(Alice szemsz�ge) 

Hirtelen �ltem fel, ahogy fel�bredtem �lmomb�l. Hol vagyok? Mi t�rt�nt velem? V�rjunk csak? Hogy is h�vnak? �… Alice. Igen, Alice vagyok. Na de milyen Alice? Van csal�dom? Mi�rt nem eml�kszem semmire? A k�rd�sek csak �gy z�poroztak a fejemben, de semmi sem jutott az eszembe hi�ba gondolkodtam. Nem tudtam, hogy ki vagyok, hogy van-e csal�dom. Tartozom-e valakihez. Egy�ltal�n azt sem tudtam, hogy mi a teljes nevem. Csak annyiban voltam biztos, hogy Alice. Ennyi lenn�k? Csak, Alice. Egy l�ny a vil�gban, akinek nincs senkije. V�rjunk csak. Mi ez rajtam? N�ztem v�gig magamon. Testemet csak egy �cska h�l�ing takarta. M�ly leveg�t vettem, hogy s�hajthassak egy nagyot, de a k�vetkez� pillanatban a torkomhoz kaptam. Iszonyatosan �gett. V�rtam, hogy a k�nnyeim kicsorduljanak, de csak furcsa bizserg�st �reztem, egyfajta sz�r�st a szemeimn�l. Nem �rtettem semmit, �s teljesen k�ts�gbe estem. Fel akartam kelni a mocskos f�ldr�l, �s legnagyobb d�bbenetemre, amint ezt kigondoltam m�r �lltam is. H�, mi�ta lehetek ilyen gyors? �vatosan felmentem a l�pcs�n, de a h�z �res volt. M�r ha ezt a helyet h�znak lehet nevezni. Olyan, minthogyha le�gett volna. Igen, hat�rozottan le�gett. Uramisten. Lehet, hogy a h�zunkban t�z volt �s �n ide menek�ltem? Vajon a csal�dom bent �gett, vagy elmenek�lt? Kimentem a romok k�z�l �s k�rben�ztem, mindenhol csak f�kat l�ttam. Teh�t egy erd�ben vagyok. Igen, ez hat�rozottan egy erd�.  

Az orromat hirtelen megcsapta valami kellemes illat, de a torkom ett�l m�g jobban f�jni kezdett. A k�vetkez� pillanatban, pedig a l�baim �tnak indultak �s iszonyatos sebess�ggel rohantam a szag ir�ny�ba. Furcsa volt az eg�sz. V�r�s k�d telepedett az agyamra �s mintha nem lettem volna ura a saj�t tetteimnek. Nem sokkal k�s�bb m�r egy szarvason voltam �s hat�rozott harap�ssal az �t�er�be m�lyesztettem a fogaimat, majd inni kezdtem a v�r�t. Elk�peszt�en j�l esett. Miut�n kim�lt a szerencs�tlen �ldozatom sokkal jobban �reztem magam. A v�r�s k�d visszah�z�dott, a torkom �g�se pedig al�bb hagyott. Akkor fogtam fel, hogy v�mp�r vagyok. Hiszen k�l�nben mi�rt lenn�k ilyen gyors, �s mi�rt s�v�rogn�k a v�rre? Hirtelen el�nt�tt a p�nik, de k�nyszer�tettem magam, hogy tiszta fejjel gondolkodjak. �ssze kell raknom a kirak�s darabjait. Vajon mindig is v�mp�r voltam, vagy �tv�ltoztattak, mint ahogy a sz�ndarabokban el� szokt�k adni. Sajnos, nem sokat tudtam a v�mp�rokr�l, de majd mindent megtudok, legal�bbis rem�lem. El�sz�r is keresnem kell egy helyet, ahol t�bbet megtudhatok a fajt�mr�l. K�nyvt�r. Igen, ez lesz a megold�s.  

Azonnal fut�snak eredtem �s nem sokkal k�s�bb m�r egy kisebb v�rost l�ttam meg a szemeim el�tt. Biztos van k�nyvt�ra, ez a hely j� lesz. Ahogy k�zelebb �rtem, hirtelen megcsaptak az illatok. Az egyik cs�b�t�bb volt, mint a m�sik a torkom pedig megint �gni kezdett. J�zusom! Embereket fogok �lni. Nem tehetem, �n nem leszek gyilkos! Soha! Vagy lehet, hogy m�r eleve az vagyok? Mindenesetre azonnal visszafordultam az erd� fel�, ha gyilkos is voltam, mostant�l akkor sem leszek az. Az erd�ben levad�sztam m�g n�h�ny szarvast, majd amikor lehiggadtam v�gre egy kicsit le�ltem egy fa t�v�be �s zokogni kezdtem, de a k�nnyeim nem folytak. Ezek szerint a v�mp�rok nem tudnak s�rni. Ez a jelen helyzetben nem igaz�n �rdekelt. �sszeg�mb�ly�dtem a fa t�v�ben �s k�nnyek n�lk�l pityeregtem. Mit v�tettem? Nem tudom, hogy hol vagyok, hogy ki vagyok, hogy tartozok-e valakihez. Vajon egy�ltal�n valaki tudja, hogy l�tezem? Nem, erre ink�bb nem is gondolok.  

