Reggel, mikor fel�bredtem, Edward m�g mindig itt volt, �n a mellkas�hoz b�jtam, kezeimmel eg�sz test�t �tfogtam. Nagyon ny�jt�zkodtam az �gyon, Edward �rdekl�dve figyelte, mit csin�lok. Kot�r�szni kezdtem a szekr�nyemben, valami elfogadhat� ruhadarabot kerestem, v�g�l egy t�rdig �r� barna szokny�ra esett a v�laszt�som. Ez nem volt t�l felt�n�.

- Edward elforduln�l egy kicsit? - k�rdeztem elpirulva, � megtette ami k�rtem.

Gyorsan felkaptam magamra a ruh�t, �s bef�szkeltem magam Edward �l�be. A teste megmerevedett egy pillanatra, �s m�g kem�nyebbnek t�nt mint volt. Aggodalmasan pillantottam r�, de � csak mosolygott.

- Nem kellene t�l becs�ln�d az �nuralmamat Bella! - motyogta m�g mindig mosolyogva.

- Sajn�lom, de nem tudok mit tenni. Ha a k�zeledben vagyok, elvesz�tem a j�zan eszemet! - fejemet r�hajtottam a mellkas�ra.

Kopogtattak az ajt�n, ijedten ugrottam fel, idegesen n�ztem Edwardra, aki teljesen nyugodt volt. Egyetlen sz� n�lk�l elindult az ablak fel�, �s kiugrott rajta haboz�s n�lk�l. �ppen abban a pillanatban, ahogy � elt�nt, l�pett be a szob�ba apa, nyom�ban az any�mmal. Idegesnek t�ntek, �s ha j�l l�ttam, any�m szeme mintha k�nnyes lett volna.

- Mi t�rt�nt? Anya, apa mondj�tok m�r! - k�rleltem �ket k�v�ncsian, de ugyanakkor f�lve.

Valahogy �reztem, hogy rossz h�rt fognak velem k�z�lni. Apa fels�hajtott, �s r�mutatott az egyik sz�kre, hogy �ljek le. Engedelmeskedtem neki, k�zben az ablak fel� pillantottam, volt egy olyen �rz�sem, hogy Edward hallgat�zik.

- Bella �g�rd meg, hogy nem fogsz kiborulni - k�rte anya, aki szint�n helyet foglalt az egyik sz�ken.

- �g�rem.

- Bella... Jessic�r�l van sz� - Jessica eml�t�se miatt kezdett nagyon rossz �rz�sem lenni - Bella... Jessica tegnap este... meghalt...

Kit�gult, d�bbent szemekkel n�ztem a sz�leimre, g�rcsesen markol�sztam a sz�k karf�j�t, mik�zben forgott velem az eg�sz vil�g. Zih�lva kezdtem el l�legezni, nem hallottam semmit, megsz�nt l�tezni k�r�l�ttem minden.

- Hogy... mi...? - ny�sz�r�gtem, mik�zben a k�nnyek lefolytak az arcomon.

Igaz, hogy Jessic�val nem j�tt�nk ki mindig olyan j�l, �s sokat veszekedt�nk, de m�gis csak a bar�tn�m volt. Nem volt sok bar�tom, �s most eggyel kevesebb lett.

- V�mp�rt�mad�s volt. Legal�bbis Billy Black ezt �ll�tja - mondta ap�m, meglepetten kaptam fel a fejem.

V�mp�rt�mad�s? Megint? Az a v�mp�r volt aki engem is meg akart �lni? Most bossz�t �ll rajtam, mert megmenek�ltem, �gy, hogy a bar�taimat �li meg? Nem lehet igaz. Hangosan felzokogtam, a sz�k karf�j�ra borultam.

- Bella, �desem nyugodj meg! - simogatta meg a h�tamat anya, nyugtatgatni pr�b�lt, de �n csak s�rtam tov�bb.

- Jessica... mi�rt? Billy megtal�lta a gyilkost? Megtal�lt�k m�r?! - k�rdeztem hangosan, m�r-m�r kiab�lva.

A sz�leim nem feleltek, v�g�l apa lassan megr�zta a fej�t. K�ts�gbeesetten borultam le a f�ldre. Ha ugyanaz a v�mp�r, aki engem is megt�madott, akkor megint megpr�b�l majd meg�lni. Tudom, hogy itt van nekem Edward, �s a Cullen csal�d t�bbi tagja, akik megv�den�nek, ha kellene, de nem akartam �ket vesz�lybe sodorni. Lehet, hogy v�mp�rok, de akkor sem s�rthetetlenek. Egy m�sik v�mp�r meg tudja �lni �ket, �s nem tudn�m elviselni, ha b�rmelyik�knek baja esne.

- Menjetek ki k�rlek! - mondtam nekik, �s �k egyetlen sz� n�lk�l teljes�tett�k a k�r�semet.

Edward beugrott az ablakon, nyugtat�lag �t�lelt, �gy ringatott.

- Nyugalom Bella! Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj! - suttogta, szorosan tartva a karjaiban.

