Nagyon ny�jt�ztam az �gyamon, majd az �jjeliszekr�nyemen l�v� �r�m fel� ford�tottam a fejemet - reggel kilenc �r�t jelzett a kis k�sz�l�k. Kipillantottam az ablakon is - az �g gy�ny�r� volt, m�g egy halv�ny napsugarat is l�ttam el�bukkanni a felh�k m�g�l. Azt�n hirtelen, vill�mcsap�s-szer�en has�tott bel�m a felismer�s: Edward nem lesz velem t�bb�. Hogy is felejthettem ezt el?! Az el�bb megfeledkeztem minden bajomr�l, hiszen egy kiad�sat aludtam. �r�ltem is, hogy boldog tudatlans�gba mer�ltem, �m ez egy �j nap: egy �jabb, borzalmas nap Edward n�lk�l.

Meg kell pr�b�lnom t�ll�pnem ezen. - d�r�mb�lt egy kis hangocska a fejemben.

T�ll�pnem?! B�r a hangnak - ami voltak�ppen �n vagyok - igaza van, hiszen ha nem l�pek t�l ezen az eg�szen, akkor minden nap egybe fog folyni, minden nap ugyanaz lesz: b�skomor szenved�s. Az eg�sz �letem egy monoton folyamat lesz, ami nem �ll semmib�l - maximum alv�sb�l, ev�sb�l. Ritk�n mondok ilyet, de �r�l�k, hogy iskola lesz h�tf�n, mert ott zajlik az �let, �s a figyelmem sokkal jobban elterel�dik, mint itthon. B�r a tan�r�kon a gondolataim szabadon sz�guldhatnak, de p�ld�ul torna�r�n – jaj, ne! – musz�j figyelnem, hogy ne ny�rjam ki se magam, se szerencs�tlen oszt�lyt�rsaimat… Ugyan�gy musz�j figyelnem p�ld�ul egy k�mia k�s�rlet sor�n is, ha nem akarom felrobbantani a sulit.

De ez sem teljesen megold�s. Akkor h�t mit tegyek? Edward hi�nya borzalmas. �s nem csak Edwardot vesztettem el - b�r k�ts�gtelen�l az � hi�nya okozta a legnagyobb szenved�st sz�momra -, hanem a j�v�met, a csal�domat...Az eg�sz �letemet.

Ebb�l el�g! - utas�tott ism�t a hang a fejemben.

A hangnak, ami tulajdonk�ppen a saj�t gondolatom volt, igazat kellett adnom. Nem �lhetek itt bent eg�sz nap, b�skomor �br�zattal. Deh�t mit tegyek? K�ts�gbeesetten pr�b�ltam keresg�lni az agyamban valami indokot, hogy �ljek, de nem tal�ltam semmit...Ugyan mi�rt �ljek �gy? Szenvedve, egyed�l, mag�nyosan?

Ne dr�m�zz! - sz�lt r�m ism�t a hang.

S�hajtottam egy nagyot. Megpr�b�ltam valami �rtelmes c�lt magam el� vet�teni a mai napra, de nem jutott eszembe semmi. Nem volt bennem egy m�kszemnyi tettv�gy sem.

V�g�l arra jutottam, hogy el�sz�r is rendbe hozom magam, azzal is megy az id�, telik a nap.

Bementem a f�rd�szob�ba, majd megnyitottam a csapot. A hideg v�z n�mik�pp seg�tett felfriss�lni. Ezek ut�n megpr�b�ltam kif�s�lni a beazonos�thatatlan valamit a fejemen, amit egyesek hajnak neveznek - �m �n ezt nem mondan�m, mert ami a fejemen volt nem igaz�n hasonl�tott r�. Az �jszaka alaposan elaludtam, alig b�rtam kif�s�lni. �gy 10 percnyi hossz� harc ut�n v�g�l elfogadhat�v� var�zsoltam, �s m�r ebben az �llapot�ban meg�rdemelte a "haj" jelz�t.