Sz�rnyen �reztem magam, �s nem tudtam hova menni. Embereket nem mertem megk�zel�teni egyel�re, de nagyon rem�ltem, hogy egyszer k�pes leszek r�. V�g�l is �gy hat�roztam, hogy ink�bb visszamegyek abba a pinc�be, ahol magamhoz t�rtem �s ott t�lt�k m�g egy kis id�t, hogy �tgondoljam a dolgokat. Napokig �ltem ott a f�ld�n �s csak t�n�dtem, hogy hogyan tov�bb. A torkom �lland�an �gett, �gyhogy gyakran mentem az erd�be vad�szni. M�r nem is tudtam, hogy mennyi ideje voltam ott mag�nyosan, amikor hirtelen furcsa �rz�s t�rt r�m, majd k�pek jelentek meg a szemem el�tt. Egy embert l�ttam, aki le fog zuhanni egy szikl�r�l, m�ghozz� a k�zelben. Azonnal felrohantam a l�pcs�n �s rohanni kezdtem ahhoz a helyhez, ahol a balesetet sejtettem. M�g id�ben oda�rtem. Hirtelen nem is �reztem a v�r cs�b�t�s�t, csak azt tudtam, hogy seg�tenem kell rajta. Szinte pillanatok alatt ott termettem a bajbajutott mellett �s megmentettem. A f�rfi ezut�n egyfolyt�ban h�l�lkodott, de leintettem, �s ink�bb elszaladtam.  

Nem akartam b�ntani m�g v�letlen�l sem, �gyhogy visszarohantam az �n kis mened�kembe. Amikor oda�rtem d�bbentem csak r�, hogy mi t�rt�nt. Hiszen nekem l�tom�som volt, �s valami azt s�gta, hogy nem el�sz�r t�rt�nt velem ilyesmi. A m�sodik felfedez�sem pedig az volt, hogy t�bb percig �lltam ott �s l�legeztem is, am�g a f�rfi h�l�lkodott �s m�gsem t�madtam r�. Tal�n meg k�ne pr�b�lnom v�gre emberek k�z� menni, �s akkor m�g egy k�nyvt�rhoz is eljuthatn�k. Holnap megpr�b�lom. A biztons�g kedv��rt �jjel m�g elmentem vad�szni, majd m�snap reggel felkerekedtem �s elindultam a v�ros fel�. Csak lassan k�zel�tettem �s k�zben m�lyeket l�legeztem, hogy meggy�z�djek r�la, hogy k�pes leszek uralkodni magamon. El�sz�r elcsentem n�h�ny csinos ruhadarabot egy sz�r�t�r�l, hogy ne �gy n�zzek ki, mint egy �r�lt, majd a k�nyvt�rhoz mentem. Amikor bel�ptem az ajt�n a torkom �gni kezdett. Nem tudtam, hogy mi t�rt�nt velem, hiszen az el�bb m�g szinte semmi bajom nem volt. A h�zon k�v�l is �reztem, hogy bizsereg a torkom, de itt bent valami sz�rny� volt. Tudtam, hogy nem torpanhatok meg. V�g�l is van megold�s, nekem nem musz�j l�legeznem, erre m�r viszonylag r�gen r�j�ttem. Bementem �s elkezdtem v�mp�rokr�l sz�l� irodalom ut�n kutatni.  

• Seg�thetek, kisasszony? – j�tt oda hozz�m egy fiatal f�rfi mosolyogva. A fen�be, most mit csin�ljak? Egy pillanatra a polc fel� fordultam, ahol er�sebb volt a pap�r illata, majd vettem egy leveg�t.
• K�sz�n�m, nem. M�r megtal�ltam, amit kerestem – mondtam el egy leveg�vel, majd r� mosolyogtam.
• Rendben, akkor nem is zavarom, h�lgyem. Ha b�rmire sz�ks�ge van, akkor ott megtal�l – mutatott egy asztal fel� a terem m�sik v�g�ben.