- Sorban halnak meg emberek, �s lehet, hogy �n leszek a k�vetkez�! - zokogtam.

- Nem Bella. Itt vagyunk neked, �s megv�d�nk! - megr�ndultam, fejemet r�zva n�ztem fel r�.

- �pp ett�l f�lek! Hogy engem pr�b�ltok megv�deni, �s k�zben bajotok esik! Azt nem b�rn�m elviselni... - a hangom zokog�sba f�lt.

Edward arr�bh�zott, �s le�ltetett az �gyra, majd mell�m �lt. Fejemet az �l�be tettem, � gyeng�den simogatni kezdte az arcomat.

- Ez nem ugyanaz a v�mp�r Bella... - suttogta, �s ett�l az egy mondattal kiss� megnyugodtam.

- Akkor nem vagyok olyan nagy vesz�lyben? - k�rdeztem.

Edward arca f�jdalmasan megr�ndult, komor tekintettel n�zett r�m, v�delmez�en f�l�m hajolt.

- Carlisle szerint ez a v�mp�r, aki meg�lte Jessic�t, annak a m�siknak a t�rsa volt, akit meg�lt�nk... - mondta, engem kir�zott a hideg.

Nem tudtam, hogy meg�lt�k azt a m�sik v�mp�rt, de most, hogy m�r tudom, n�mik�pp megnyugodtam. Viszont, ha annak a m�siknak a t�rsa gyilkol most, akkor egy�ltal�n nem vagyok olyan nagy biztons�gban.

- Bossz�t fog �llni rajtam, ugye? - s�rtam.

Edward let�r�lte arcomr�l a k�nnyeket, halv�ny mosollyal az arc�n v�laszolt.

- Nem te �lted meg azt a v�mp�rt Bella. Rajtam akar majd bossz�t �llni, de hogy milyen m�don, azt nem tudom. Viszont nagyon �vatosnak kell lenn�nk! Nem foglak egy percre sem magadra hagyni! - l�gy cs�kot lehelt az arcomra.

- Nem akarom, hogy bajod essen! - suttogtam aggodalmasan.

- Nem fog bajom esni! V�mp�r vagyok, Bella! - vigyorodott el egy pillanatra.

Fel�ltem, �s k�zelebb hajoltam hozz�. Nem mozdult, hagyta, hogy megcs�koljam. Nem b�rtam uralkodni magamon, egyre t�bbet akartam, �gy karjaim a nyaka k�r� fontam. Eg�sz testemmel r�nehezedtem, led�nt�ttem az �gyra. Egy percig hagyta mag�t, majd �vatosan eltolt mag�t�l. Csal�dottan, pihegve n�ztem le r�, ugyanis m�g mindig rajta fek�dtem. Letolt mag�r�l, �s elny�jt�zott az �gyon. Hozz�b�jtam, � meg halkan felnevetett.

- H�t �gy l�tszik valakinek rosszabb az �nuralma mint nekem! - elpirultam, ahogy arra gondoltam, hogy milyen ostob�n viselkedtem.

- Sajn�lom.

- Sajn�lod? �n nem. Kifejezetten j�l esett! - mosolyodott el, �n meg kezdtem megnyugodni.

- Szeretn�m, ha a legt�bb id�t velem t�lten�d. Ha velem vagy, akkor legal�bb nem agg�dom hal�lra magam, hogy nem t�rt�nt e semmi bajod! - lassan b�lintottam.

- Minden percemet neked szentelem majd! - mondtam, �s hal�losan komolyan gondoltam.

Hirtelen pattantam fel az �gyr�l, mikor �jra kopogtattak. Edward most mozdulatlanul fek�dt az �gyon, mintha nem is vette volna �szre, hogy valaki megint be akar j�nni, de meglepet�semre, �s megk�nnyebb�l�semre senki nem l�pett be az atj�n, helyette csak ap�m kiab�lt be.

- Tudom, nincs sok kedved hozz� Bells, de musz�j elj�nn�d a lovasversenyre! R�g�ta k�sz�lt�nk m�r erre a versenyre, nem halaszthatjuk el! - ki�ltotta.

- Ok� apa. Elmegyek! M�r... �gy ahogy jobban vagyok! - hallottam az ajt�n t�lr�l apa megk�nnyebb�lt s�haj�t.

- Odalent tal�lkozunk Bell! - hangos l�ptekkel t�vozott, �n meg k�rd�n n�ztem Edwardra.

- Menj csak el nyugodtan! Nekem vad�szni kell mennem, de egyik szememet rajtad tartam! - titokzatosan elmosolyodott, gyeng�den megcs�kolt, �s kiugrott az ablakon.

Kelletlen�l felkaptam magamra egy kev�sb� divatos ruh�t, ugyanis am�g a verseny tart, k�nytelen leszek l�von �lni. Nagyon �l�nken foglalkoztatott az, hogy Edward hogy �rtette azt, hogy egyik szem�t rajtam fogja tartani. Miut�n k�sz voltam mindenn�l, lementem a f�ldszintre, ahol ap��k m�r v�rtak r�m, s elindultunk.