Edward idegesen j�rk�lt k�rbe-k�rbe a szob�ban, szem�t le nem vette r�lam. Szerettem volna, ha v�gre elkezdi a besz�det, �s nem csin�lja ezt tov�bb, de most nem akartam megzavarni. A v�g�n m�g meggondolja mag�t, �s nem mond semmit. Hossz� percekig csak �llt a fal mellett, �s a cipõje orr�t vizsg�lgatta elm�ly�lten.

- Edward... k�rlek kezd m�r el! - k�rtem v�g�l, mert nem b�rtam tov�bb v�rni.

Felemelte a fej�t, �s hangosan fels�hajtott.

- Mennyi mindent tudsz? - k�rdezte.

Elgondolkozva r�gcs�ltam az ajkamat, erõsen gondolkoztam a legmegfelelõbb v�laszon.

- Csak annyit, hogy... v�mp�r vagy - nehezemre esett kiejteni ezt a sz�t.

Nem f�ltem tõle, egyszerûen csak kellemetlen volt, mert Edwardot ink�bb k�pzeln�m angyalnak, mint v�mp�rnak.

- Igen az vagyok - felelte a tõle telhetõ legnagyobb nyugalommal, de k�zben kezei �k�lbe szorultak - f�lsz tõlem?

- Nem - feleltem gondolkod�s n�lk�l.

Edward vill�mgyorsan az �gyn�l termett, arca alig p�r centire volt az eny�mtõl. Hûv�s l�legzete csiklandozta a nyakamat, szemei, azok az aranysz�nû szemei szinte megbabon�ztak.

- Pedig jobban tenn�d ha f�ln�l! A f�lelem nem sz�gyen Bella! Bevalhatod, hogy ha f�lsz! - mondta, mik�zben egyik ujja k�r� csavarta a hajamat.

- Mondtam m�r. Nem f�lek. �s nem hazudok. Melletted �rzem magam a legnagyobb  biztons�gban. Ha te nem lenn�l... �n m�r lehet, nem is �ln�k! - v�laszoltam hat�rozottan.

Edward szeme megcsillant, mintha az �r�m egy apr� szikr�j�t fedeztem volna fel benne. �jra j�rk�lni kezdett, majd meg�llt az �gyam elõtt, �s a kez�t ny�jtotta. Haboztam, de v�g�l megfogtam a j�ghideg kezet. Ugyanaz az �rint�s, mint a b�lon. Elmosolyodtam magamban, mik�zben a t�ncra gondoltam, Edward pedig lassan kereszt�lvezetett a szob�n. Mikor r� szerettem volna l�pni a l�pcsõre, felkapott, �gy vitt le az �tkezõbe. A t�bbiek ott voltak, az �ssze Cullen, mindegyik fesz�lten figyelte, Edward mik�nt helyez el az egyik sz�ken, Alice mellett. M�sik oldalamra õ �lt le.

- Sziasztok! - k�sz�ntem illedelmesen, de a hangom megremegett.

- Szia Bella! - k�sz�nt�ttek egyszerre, mindegyik�k szem�bõl m�st olvastam ki.

- Edward mi�rt hozt�l ide? - s�gtam oda neki, erre elmosolyodott, �s fel�llt.

- Bella, mivel m�r tudod a titkunkat, k�nytelenek vagyunk megismerkedni veled k�zelebbrõl, �s rem�lj�k megb�zhatunk benned, �s nem �rulod el senkinek a titkunk - magyar�zta.

- Sz�val csak k�nyszerbõl akartok megismerni? - �lltam fel k�ts�gbeesetten, szememben gyûltek a k�nnyek.

Edward elmosolyodott f�loldalasan, majd k�zelebb l�pett hozz�m, �s oldalra sim�tott egy, az arcomba hull� hajtincset.

- Buta Bella h�t persze, hogy nem! Csak viccbõl mondtam! - mosolyodott, el de legsz�vesebben nevetett volna, l�ttam, hogy a sz�ja szeglete r�ngat�zik.

- J� - csak ennyit mondtam, �s bossz�san vissza�ltem a helyemre. Most biztosan h�ly�nek n�znek engem. H�lye Bella.

A Cullen csal�d minden tagja fel�llt, �gy nagy neh�zk�sen nekem is fel kellett, b�r Edward seg�tett. Elõsz�r Alice t�ncolt oda el�m, maga ut�n h�zva Jaspert, �s lelkesen �dv�z�lt engem. Jasper csak biccentett, �s k�sz�nt illedelmesen, de nem j�tt hozz�m k�zelebb. Emmett sz�les vigyorral az arc�n elõre l�pett, �s megr�zta a kezemet. Az �n apr� kis kezem, szinte elveszett az õ hatalmas teny�r�ben. Hangosan felnevetett, mikor megl�tta elk�pedt arcomat. Carlisle �s Esme kedvesen �dv�z�ltek engem, Esme m�g kicsit sut�n meg is �lelt engem,Rosalie viszont nem sz�nd�kozott k�sz�nteni engem. Felvont szem�ld�kkel figyeltem, amint ott �ll a terem t�loldal�n, ellens�gesen m�regetve engem.