Miut�n a leveg�m elfogyott �s nem akartam m�g egyszer a kedves fi� �let�t kock�ztatni, ez�rt ink�bb csak mosolyogva b�lintottam, �s legnagyobb megk�nnyebb�l�semre � h�tat ford�tott �s visszament oda, ahonnan j�tt. Huh, ezt meg�sztam. Azon a d�lut�non mindent elolvastam, amit tal�ltam a v�mp�rokr�l, de att�l tartottam, hogy nem lettem sokkal okosabb �gy sem. Olyanokat olvastam, hogy a kar� a sz�vembe meg tud �lni �s a napf�ny is, meg a szenteltv�z �geti a b�r�met �s, hogy a fokhagym�val el lehet �zni a fajt�nkat. �gy gondoltam, hogy kider�tem mi igaz ebb�l. Amikor kimentem a k�nyvt�rb�l megpillantottam egy templomot. Kiss� f�lve bementem �s a sz�mat szorosan �sszeszor�tva, csukott szemmel bedugtam a kezem a szentelt v�zbe, de nem t�rt�nt a vil�gon semmi. Teh�t ez nem volt helyt�ll� kijelent�s. Tov�bb s�t�ltam �s tal�ltam egy z�lds�gest, ahol kezembe vettem egy fej fokhagym�t. Az orromhoz emeltem �s megszagoltam, de nem t�rt�nt semmi. Az illata val�ban nem volt kellemes, de nem �reztem �gy, hogy el k�ne menek�ln�m ett�l az apr�cska n�v�nyt�l. Teh�t eddig n�gy �ll�t�lag al�t�masztott t�nyb�l kett� m�r biztosan t�ves. A naps�t�ses dolgot nem lesz egyszer� kipr�b�lni, hiszen �lland�an felh�k bor�tj�k az eget itt, de a kar�t, majd tal�n a kis zugomban kipr�b�lom, itt nem lenne j� �tlet, hiszen az emberek el�gg� sikoltozn�nak, hogyha itt helyben lesz�rn�m magam �s porr� v�ltozn�k. Hazamentem. M�r ha azt a romot otthonnak lehet nevezni �s kerestem valamit, amit kar�nak haszn�lhatn�k. Tal�ltam is egy r�gi sz�kl�bat.

• Ez j� lesz – mondtam magamnak, majd magamba akartam d�fni, de megtorpantam. – �n nem akarok meghalni. Mi van, ha ebben nem t�vedtek? – gondolkodtam el. Nagyon k�v�ncsi voltam, de nem mertem megtenni. Az�rt �ngyilkoss�gra soha nem lenn�k k�pes.

Mindenesetre a napf�nyt m�g ki fogom pr�b�lni. Nem is kellett r� sok�ig v�rnom, n�h�ny h�ttel k�s�bb kis�t�tt a nap. Kiss� f�lve dugtam ki a kezem a f�nybe, de meglep� l�tv�ny fogadott. Nem �gtem el, s�t a nap kellemesen bizsergette a b�r�met, �s azt kellett, hogy mondjam, hogy gy�ny�r� vagyok. Ez most nagyon egoist�n hangzik, de ahogy a b�r�m csillogott a f�nyben egyszer�en  hihetetlen volt. Mint, amikor a napf�ny visszat�kr�z�dik a krist�lytiszta tavon �s apr� szikr�kat sz�r a v�zt�k�r tetej�n. Fantasztikus. M�g egy ideig gy�ny�rk�dtem a l�tv�nyban, majd kil�ptem a f�nyre teljes testemmel, hogy az arcomat is �tj�rja ez a kellemes bizserg�s. Eddig ez volt az els� sz�p �lm�nyem, ami�ta fel�bredtem. �r�m�met csak az �rny�kolta be, hogy ezt nem oszthattam meg senkivel. �gy lenne az igazi, hogyha a csal�dom, vagy a szerelmem t�rsas�g�ban s�tk�rezhetn�k �gy. Vissza kell mennem a k�nyvt�rba �s kutatnom, hogy megtudhassam, ki vagyok. �gy is lett. K�t nappal k�s�bb, amikor az es� nem zuhogott �s a nap sem s�t�tt visszamentem �s kutatni kezdtem, de nem tal�ltam feljegyz�st elt�nt szem�lyr�l, akit b�rki is hi�nyolna. Elkeseredett �s mag�nyosan t�rtem vissza „otthonomba”. Kezdtem feladni minden rem�nyemet, hogy valaha is es�lyem lesz a boldogs�gra, de hirtelen l�tom�s t�rt r�m.  

