Mikor haza�rtem, teljesen �s �nfeledten boldog voltam. Megl�ttam Edwardot �s a fejemben v�gigpergettem az esem�nyeket, hogy meg�rtsen. � is mosolygott. Teljes siker, az els� napon. IM�DOM A SULIT! Erre a gondolatomra el�g �rtetlenked� lett az arckifejez�se �s gyorsan ki�lt�ttem r� a nyelvemet. Mikor megl�ttam Renesmeet odarohantam hozz� �s megp�rgettem a leveg�ben.

• Mi a boldogs�god forr�sa? –mosolygott.
• Minden.

Megforgatta a szemeit �s mutatott nekem egy k�pet. FEN�BE!

• Nem tudok veled lenni Nessie.
• Mi�rt?
• Mert azon a napon lesz a b�l.

Durc�san r�m pillantott �s elrohant.

• Sajn�lom! –ki�ltottam ut�na.
• Majd t�lteszi mag�t rajta- mondta Ed –de… van egy fontosabb megbesz�lni val�nk. El�bb ideh�vom Carlislet.

Majd ink�bb felment�nk az emeleten l�v� dolgoz�szob�j�ba �s Edward megk�sz�r�lte a tork�t.

• Nem vett�l �szre ma semmilyen furcsa dolgot Kristen?
• Kellett volna?
• Sz�val nem. A k�pess�ged. A gondolatolvas�s… ahhoz nagyon sok er�fesz�t�s kellett. De most, nagyon k�nnyen ment… Carlisle, van erre elm�leted?
• Kinek a fej�ben turk�lt?
• Egy sr�c �s egy l�ny.
• Meg egy biosz tan�r. –f�ztem hozz�
• Hmm… �rdekes. Azt hiszem, valami f�lek�ppen fejl�dt�l. K�nnyen ment ez a k�pess�g haszn�lat?
• Igen Carlisle.
• �rtem. Voltak �rzelmek a gondolatokban? M�rmint azok ir�nt, akiben olvast�l. Ismerted �ket? Ak�r n�v szerint is?
• Igen.
• Remek. Azt hiszem, a gondolatolvas�sod az ismert emberekre terjed ki, �rzelemt�l f�ggetlen. �s az �rzelem is el�g, az, hogyha ak�rmelyik megvan abban a bizonyos szem�lyben, akkor m�r sima �gy. M�g valami… azt hiszem az is el�g, hogyha csak � �rez ir�ntad b�rmit, ak�r gy�l�letet is. –mosolygott Carlisle – Ez az elm�letem.
• K�sz�n�m.
• B�rmikor –felelte komolyan
• R�m is sz�m�thatsz. –mondta Edward – �s az eg�sz csal�dunkra –Carlisle helyesl�en b�lintott.

Megk�rtem Alicet �s Bell�t, hogy seg�tsenek ruh�t tal�lni. Rosalie a hajamat v�llalta. Valahogyan el�rtem, hogy Rose is kedveljen, pedig a gondolatok alapj�n Bell�t alig tudta befogadni.

• K�szen �llsz Kristen? –mosolygott Alice

Csak b�lintottam �s el�h�zta a szekr�nyb�l a ruh�mat. � te j� �g! Ez… fantasztikus. �jfekete, az alj�n egy hetyke fodor, ami ez�stcs�kkal pomp�zik. A dekolt�zs�n�l is megjelenik ez a cs�k k�rbe. V�kony p�ntja alig vehet� �szre. IM�DOM!

• Alice… ez gy�ny�r�, fantasztikus vagy.
• A fodrot Bella tal�lta ki. Mi tervezt�k.
• K�sz�n�m Mindkett�t�knek.
• Cip�t is tervezt�nk. –mondta Bella, majd Alicere kacsintott �s a h�ta m�g�l el�vett egy feh�rdobozt �s felemelte a tetej�t. – Ezt ink�bb �n csin�ltam, Alice volt a ruham�ni�s, �n kaptam meg a cip�t.

Egy ez�stsz�n�  t�sark�, fekete cs�kkar a talpa mellett. Pont az �zl�sem.