- Rosalie k�rlek �dv�z�lt Bell�t! - k�rte Edward fesz�lten.

- M�gis mi�rt? Ki õ, hogy �dv�z�lni kell? Egy h�lye kis liba! Nem is tartozik a csal�dhoz! Minek kellene kedvesnek lennem vele? A kis hercegnõcske... - g�nyol�dott, majd elh�zva sz�j�t feltipegett a szob�j�ba, �gy, hogy k�zben nekem j�tt. Edward halkan felmordult mellettem. Kiss� meglepõdtem, de nem tulajdon�tottam neki nagy jelentõs�get.

- Ne is t�rõdj vele! Mindig �gy viselkedik! - vonta meg a v�ll�t bossz�san Edward - gyere velem k�rlek! Besz�ln�nk kellene!

- Hov� megy�nk? - k�rdeztem, mire Edward �jra a karjaiba kapott, �s kisz�guldott velem az ajt�n.

Gyorsan futott, olyan v�mp�rgyorsas�ggal, �n csak csod�lkoztam rajta. Egy ismerõs �sv�nyen haladtunk el, b�r amiatt, mert Edward nagyon gyorsan haladt, nem igaz�n l�ttam semmit, csak elmos�d� alakokat. Hamarosan megtudtam, mi�rt volt olyan ismerõs minden. A kis r�tre hozott, ahov� egyszer m�r felj�tt�nk mi ketten. Le�ltetett a fûbe, �s õ is mell�m �lt, ezen kiss� meglepõdtem, de nem sz�ltam semmit. Csak n�zt�k egym�st, n�ztem azt a gy�ny�rû arc�t, �s a test�nek minden egyes szeglet�t. Felemelte a kez�t, �s az arcomhoz k�zel�tett. Lassan v�gigsim�tott az arcomon, �n lehunytam a szemem. A sz�vem szok�s szerint õr�lt sebess�ggel kezdett el verni, �reztem, ahogy a melegs�g �tj�rja a testemet. Sok�ig �ltem lehunyt szemekkel, m�g akkor is, amikor m�r nem �reztem magamon Edward �rint�s�t. Elpirultam, mert mikor kinyitottam a szememet, Edward gy�ny�rû arc�val tal�ltam szembe magam, mely alig p�r centire volt az eny�mtõl, r�ad�sul tekintet�t v�gigj�ratta rajtam.

- Tal�n jobb lenne, ha elfelejten�nk egym�st! - mondta halkan.

- Nem vagyok egy felejtõs t�pus... -suttogtam magam el�.

- Nem kellett volna bel�d szeretnem - felkaptam a fejemet, melyet eddig zavaromban lehajtottam, kit�gult szemekkel n�ztem Edwardra.

- Komolyan bel�m szerett�l? - k�rdeztem.

- Igen Bella. Szeretlek. �s tal�n hib�t k�vetek el vele, de nem tudok mit tenni. Pr�b�ltam elmenni, pr�b�ltam �j �letet kezdeni, olyat, amiben te nem vagy benne, de nem ment. Eml�kszel arra a lev�lre amit a zongora mell� adtam? Nos... abban igaz�b�l elb�cs�ztam tõled. Mert el akartam menni. El messzire. Alice besz�lt r�, hogy maradjak. Nem tudom j�l tettem e! - hajtotta le szomor�an a fej�t.

- H�l�s vagyok Alicenek! �s Edward... �n is szeretlek! - mondtam ki most elõsz�r ezt a sz�t.

- Nem kellett volna hagynom, hogy bel�m szeress! - csapott bele d�h�sen a f�ldbe.

- Nem tehett�l ellene semmit! Az �rz�seimet nem ir�ny�thatja senki! - megsim�tottam az arc�t.

Megremegett a teste, de nem h�z�dott el, hagyta, hagy sim�tsak v�gig t�k�letes arc�n.

- Bella... nem tudom j� �tlet e hagynom, hogy ezt csin�ld! - tette arr�bb gyeng�den a kezemet.

- Nekem igenis j�l esik! - feleltem bossz�san - �s... most jut eszembe, mi�rt n�latok vagyok �n? Mi�rt nem otthon?

- Carlisle mondta, hogy jobb lenne, ha egy orvos lenne a k�zelben.

- �rtem. Nos akkor... Edward... valamit tudnod kell! - k�v�ncsian n�zett fel r�m. Elpirulva folytattam.

- Nem �rdekel mit mondasz, nem �rdekel, mire k�rsz, nem foglak elengedni! Szeretlek t�ged, �s nem hagyom, hogy elmenj! - mondtam ki hat�rozottan.

Edward elmosolyodott kedvenc mosolyommal, �jra k�zelebb hajolt. Idegesen megnyalta a sz�j�t, majd v�gigsim�tott ajkaimon. Feljebb emeltem a fejemet, �reztem Edward kellemesen hideg lehelet�t.

- �n is szeretlek Bella! Veled leszek m�g akkor is, ha ez a legnagyobb õr�lts�g �letemben! - suttogta, hideg ajkait az eny�mekhez �rintette.