Rohantam az erd�ben, �s k�zben er�sen t�rtem a fejem egy �sszer� magyar�zat ut�n kutatva. Az nem l�tezik, hogy egy m�sik farkasfalka meg akarjon �lni minket, hisz mint minden alakv�lt�, �k is az�rt vannak a vil�gon, hogy megv�dj�k az embereket a v�mp�rok ellen. Ha csatlakozn�nak hozz�nk, vagy mi hozz�juk, akkor sokkal er�sebbek lenn�nk, �s sokkal eredm�nyesebb lenne k�zdelm�nk a v�rsz�v�k ellen. Nem tudtam merre tartok, csak rohantam tov�bb, v�g�l arra az elhat�roz�sra jutottam, hogy k�mkedni fogok. A F�tan�csosnak van az erd�ben egy kish�za, ahov� minden egyes nap ell�togat, hogy mi�rt arr�l fogalmam sincs, viszont ha j�l sejtem akkor most is ott lehet.

- Liza, ugye nem mondod komolyan, hogy azt hiszed a F�tan�csos k�sz�l valamire? - hallottam meg a fejemben Matt hangj�t, vagyis a gondolat�t.

- Minek k�rdezed, mikor �gy is bele l�tsz a fejembe? - t�rtem ki a v�lasz el�l egy k�rd�ssel, de Matt m�r el�g j�l ismert ahhoz, hogy felismerje elterel� hadm�veletem.

- Liza... tudod, hogy nekem b�rmit elmondhatsz! - mondta, �s a k�vetkez� pillanatban m�r meg is jelent mellettem.

Hasonl�tottunk egym�sra �gy, farkask�nt, mindketten sz�rke sz�n�ek voltunk, b�r bennem rengeteg volt a feh�r is, vele ellent�tben. Lassan ballagott mellettem, fej�t lehajtva, de tudtam, hogy �szrev�tlen�l engem fix�roz.

- Mik a terveid? - k�rdezte �rdekl�dve, �gy l�tszik amikor arra gondoltam hogy meglesem mit csin�l a F�tan�csos, m�g nem volt farkas.

- Elmegyek a F�tan�csos erdei h�z�hoz. K�mkedni fogok - farkasvigyort villantottam r�, �s el�re rohantam.

Gyors voltam, a leggyorsabbak k�z� tartoztam, b�r Matt-et nem b�rtam leel�zni. Ahogy megindultam, m�r rohant is ut�nam, �s alig k�t m�sodperc alatt beel�z�tt, s�t m�g le is hagyott.

- Ez nagyon rossz �tlet! - szidott le, de nem t�r�dtem vele.

Megszoktam m�r, hogy m�soknak soha nem j� az, amit �n teszek vagy mondok. �n voltam a csapat �gymond fekete b�r�nya, az engedetlen csapattag, aki b�r m�r bet�lt�tte a tizennyolcat, m�gis olyan nevetlen, mint egy �t �ves gyerek. Tal�n csak f�lt�kenyek r�m, mert nekem van annyi merszem, hogy szembesz�lljak a fels�brend�ek akarat�val. Vagy azt gondolj�k, hogy eszem nincs.

- Szerintem meg igenis j� �tlet. Szerinted van �rtelme a F�tan�csos l�tom�s�nak? Hogy egy m�sik farkasfalka akarna majd minket elpuszt�tani a j�v�ben? Szerintem nincsen! Soha nem harcoltak egym�ssal az alakv�lt� t�rzsek, mindig k�z�s er�vel k�zd�ttek a v�mp�rok ellen, ez mi�rt v�ltozna meg a j�v�ben? Matt, te is nagyon j�l tudod, hogy igazam van! - sz�nokoltam.

- Nem mondom, hogy nem tal�lom furcs�nak ezt az eg�szet, de akkor is �r�lts�g amit csin�lsz! - v�laszolta.

- Akkor menj innen! Nem k�rtem, hogy velem gyere! Fordulj vissza, �s ne sz�lj a mi kis besz�lget�s�nkr�l senkinek, rendben van? - meg�lltam, �s egy pillanatig a szem�be n�ztem.

Elgondolkodva figyelt engem, v�kony kis r�nc jelent meg farkashomlok�n.

- Veled megyek! - jelentette ki, �s m�r tov�bb is indult.

- Nem akarod m�g egyszer �tgondolni? Bajba ker�lhetsz! - mondtam.

