Sok�ig nem t�rtem magamhoz a cs�k ut�n, ajkaimon m�g ut�na is �reztem Edward ajkainak hideg�t. A mennyekben �reztem magam, szinte sz�lltam a boldogs�gt�l. Edward azt mondta szeret engem. Csak engem szeret, senki m�st. Enn�l szebbet, s jobbat senki nem mondhatott volna nekem. Hossz� ideig �lt�nk m�g ott, egym�ssal szemben. Volt, hogy csak n�zt�k egym�st, s volt, amikor Edward mes�lni kezdett a csal�dj�r�l, s annak �let�rõl. El sem tudtam hinni, hogy mindez velem t�rt�nik meg, s hogy ez az angyal komolyan engem szeret. A s�t�ts�g lassan telepedett r� a t�jra, eltakarva elõlem a kil�t�st.

- T�l sok�ig idõzt�nk itt. Ideje visszamenn�nk - jelentette ki Edward, �s m�r fel is �llt.

Kez�t ny�jtotta fel�m, �s felh�zott a f�ldrõl, de meglepet�semre nem engedte el a kezemet, hanem ha lehet, m�g erõsebben szor�totta. �gy ment�nk visszafel� a h�zhoz. �tk�zben nem sz�laltunk meg, �lvezt�k az �jszaka csendj�t. J�l esett Edward k�zels�ge, �gy igyekeztem min�l k�zelebb h�z�dni hozz�. Alig tellett bele h�sz percbe, �s m�r vissza is �rt�nk a h�zhoz.

- Mi�rt nem futva j�tt�nk? - k�rdeztem meg tõle az �t v�g�n, most jutott csak eszembe, hogy milyen gyorsan is tud k�zlekedni.

- J�l esett, hogy foghattam a kezed - mosolyodott el, gyeng�den v�gigsim�tott az arcomon.

- Nekem is nagyon j�l esett - mondtam, �s k�zelebb hajoltam hozz�, ajkaim v�gyakoz�an k�zelel�tettek a sz�ja fel�, de mielõtt el�rt�k volna a c�lt, mint egy mini torn�d�, Alice furakodott be k�z�nk.

- Jaj de j�, hogy v�gre vissza�rtetek! Bella m�r biztos �hes! Edward gondolhatt�l volna r� is, �s nem kellett volna eg�sz napra elvinned �tel n�lk�l! - koholta le b�tyj�t Alice.

Edward bûnb�n�an lehajtotta a fej�t, szomor�an tekintett fel r�m.

- Alice-nek igaza van! Gyere Bella, egy�l valamit! - a h�z fel� h�zott, �s �n hamarosan a konyh�ban tal�ltam magamat.

Esme el�m tolt egy nagy t�ny�rt, rajta r�ntotth�s, krumpli, egy k�l�n kist�lban pedig sal�ta.

- K�sz�n�m! - mondtam, �s hozz� is l�ttam az ev�shez.

Mindenki �rgus szemekkel figyelte minden egyes mozdulatom, mintha valami nagyon �rdekes dolgot csin�ltam volna �ppen. Az �tel nagyon finom volt, ahhoz k�pest, hogy v�mp�rok k�sz�tettek, de �n m�gis �lvezettel falatoztam belõle. Annyira �hes voltam m�r, hogy mindent eltakar�tottam a t�ny�rr�l. Esme csillog� szemekkel n�zett r�m, elpakolta a koszos ed�nyeket, majd hozz�m fordult.

- Bella, hogy �zlett? - k�v�ncsian n�zett r�m, l�ttam rajta, hogy komolyan foglalkoztatja a k�rd�s.

- Nagyon finom volt Esme. K�sz�n�m sz�pen! - Esme nyomban felragyogott, megfogta a kezeimet, �s lelkesen magyar�zni kezdett.