• �r Isten! Bella, Alice! Fantasztikusak vagytok.
• Most �n k�vetkezem. –mondta Rosalie �s le�ltetett a t�k�r el� �s oll�t vett a kez�be. A der�kig �r� hajamb�l a v�ll al� �r� hajam lett. Majd felt�zte �s p�r tincset kih�zott �s beg�nd�r�tette. K�zben Alice megcsin�lta a sminkemet, a t�k�letes b�r�m miatt el�g volt egy halv�ny sz�jf�ny �s kicsi arcp�r, hogy term�szetesebb legyek. Ut�na felvettem az �j ruh�mat �s a cip�met. Az ajt�n halk kopog�st halottunk �s Esme l�pett be.
• Sziasztok. –k�sz�nt, majd �tny�jtott nekem egy fekete b�rsonnyal bor�tott dobozt. Felhajtottam a tetej�t.
• Ezt nem fogadhatom el. –mondtam m�regetve a feh�rarany nyakl�ncot.
• Dehogynem. Ez a ti�d. – unszolt Esme �s a nyakamba cs�ptette az aj�nd�kom.

Mikor elindultam a nappali fel� halottam a cseng�t �s odarohantam eszm�letlen�l gyorsan az ajt�hoz, vettem egy m�ly leveg�t �s lassan kinyitottam.

• Szia. –mosolygott Chad. Gyorsan v�gigm�rtem… ism�t r� kellett j�nn�m, hogy iszonyat j� pasi. J�l �ll neki a szmoking.
• Hello.
• Fuh… - r�zta meg a fej�t –Gy�ny�r� vagy.
• K�szi. –mosolyogtam. Nem hagyhattam ki a gondolatait sem. „Te �r Is… sz�hoz sem jutok. Annyira… �s pont velem j�n a b�lba. �n m�zlista.” azt hiszem ennyi el�g is. Kuncogtam magamban.
• Indulhatunk? –ocs�dott fel.
• Persze. –v�gtam r� �s �tkarolt, majd elvezetett az ez�stsz�n� Audi A6-os�hoz.

Mikor m�r elhagytuk a Cullen h�z ter�let�t megk�sz�r�lte a tork�t.

• Tudom, hogy ez t�l gyors temp�… - besz�lt akadozva �s kiss� elpirult, �gy olyan im�dnival� – Sz�val… lenn�l a bar�tn�m. –Mi? H�t ez egy cs�ppet t�nyleg gyors. „ Legal�bb a v�lasz ne nem legyen! L�GYSZ���! Szeretlek Kristen…” n�ztem a fej�be. H�t, j�.
• Tudod Chad, ez nem rossz aj�nlat, de igaz, ez m�g egy kicsit gyors. Vegy�k �gy, hogy m�g fontolgatom. Rendben? – tudnom kellett mit gondol, annak ellen�re, hogy ez nem fair. „ �jjen! Nem mondott nemet! Egy ilyen gy�ny�r� l�ny, �s nem hagy itt az els� napon.” legal�bb nem b�ntottam meg.
• Ok�. –mosolygott, majd eg�szen az iskol�ig r�m sem pillantott. Mikor oda�rt�nk udvariasan kinyitotta nekem az aut� ajtaj�t �s �gy szint�n a tornacsarnok bej�rat�t is.

A kez�t fel�m ny�jtotta �s megfogtam, majd beh�zott a parkett k�zep�re �s elkezdt�nk t�ncolni. Milyen nagyszer�en t�ncol. Picit r�h�gni kezdtem.

• Mi az? –b�mult r�m k�v�ncsian.
• Semmi, csak ez… olyan… t�k�letes. Mellesleg, honnan ez a t�nctud�s?
• �… - elpirult. – az any�m be�ratott egy szabadid�s foglalkoz�sra, m�g mikor Parisban laktunk. Tizenegy �ves voltam. �t �ve j�tt�nk ide.
• �rtem. –mosolyogtam, majd els�t�ltunk az udvarra, ahol senki nem tart�zkodott. Elment�nk eg�szen az erd� sz�l�ig �s le�lt�nk egy padra.
• Azt hiszem… - kezdte Chad – Szeretlek. Bel�d szerettem Kristen Curtis. Nem feleltem, csak nyeltem egy nagyot, nem gondoltam volna, hogy elmondja nekem. Egyre k�zelebb hajolt hozz�m, eg�szen addig, am�g a puha meleg ajkai az �n rideg ajkaimra nem tapadtak. Ez eltartott p�r percig majd… JAJ NE! A… a… a v�re… ISTENEM! Olyan k�zel voltam egy emberhez, mint a v�mp�r l�tem alatt m�g soha… a v�re olyan cs�b�t�… szinte mondja a teste, hogy harapj meg �s oltsd el a szomjadat. EZT NEM HAGYHATOM! Olyan gyorsan, ahogy csak b�rtam elfutottam. Azt hiszem, �szrevett, de most nem �rdekelt, csak az, hogy a szob�mban lehessek �s elt�nj�n ez az �szt�n…

Mikor haza�rtem, Edward a l�pcs�n v�rt r�m. Nem is figyeltem r�, csak bel�ptem a h�zba, de Carlisle �s Bella �s Alice �llt el�ttem.

