Edward m�g sok�ig nem tudott lenyugodni, v�gig Jake-en, �s a cs�kon j�rt az esze. Mindennek elmondta Jacobot, ami csak �ppen az esz�be jutott, mi, a t�bbiek csak �lt�nk, �s csendben hallgattuk szidkoz�d�sait. M�g akkor is remegett a d�ht�l a keze, amikor nyugtat� cs�kot nyomtam ajkaira. B�r nagyon gyeng�den � is visszacs�kolt, engem megint elragadott mag�val egy k�l�n�s, de ann�l hatalmasabb �rz�s, a v�gy, hogy meg�rinthessem �t, hogy cs�kolhassam, �gy h�t sz� szerint letepertem a kanap�n, �s hatalmas szenved�llyel cs�koltam. Edward keze a derekamra cs�szott, m�g m�sik kez�vel a hajamba t�rt, azt�n mint mindig, most is eltolt mag�t�l, �n meg �jra hoppon maradtam.

- Bella k�rlek ne durcizz! - k�rte, mikor elh�zott sz�jjal elh�z�dtam t�le.

- Ne durcizzak? Mi�rt nem akarsz megcs�kolni? - vetettem a szem�re.

- De hisz megszoktalak cs�kolni... - hajtotta le a fej�t.

- Tudod, hogy �rtem! Mi�rt nem cs�kolsz meg �gy, isten igaz�b�l! - karjaimmal d�h�sen kap�l�ztam magyar�z�s k�zben, Edward f�loldalas mosollyal az arc�n v�laszolt.

- Csak nem telhetetlen valaki? - vigyorodott el, �reztem, ahogy el�nti arcomat a p�r.

- Fogd be! - v�gtam hozz� egy p�rn�t, erre hangosan felnevetett.

- Mi folyik itt? H�zast�rsi vita? - j�tt be vigyorogva Emmett, �s levetette mag�t a m�sik oldalamra.

- Bella arra panaszkodott �ppen, hogy nem el�g neki annyi cs�k, mint amennyit kaphat - nevetett fel hangosan Edward.

Emmett egy pillanatig elk�pedve b�mult maga el�, majd felvihogott. R�zk�dtak a r�h�g�st�l, bossz�san karbatett k�zzel �ltem k�z�tt�k. Felemeltem a kezeimet, �s egyszerre h�tbav�gtam �ket. Meglep�dve abbahagyt�k a nevet�st, �s r�mn�ztek. Nem f�jt nekik az �n gyenge kis �t�sem, meg sem �r�zt�k, csak meglep�dtek a reakci�mon.

- Ne haragudj... - h�zelgett Edward, �s mag�hoz h�zott.

Kez�vel l�gyan v�gigsim�tott a h�tamon, libab�r�s lettem az �rint�s�t�l. �reztem lehellet�t az arcomon, aranysz�n szemeiben szinte elveztem. Nem tudtam r� haragudni, egy percre sem.

- Ez nem volt vicces! - s�hajtottam fel meg�lelve Edwardot.

Halkan felkuncogott.

- Nekem tetszett. �des vagy, amikor haragszol... - suttogta a f�lembe, a sz�vem hevesebben kezdett el verni.

- Tudod, hogy mindig elvar�zsolsz? - k�rdeztem gyenge mosoly k�s�ret�ben.

A karjai k�z�tt minden er�m elsz�llt, nem sz�m�tott semmi m�s, csak � �s �n.

- T�nyleg? Nem is tudtam... - hazudta kedvenc mosolyommal az arc�n, �s apr� cs�kot lehelt az ajkaimra, olyan apr�t, hogy sz�j�t �pphogy az eny�mhez �rintette.

- T�nyleg... - megcs�kolt, er�sebben, �s hosszabban, mint szokott, majd legnagyobb meglepet�semre a karjaiba kapott, �s elindult velem kifel� az udvarra.

- Mutatok neked valamit Bella. Tudod a v�mp�rok nem olyanak napf�nyben, mint amilyenek �ltal�ban - nem f�z�tt t�bbet hozz�, a h�t�ra kapott, �s elindult.

Gyorsabban futott, mint a sz�l, teljes er�mmel kapaszkodtam, f�ltem, hogy esetleg le fogok esni. Alig l�ttam valamit, minden elmodott el�ttem. K�nnyezni kezdtem, ahogy a sz�l a szemembe f�jt folyamatosan, de m�g sem b�rtam lehunyni a szemeimet. Alig telt bele n�h�ny percbe, mire meg�rkezt�nk. Edward meg�llt, de �n m�g mindig nem sz�lltam le r�la, g�rcs�sen szor�tottam a nyak�t.

- Bella! Bella, �desem minden rendben van? - k�rdezte, de �n nem v�laszoltam.

Elengedtem �t, �s a f�ldre zuhantam. Dermedten fek�dtem a f�ben, Edward aggodalmas arccal f�l�ben hajolt, �s gyeng�den �t�gette az arcomat.