- M�r �gy is abban vagyok! - nevetett fel, �s elrohant.

�n is k�vettem �t, hisz Matt jobban ismerte az erd�t, �gy jobban tudta, merre tal�lhat� a F�tan�csos h�za. Gyorsan szaladtunk, b�r figyelt�nk arra, hogy m�g v�letlen�l se gondoljunk a terv�nkre, nehogy egy m�sik, szint�n farkasalakban l�v� t�rsunk tudom�st szerezzen r�la. Hamar a h�zhoz �rt�nk, azonnal felismert�k, hisz a t�borban l�v� F�tan�csos h�z kik�p�tt m�sa volt.

- �s most mi lesz? - k�rdezte Matt idegesen toporogva a l�baival.

- V�runk! N�zz�nk be az ablakon! - mondtam, �s m�r indultam is, de Matt a farkamn�l fogva visszar�ntott.

- �s ha megl�t? - k�rdezte.

- Majd elrohanok! - kapartam a mancsommal a f�ldet.

- Ja, �s szerinted nem ismerne fel? - g�nyol�dott, bossz�san elh�ztam a sz�mat, �s ben�ztem az ablakon.

A F�tan�csos ott �lt az egyik sz�ken, �s �gy t�nt, hogy olvas valamit. Sok�ig n�ztem, de semmi k�l�n�set nem m�velt, �gy nem tudtam mit kellene tennem.

- �n sem tudom mit kellene tennem - v�laszolta gondolatomra Matt.

- Valahogy ki kell der�ten�nk, hogy mi az igazs�g! - mondtam.

- �s ha ez az? Lehet, hogy hagyni kellene az eg�szet a francba. Ez nem j�t�k Liza, nagy bajban lesz�nk erre r�j�nnek! - mondta k�ts�gbeesetten.

- M�r most nagy bajban vagytok! - hallottuk meg a h�tunk m�g�tt Larissa hangj�t.

Ott �llt, a maga h�feh�r farkasalakj�ban, m�rges arccal tekintett r�nk.

- Szia Larissa! Mit keresel te itt? - k�rdezte �rtatlanul, de bosszankodva megr�zta a fej�t.

- Ne j�tsz itt nekem az �rtatlant Elizabeth! Tudom mire k�sz�ltetek, hisz a te, �s Matt gondolatai szinte kiab�lnak fel�m!

- Larissa... megmagyar�zom! - mondta k�ts�gbeesetten Matt, de Larissa r�mordult.

- Csend legyen! Most nem mondom el senkinek, hogy voltatok olyan tiszteletlenek, �s k�telkedtetek a F�tan�csosban, �s hogy hamis dolgokat felt�teleztetek r�la, de ha m�g egyszer sor ker�l ilyesmire, nagyon megb�nj�tok, �rtitek? - mindketten b�lintottunk.

- Visszamehet�nk? - k�rdeztem t�relmetlen�l.

- Term�szetesen - sz�lt Larissa.

Mindh�rman elindultunk visszafel�, de egyetlen egy sz�t, vagyis gondolatot sem v�ltottunk jelen esetben. Kudarcot vallott a k�ldet�sem. Nem lenn�k valami j� k�m, az egyszer biztos. Haza�rve azonnal visszamentem a h�zba, ahol Carla m�r v�rt r�m. A n�v�rem �s �n nagyon k�l�nb�z�ek voltunk, �s nem is j�tt�nk ki t�ls�gosan.

- Te meg hol volt�l? �n felelek �rted, nem kellene elcsatangolnod! - sz�lt r�m szigor�an.

- Tudtommal m�r nagykor� vagyok. �s nem szorulok r� a figyelmedre! - v�gtam r� s�rtetten.

M�r nagyon untam, hogy itt �n vagyok a kiscsaj, akit mindenkinek p�tyolgatnia kell.

- Ne besz�lj �gy velem, rendben van? Viselkedhetn�l! Mindig magadra harag�tod Bruce-t is!

- Nem is miattam agg�dsz, hanem amiatt, hogy miattam Bruce megut�lja a Bachelor csal�dot, �s nem fog �szrevenni! Nem mintha lenne es�lyed, mert ugye � m�r bev�s�d�tt! - g�nyol�dtam, �s n�v�rem d�bbent tekintet�vel k�s�rva mentem vissza a szob�mba.