• Sajn�lom, hogy ezt nem eml�tettem. –mondta Edward lehajtott fejjel �s Bella megsimogatta a v�ll�t.
• Tudnom kellett volna. H�lye voltam, most cseszhetem az eg�szet. El kell mennem innen…

Felrohantam a szob�mba �s �sszepakoltam a holmimat. Felvettem egy s�t�t farmert, egy feh�r toppal �s egy s�rga Converse cip�vel. K�sz voltam elmenek�lni a saj�t hib�m el�l.

• Mi�rt hagysz itt? –szipogta m�g�ttem Nessie. – Olyan vagy nekem, mindt a n�v�rem, k�rlek, ne menj el… - t�rt ki s�r�sba –szeretlek.
• �n is szeretlek Renesmee. –mondtam �s szorosan �t�leltem, az � v�re nem vonzott engem.
• De m�gis itt hagysz. –ny�gte.
• Nem hagylak el… maradok… - s�hajtottam… - de iskol�ba t�bb� nem megyek el…
• K�SZ! – ujjongott Nessie �s nyomott egy puszit az arcomra.
• Azt hiszem, nem hagylak itt titeket. M�g nem.
• Mi az, hogy m�g nem? Maradsz �r�kre… - mosolygott r�m Alice �s �t�lelt.
• Mikor j�tt�l be?
• �gy hat perce �s tizen�t m�sodperce. Tizenhat.
• Nan�, hogy maradsz! –mondta Bella mikor bel�pett a szob�mba �s felemelte Renesmeet.
• T�nyleg maradnod kellene. –mondta Rosalie.
• Rose?
• Igen tudom-tudom. De t�nyleg megkedveltelek.

Mikor k�rben�ztem, m�r az eg�sz Cullen csal�d a szob�mban volt.

• Most m�r te is a csal�dunkba tartozol. –mondta Carlisle. –L�nyom. –mosolygott.
• K�sz�n�m. –mondtam �s �t�leltem Carlislet.
• Van egy �j l�nyom. –mosolygott Esme.
• Maradok… �r�kk�… - �llap�tottam meg.
• �r�k�n-�r�kk�. –mondta Renesmee. �s megragadta a kezemet. Megmutatta a Cullen csal�dot, a r�git �s az �jat, amiben �n is ott voltam.
• K�sz�n�m Nessie.
• M�g j�ssz nekem egy buny�val. –vihogott Emmett. –Te meg egy Szkanderrel Bella.
• Meglesz. –mondtuk egyszerre �s r�h�gni kezdt�nk.
• T�nyleg nem m�sz vissza a g�mibe? –k�rdezte Esme.
• Igen… egy v�mp�r-ember t�rt�net sem v�gz�dik Happy Enddel… m�rmint… �gy nem, hogy ember maradjon. �ppen ez�rt… Chad �let�t nem tehetem t�nkre. A v�mp�r vil�gban n�ha k�nnyebb. De… akkor minden esetben, hogyha egy azonos fajt�ba szeretsz bele, akkor nincs akad�ly.
• De… akadt egy eset… - gondolkodott Edward…
• Igen fiam… az egy kiv�tel volt… - �rtett egyet Carlisle…
• Micsoda? –k�rdezt�k k�nonban
• R�me� �s J�lia…
• Mi???
• Igen, �k v�mp�rok voltak… mind a ketten. –mondta Carlisle –a sz�leik nem a szerelmet nem engedt�k, hanem hogy �ljenek. Meg akart�k semmis�teni �ket… a v�g�n eld�nt�tt�k, hogy egy�tt halnak meg… a Volturit megk�rt�k �s egyszerre v�ltak semmiv�… az id� �s az emberek tudatlans�ga, �s a h�rn�v megtart�sa �rdek�ben megv�ltozott a t�rt�net�k… de a v�mp�rok vil�g�ban, nem mer�lt a feled�s hom�ly�ba az eredeti t�rt�net…
• �rdekes… - mondta Bella.
• A l�nyeg Kristen… - mondta Jasper. Hogy mindig van Happy End… �s m�g a m�s vil�gban is vannak lehetetlen szerelmek… de ha kell�k�ppen harcolsz, az �leted egy pontja boldog lehet… R�me� �s J�lia… utols� napjaikat egy�tt t�lt�tt�k el… p�r boldog nap… mindennel fel�r…