- Tal�ltam r�gi szak�csk�nyveket �s abb�l n�ztem ki ezt a receptet! Milyen r�g nem fõztem m�r! Legal�bb most v�gre van mire haszn�lni a konyh�t! - egy pillanatra elmerengett, majd sz�les mosollyal n�zett hol r�m, hol Edwardra.

Edward zavartan megk�sz�r�lte a tork�t, �s elh�zott Esme elõl.

- Hazaviszem Bell�t! - jelentette ki.

Elk�sz�ntem a t�bbiektõl, akik mind nagyon lelkesek voltak, kiv�ve tal�n Rose-t, aki egy cseppnyi figyelmet sem ford�tott fel�m. Edward �ppen azon volt, hogy felemeljen, �s futva vigyen haza, de nem hagytam magam. Felh�zott szem�ld�kkel n�zett r�m, nem �rtette mi�rt ellenkezek.

- Bella, mi baj van? - k�rdezte b�rsonyos hangj�n.

- Ha m�r �gy is haza kell mennem, akkor a lassabb utat, a hint�t v�lasztom, mert �gy legal�bb t�bb ideig lehetek veled... - motyogtam zavartan, �s �reztem, ahogy megint el�nt a p�r.

Edward kedvenc mosolyommal az arc�n k�zelebb l�pett hozz�m, �llamat felemelte, �gy n�zett a szemembe.

- Ahogy akarod. Akkor menj�nk hint�val - �s m�r fogta is meg a kezem, �s a hint�k fel� h�zott.

Lassan, d�c�gve haladtunk, de mindez most nem sz�m�tott. Nekidõltem Edward j�ghideg, kem�ny test�hez, magamba sz�vtam az illat�t, mik�zben õ a hajamat simogatta.

- Tudod, elõsz�r nagyon neh�z volt a k�zeledben lennem, de ahogy tellik az idõ, egyre k�nnyebb - feln�ztem r�, õ folytatta - a v�red cs�b�t engem. Olyan sz�momra mint a drog. Soha nem k�v�ntam m�g ember v�r�t ennyire. M�g szerencse, hogy az �n csal�dom �llat v�ren �l. R�g�ta gyakorolom az �nuralmat, csak ennek k�sz�nhetõ, hogy nem t�madtam r�d az elsõ napon, amikor megl�tt�l engem.

- Meg akart�l �lni? - k�rdeztem halkan, mik�zben lenyeltem a torkomban l�võ gomb�cot.

Furcsa m�d m�g mindig nem f�ltem.

- Igen meg. De nem akartam lerombolni egy perc alatt azt, amin m�r �vsz�zadok �ta dolgozunk, azt, hogy nem �l�nk embert. Megfogadtam, hogy nem megyek t�bb� a k�zeledbe, de nem tudtam ezt betartani. Nem csak a v�redet k�v�ntam, hanem a testedet, azt, hogy meg�rintselek, hogy vigy�zhassak r�d. Nem csak �gy v�gytam r�d, mint t�pl�l�kra, hanem �gy is, mint nõre - r�mn�zett gy�ny�rû szemeivel, �n meg szinte elolvadtam a pillant�s�t�l.

- Vannak a v�mp�roknak... k�l�nleges k�pess�gei? - k�rdeztem, Edward arca hirtelen felragyogott.

- Igen vannak. Alice l�t a j�võbe, Jasper k�pes m�sok �rzelmeit manipul�lni, �n pedig... olvasok m�sok gondolataiban - sz�lesen elvigyorodott, elpirulva fordultam el tõle.

- Hogy gondolatolvas� vagy... ? - n�sz�r�gtem k�ts�gbeesetten, hangosan felnevetett.

- Igen. L�tom mindenki gondolatait, kiv�ve a tieidet - megk�nnyebb�lten fell�legeztem. - ez volt a m�sik ok, hogy felfigyeltem r�d. Nagyon k�l�nlegesnek tartottalak, �s mindent meg akartam tudni r�lad. Soha nem �reztem m�g ilyet azelõtt.