- Bella! Bella, mi a baj? - k�rdezte, az aggodalom �rz�d�tt a hangj�ban.

- Edward... azt hiszem... azt hiszem h�nynom kell... - �s ahogy ezt kimondtam, oldalra fordultam, �s kiadtam magamb�l az eddig evett �teleket, amib�l persze nem volt olyan sok.

Szapor�n l�legezve hajoltam a f�ld fel�, Edward gyeng�den a h�tamra tette a kez�t, �s simogatni kezdte.

- Annyira sajn�lom Bella! �g�rem m�skor nem futott veled! De mi�rt nem csuktad be a szemed? - aggodalmaskodott.

- Sajn�lom... az �n hib�m. Egyszer�en nem akartam - feleltem.

- Na gyere! - h�zott fel a f�ldr�l, �s seg�tett nekem tov�bb menni.

B�r szil�rdan �ll�tottam, hogy j�l vagyok, �s tudok a saj�t l�bamon menni, nem engedett el. Csak most vettem �szre, hogy ugyanarra a kis r�tre j�tt�nk, mint mindig. Edward meg�llt, �s elengedett, mosolyogva n�zett r�m.

- K�szen �llsz arra, hogy l�sd? - k�rdezte, �n hat�rozottan b�lintottam.

Tudtam, hogy valami nagyon furcsa dolog fog t�rt�nni, de ami t�rt�nt, arra nem sz�m�tottam. Edward kil�pett a napf�nyre, ingj�t levetette, s �n t�tott sz�jjal figyeltem a l�tv�nyt. A b�re �gy csillogott, mintha milli� kis gy�m�nttal lett volna kirakva. Gy�ny�r� volt, szinte sz�hoz sem jutottam csod�lkoz�s k�zben.

- Te... egyszer�en gy�ny�r� vagy! - suttogtam k�b�n.

Edward bossz�san felhorkant, megr�zta a fej�t.

- Gy�ny�r�? Egy sz�rnyeteg vagyok Bella! Egy gyilkos! - ki�ltotta fel�m.

Odarohantam hozz�, karjaiba kapaszkodtam.

- Nem hiszem! - feleltem hat�rozottan.

- �ltem m�r embert... - suttogta.

- Azok biztosan r�szolg�ltak a hal�lra. Te nem lenn�l k�pes senkit sem b�ntani! - �ll�tottam, komolyan �gy gondoltam.

Edward nem v�laszolt, szomor� szemekkel n�zett le r�m, majd megcs�kolt. Az avar megz�rrent m�g�ttem, �s egy gy�l�lk�d� hang t�lt�tte be a r�tet.

- Tudtam �n! Tudtam, hogy mi vagy Edward Cullen! - hallatszott Jacob d�h�dt ki�lt�sa.

Dermedten n�ztem r�, majd Edwardba, aki teljes nyugalommal felvette az ingj�t, de arca m�g �gy is csillogott.

- Mit keresel itt Black? - megijedtem, az Edward hangj�ban b�jk�l� �l f�lelmetesen hangzott.

- K�vettelek titeket! Bella gyere velem! Most!

- Nem! - �v�lt�ttem a k�p�be, g�nyosan elvigyorodott.

- Vagy velem j�ssz, vagy ideh�vom a szint�n az erd�ben b�kl�sz� t�rsaimat, �s elmes�lem nekik ki is az az Edward Cullen, �s az eg�sz csal�dja. Vagy ink�bb... mi.

Ijedten n�ztem Edwardra, aki d�h�dten meredt Jacobra. Lassan elindultam fel�je, hisz nem sodorhattam vesz�lybe szerelmemet. Ha kider�l, hogy v�mp�r, akkor mindenki azt fogja hinni, hogy � a gyilkos, vagy a csal�dja valamelyik tagja. �ld�zni fogj�k �ket, tal�n meg is... nem erre gondolni sem szabad. Edward gyorsan visszar�ntott.

- Bella marad! - felelte hat�rozottan.

- Edward k�rlek! Nem lesz semmi baj! K�rlek hagyj, engedd, hogy elmenjek vele! - k�rlel�n n�ztem r�, hosszas haboz�s ut�n kelletlen�l b�lintott.

- Egy �jjal se �rj hozz�! - ki�ltotta ut�nunk, mik�zben Jake a karomn�l fogva r�ngatott maga ut�n.

Nem sz�ltunk egym�shoz egy sz�t sem, csak v�rtam, hogy mi fog k�vetkezni. Nem engedhetem, hogy baja essen a Cullen csal�dnak. B�rmi �ron, de meg kell v�denem �ket. Jake hirtelen nekinyomott az egyik f�nak, gonosz vigyorral az arc�n megsz�lalt.

- �s akkor most elbesz�lget�nk egy kicsit Bella!