24. fejezet
letem legszebb jszakjt kvette letem legszebb jjele.Mintha egy lomba csppentem volna bele.El sem tudtam hinni,hogy a sok szrnyûsg utn,ami velem trtnt,lehetek mg ennyire boldog.Jake karjai kztt bredtem,de ezentl nem volt okom arra hogy elhzdjak tõle s nem is akartam.Most mr mindenfle bûntudat nlkl lelhetem magamhoz addig ameddig csak akarom.Megcirgattam az arct,õ meg villmgyorsan elkapta a kezem.
-Nem hagysz aludni sem Nessie?-vigyorodott el,s megcskolta ujjaim hegyt.
-Szp j reggelt!-nevettem fel.
-Ltom j kedved van!
-Igen.
-Csak kr hogy el kell rontanunk azzal hogy tovbb folytassuk a...nyomozst.-Jake arca elkomorult,de azrt magra erõltetett egy mosolyt.
letem legszebb jszakjt kvette letem legszebb jjele.Mintha egy lomba csppentem volna bele.El sem tudtam hinni,hogy a sok szrnyûsg utn,ami velem trtnt,lehetek mg ennyire boldog.Jake karjai kztt bredtem,de ezentl nem volt okom arra hogy elhzdjak tõle s nem is akartam.Most mr mindenfle bûntudat nlkl lelhetem magamhoz addig ameddig csak akarom.Megcirgattam az arct,õ meg villmgyorsan elkapta a kezem.
-Nem hagysz aludni sem Nessie?-vigyorodott el,s megcskolta ujjaim hegyt.
-Szp j reggelt!-nevettem fel.
-Ltom j kedved van!
-Igen.
-Csak kr hogy el kell rontanunk azzal hogy tovbb folytassuk a...nyomozst.-Jake arca elkomorult,de azrt magra erõltetett egy mosolyt.
-Ne is mondd!-shajtottam fel-de ha ennek vge akkor bkben lhetnk!
-Abban teljesen biztos vagyok!-megcskolta ajkaim,de a kopogtats megzavart bennnket.
-Szabad!-szlt ki Jacob nem trõdve azzal hogy mindketten gyban feksznk.Embry lpett a szobba,szles vigyor lt ki az arcra mikor megltott minket.Zavartan hztam magamra a takart mg jobban mint eddig volt,kiss feszlyezett hogy Jake csak gy beengedte.
-Sziasztok!Csak szlni akartam hogy ksz van a reggeli!Gyertek!!Biztos...hm...mozgalmas jszaktok lehetett!-hangosan felnevetett,Jake csatlakozott hozz.Bosszsan fejbevgtam,de erre csak mg jobban nevetett.Embry vgre elhagyta a szobt s n kikszldtam az gybl.Felltztem,Jake kzben vgig engem nzett.Egytt mentnk ki az ebdlõbe,ahol Embry mr vrt rnk.A kicsi asztal meg volt tertve s mindenfle finomsg fekdt rajta.
-Embry...te tudsz fõzni?-hitetlenkedtem,mikzben tnyromra pakoltam egy nagy adag kajt.
-Ht ha az ember egyedl l akkor rknyszerl megtanulni egyet s mst!-nevetett fel mly,bls hangjn.Szjamhoz emeltem a villmat,s kiss habozba bekaptam az elsõ falatot.Nem arra szmtottam hogy a vilg egyik legfinomabb telt fogom megkstolni.Mintha egy mesterszakcs fõzte volna.Elgedetten eszegettem.
-Na s ma mr el is mentek?-Jacob s n sszenztnk.
-Igen.Sajnos muszj mennnk.Minl elõbb tl akarunk lenni ezen a dolgon...-felelte Jake.
-Sok sikert hozz!!!
-Ksznjk!!-vlaszoltuk egyszerre.Miutn csendben elfogyasztottuk a reggelit,gy dntttnk hogy ideje lenne indulni.Elbcsztunk Embrytõl s tnak indultunk.Az erdõ fel vettk az irnyt,mert szerintnk a tettes inkbb ott halad,tekintetbe vve hogy ott jobban el tud bjni elõlnk,ldzõi elõl.Lassan s csendben haladtunk,emlkeztnk arra hogy tegnap jszaka hallottuk hogy valaki kvet minket.Sokig nem trtnt semmi,de aztn lptek zaja hallatszott a htunk mgl.Ijedten prdltem meg a tengelyem krl.Az a valami olyan sebesen mozgott hogy nem tudtam a szememmel kvetni.Jacob idegesen morgott mellettem s a kvetkezõ pillanatban mr farkas alakjban volt.Idegesen szimatolt s flelt,mikzben a hangon csak nem akartak megszûnni.A kvetkezõ pillanatban sok dolog trtnt egyszerre.Az elsõ az volt,hogy valami teljes erõbõl arrbblktt,s n a fnak estem.A msik az,hogy Jacob s az idegen let-hall harcot vvtak egymssal,ppen a fldn fetrengtek.Nem tudtam mit csinljak.Kbn figyeltem a jelenetet,prbltam rjnni ki lehet a rejtlyes idegen,de csak elmosd foltokot lttam.Semmi mst.Jacob dhsen morgott,csak gy mint a vmpr,ugyanis most mr biztosan tudtam hogy az volt.Csont trse hallatszott,Jake a kvetkezõ pillanatban elterlt a fldn,nyûsztve vonaglott.Az idegen kszlt hogy jra lecsapjon r.
-NE!!!!-ordtottam s rvettem magam a tmadnkra.Meglepõdtt a hirtelen tmadsomtl,taln emiatt nem tmadott vissza.Hagyta hagy ssem ott ahol rem.Dhsen morogtam r,fogaimat villogtattam.A vmpr egyetlen egy mozdulat segtsgvel ledobott magrl a fldre,kezeimet oldalra szortotta.Akkor lttam meg az arct,s azt hittem ott helyben megõrlk.Knnyes szemekkel nztem r,majd tekintetem a mg mindig fldn fetrengõ Jacobra tvedt.Hogy trtnhetett ez meg?Hogy lehet hogy az amitõl a vilgon a legjobban fltem most megvalsult?Nem hiszem el hogy komolyan ez trtnt.Hogy komolyan itt vagyok most,hogy Jake komolyan a fldn fekszik,knok kztt vergõdve.Vgtagjaim elernyedtek,nem brtam mr ellenkezni.Karomon a szorts enyhlt.A knnyek mint egy fggny,eltakartk elõlem a kiltst,de n mgis teljesen tiszta tudattal s ltssal tekintettem a flttem trdelõ,karjaimat mg mindig leszort vmprra.A vmprra,aki ezt tette szerelmemmel.A vmprra,akit mgis nagyon szeretek s tisztelek.A vmprra aki nagyon sokat jelent nekem.A vmprra,akinek bronzvrs sznû hajt sszeborzolta a szl.Bûntudatos,mgis haragos arccal nzett le rm,szemeiben aggodalom bjklt.Kezdtem elgyenglni.Mielõtt eljultam volna mg egyszer megnztem õt,hogy nem csak lmodok e.De nem.Õ itt volt.Apm arct lttam utoljra,mielõtt elvesztettem az eszmletem.
|