Ezek ut�n azon gondolkodtam mit vegyek fel, s�t, h�rom szettet is felpr�b�ltam - ez id�ig nem volt jellemz� r�m, de m�g ez is jobb volt, mint a m�lton keseregni.  Legal�bb �gy eltereltem a gondolataimat, a sz�neknek �s a form�knak adtam �t. De a ruhapr�ba is eml�kekkel j�rt: eszembe jutott Alice, aki k�ztudottan v�s�rl�sm�ni�s. Felid�ztem a vid�m, der�s arc�t, a mosoly�t, �s a bel�le �rad� hatalmas szeretetet. A gyomrom �sszesz�k�lt. Alice volt - a m�lt id� haszn�lat�t�l elkeseredtem - a legjobb bar�tn�m. S�hajtottam egy amolyan f�jdalmasat, ezzel kiadtam magamb�l Alice hi�ny�t, �s megpr�b�ltam elhesegetni az arck�p�t - f�ltem, min�l t�bbet gondolok r�, �gy automatikusan Edward-ra is gondolok, �s nem akartam visszazuhanni b�skomor �llapotomba.

V�g�l f�lvettem egy fekete farmert, hozz� egy s�t�tlila sz�n� p�l�t - a Nap ugyanis gy�ny�r�en s�t�tt, �s �gy terveztem, elmegyek valahova, hogy ne itthon �ljek �s szenvedjek. B�r persze ilyenkor is eszembe jutott Edward, meg minden, ami vele �s a csal�dj�val kapcsolatos, �m j�val kevesebb ideig gy�tr�dtem rajta, mintha otthon �ln�k az �gyamon, keseregve. Elk�pzeltem, ahogy �l�k az �gy sz�l�n, mint valami �lettelen test, egy zombi, a tekintetem a t�volba mered, �s �gy �l�k, hossz� percekig, �r�kig.

Nagyon nem tetszett ez a l�tv�ny, �gyhogy elindultam le, a h�t� fel�, hogy csillap�tsam �hs�gemet. A h�t�n egy �zenetet tal�ltam Charlie-t�l.

"Bells! Szok�sosan elmentem dolgozni, de ma kor�bban j�v�k: m�r n�gykor itthon leszek. Amint hazaj�v�k mondj el mindent!" - �rta cs�ny�cska k�z�r�s�val, amit m�r megszoktam, �gy gond n�lk�l elolvastam, de szerintem m�snak nem ment volna ilyen k�nnyed�n.

Charlie nyelv�n ez az �zenet azt jelentette, hogy "Agg�dom �rted, tudni akarom mi t�rt�nt veled!" �m mivel apu nem t�l j� �rzelmi kimutat�s�ban, ink�bb csak komolyan ennyit �rt...

A mikr�ra n�ztem, a z�ld sz�mok t�z �r�t jeleztek, vagyis m�g hat �r�m van Charlie hazaj�vetel�ig.

Kivettem a h�t�b�l a m�zlimet, ker�tettem egy t�lk�t �s tejet, elk�sz�tettem a reggelit, majd le�ltem az asztalhoz, �s kanalazni kezdtem.

Vill�mcsap�sk�nt pergett le a szemeim el�tt egy eml�kk�p - az, mikor Edward el�sz�r volt itt este �gy, hogy �n is tudtam r�la. Azut�n az este ut�ni reggelen �pp ugyanezt a m�zlit ettem, Edward pedig itt �lt, velem szemben, �s le sem vette a szem�t r�lam, csak figyelte, ahogy eszem...

Valami nedveset �reztem az arcomon - r�j�ttem, hogy s�rok. D�h�sen f�lretoltam a m�zlis t�lat - hirtelen m�r egy�ltal�n nem foglalkoztatott az �hs�g -, majd felpattantam a sz�kr�l, a biztons�g kedv��rt felkaptam egy kardig�nt, majd gyorsan kiment az ajt�n - b�rhova, csak el innen. Menek�lni akartam az eml�kek el�l.

Nem tudtam hova megyek, csak azt tudtam, hogy a szabad leveg�n vagyok, a Nap gy�ny�r�en s�t, ez pedig valljuk be igencsak ritk�n fordul el� Forks-ban, �s hogy felejteni akarok - nem is felejteni, ink�bb csak megfeledkezni egy kis id�re a m�ltr�l. Edward-ot teljes m�rt�kben �gysem tudom - �s nem is akarom - elfelejteni.

Ahhoz, hogy megfeledkezzem a m�ltr�l, kit�n�nek bizonyult egy kimer�t� s�ta a naps�t�sben...