- Mi�rt nem l�tod a gondolataimat? Nem mintha nem �r�ln�k neki... csak... kiss� furcsa. T�n rosszul mûk�d�k vagy mi? - Edward halkan felkuncogott, szorosan mag�hoz h�zott.

- Dehogy mûk�dsz rosszul! Egyszerûen csak nem vagyok k�pes bel�d l�tni. Tal�n valamilyen l�thatatlan pajzs fedi k�r�l az agyad! - elh�ztam a sz�mat, a hint� �ppen abban a pillatban meg�llt.

Kisz�lltunk a kocsib�l, Edward felk�s�rt a l�pcsõig, majd maga fel� ford�tott, gyeng�d pillanat�ssal n�zett le r�m.

- Vigy�zz magadra! Hamarosan tal�lkozunk! Hamarabb mint hinn�d! - mondta, �s gyeng�d cs�kot nyomott az ajkamra, de mielõtt elment volna, m�g visszafordult - ne mondj senkinek semmit kettõnkrõl Bella! Nem b�zhatsz meg mindenkiben, fõleg Jacobban nem!

Figyeltem, hogyan t�volodik az alakja a s�t�ts�gben. Fels�hajtottam, �s bel�ptem a kast�lyba. Legsz�vesebben ott maradtam volna Edwarddal. Mi�rt kellett hazaj�nn�m ide? N�luk sokkal jobban �reztem magam. Itt csak egyed�l leszek, �s hal�lra fogom unni magam.

- Bella! - any�m rohant le a l�pcsõn hiper sebess�ggel, �s ahogy le�rt, m�ris a nyakamba vetette mag�t.

- Szia anya! - k�sz�nt�ttem kedvesen.

- Bella, kisl�nyom j�l vagy? Annyira agg�dtunk �rted! Carlisle nem engedte, hogy hazahozzunk, jobbnak l�tta, ha egy kicsit n�la maradsz. Ki hozott haza? - k�rdezte aggodalmasan.

- Edward k�s�rt el, �s hint�val j�tt�nk - l�ttam, hogy any�m megk�nnyebb�lten fels�hajt.

- Menj sz�pen aludni Bella! Pihend ki magad! - k�rte, majd egy cs�kot nyomott a homlokomra.

Lassan felmentem a szob�mba, csigalass�s�ggal haladtam v�gig a hossz� folyos�kon, m�g v�gre el�rtem a szob�mat. Benyitottam, de ijedtemben majdnem felsikoltattam. Edward ny�jt�zott v�gig az �gyamon, arc�ra sz�les mosoly �lt ki.

- Te meg... hogy j�tt�l be? - k�rdeztem, õ a nyitott ablak fel� mutatott.

Rosszall�an megcs�v�ltam a fejemet, �s levetettem magamat mell� az �gyra.-

- Nem megmondtam, hogy hamarabb fogunk tal�lkozni, mint azt hinn�d! - vigyorodott el, halkan felkuncogtam.

Hozz�b�jtam, �s lehunytam a szemem egy pillanatra, mik�zben õ egy gy�ny�rû dalt kezdett el d�dolgatni. Felismertem. Ez volt az a dal, amit a zongor�n j�tszott el nekem.

- Ez lesz az �n altat�dalom... -suttogtam, �s abban a pillanatban elnyomott az �lom.

Nem tudom, hogy �lmodtam e vagy nem, de azt hallottam, hogy Edward a nevemet suttogja majd ennyit mondd.

- Nem l�tez� sz�vem csak �rted dobog. Soha nem hagylak el. Szeretlek.

�lmomban elmosolyodtam, r�snyire nyitott ajkaimon kereszt�l csak egyetlen egy sz� sz�remlett ki.

-Edward... - azt�n nem eml�kszem semmire.

Bizony�ra elaludtam.