�ks�gem van Edwardra, az �n v�delmezõ angyalomra. Nem fogom hagyni, hogy ler�zzon engem. Ha tetszik neki, ha nem, akkor is besz�lni fogok vele tov�bbra is. Nem �rdekel mi õ. Az se �rdekelne, ha meg akarna �lni, lehet, hogy ha megk�rne arra, hogy hagyjam magamat meg�letni, akkor megtettem volna. Csak most d�bbentem r�, hogy beleszerettem Edwardba. Beleszerettem egy v�mp�rba. Nem sz�m�t semmi addig, am�g õ a f�ld�n van. �n felt�tel n�lk�l, �r�kk� szeretni fogom.