Egy fiatal f�rfi volt az. Egy vend�gl�ben �cs�rg�tt �s teljesen mag�ba volt roskadva. Hiszen � is v�mp�r. T�rt r�m a felismer�s. A b�re h�feh�r �s b�r harap�snyomok tark�tj�k m�gis gy�ny�r�  �s j�k�p�. A szeme el�g f�lelmetes, �tmenet valahol az izz� v�r�s �s a borosty�n sz�n k�z�tt. Kicsit f�lek t�le �gy els� r�n�z�sre, de m�gis �gy �rzem, hogy meg kell tal�lnom �t, mert a f�lelemhez valami k�l�n�s vonzalom is t�rsul. Az arca �s a haja, mint egy b�szke oroszl�n, de a szomor� szemei. K�ts�gbe van esve, ak�rcsak �n. � lesz az akihez tartozni fogok. Most azonnal indulok. Gondoltam magamban �s m�r fel is pattantam. Azt�n hirtelen eszembe jutott, hogy vajon nekem is ilyen sz�n� a szemem? M�g soha nem n�ztem meg, hogy milyen. Nem ijedtek meg t�lem a k�nyvt�rban, �gyhogy nem hiszem, hogy furcsa �rnyalat� volna. Na, de vissza a l�tom�shoz. Meg kell tal�lnom ezt a fi�t. Azonnal fut�snak eredtem. �szt�n�sen tudtam, hogy merre kell mennem �s rem�ltem, hogy oda�rek m�g miel�tt az a f�rfi meggondolja mag�t �s elt�nik.  

(Jasper szemsz�ge) 

M�r t�bb �vtizede annak, hogy Maria �tv�ltoztatott. Istenem, micsoda gy�ny�r�  szir�nnek l�ttam azon az �jszak�n. Nem voltam k�pes ellen�llni neki, de most m�r csak egy sz�rnyeteget l�tok benne. Ez nem �let. Mi lett bel�lem? Egy k�z�ns�ges sorozatgyilkos, aki parancsra m�g a saj�t fajt�j�t is ki�rtja, legal�bb az embereket nem sz�rakoz�sb�l gyilkolom meg, hanem az�rt, mert sz�ks�gem van a t�pl�l�kra. B�r ne �rezn�m k�zben a f�jdalmukat �s a f�lelm�ket. Mindenki m�s, aki itt van �lvezi a t�pl�lkoz�sokat, de �n nem vagyok r� k�pes. Hiszen, amikor elmegyek vad�szni �s elkapok valakit �rzem, hogy mennyire f�l, mekkora f�jdalmat okozok neki, hogy hagyja el az �let. Ezt egyszer�en nem lehet elviselni. Egy sz�rny lettem, egy lelketlen vad�llat, aki mindenkit b�nt. K�t lehet�s�gem maradt. Az egyik, hogy a legk�zelebbi harcn�l hagyom, hogy v�gre sz�tt�pjenek �s el�gessenek, mert tal�n az lenne a legjobb, ami velem t�rt�nhet. Vagy elhagyom ezt a csal�dot, ahogy azt Charlotte �s Peter is tervezi. Az � �rzelmeik az egyed�liek, amiket sz�vesen �rzek �t. Szerelem, egy kis boldogs�g, v�gyakoz�s. Milyen csod�latos �rzelmek. Mindig kellemes bizserg�s fut v�gig rajtam, amikor a k�zelemben vannak, mint most is. Charlotte kedvese �l�be �l, �s nem csin�lnak semmit, csak �lelik egym�s. Peter n�ha v�gigsim�t Charlotte h�t�n, amit�l mindkett�j�knek boldogs�g �rad sz�t a test�ben �s a lelk�ben. Milyen csod�latos �rz�s is a szerelem.  

• Jasper –  sz�l�tott meg Charlotte, ami kiz�kkentett engem bar�taim b�mul�s�b�l. Oh, tal�n m�r zavar� voltam. Nem akartam illetlen lenni.
• Ne haragudjatok – mondtam les�t�tt szemekkel. – Nem akartam zavarni, m�r itt sem vagyok – mondtam �s fel�lltam.
• Ne, v�rj. Besz�lni szeretn�nk veled – mondta Peter hat�rozottan. – K�rlek, gyere kicsit k�zelebb hozz�nk. Nem akarjuk, hogy m�s is hallja – suttogta idegesen.

Csendben odas�t�ltam, le�ltem mell�j�k �s v�rtam, hogy belekezdjenek. Egy kicsit fesz�ltnek �reztem �ket. Rem�lem, hogy nincs valami baj.

• N�zd, Jasper. Tudjuk, hogy Maria a p�rod, �s mi nem akarunk belesz�lni az �letedbe, de mi elmegy�nk. Eleg�nk van ebb�l az �lland� h�bor�skod�sb�l. Szeretn�nk b�k�ben �s boldogan �lni az �r�kk�val�s�gunkat.
• Ezt meg tudom �rteni – mondtam mosolyogva. – Mikor indultok? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• M�g ma �jjel – mosolygott r�m Charlotte. – Gyere vel�nk – fogta meg a kezem. – Ez itt nem neked val� �let. Tudom, hogy te sem vagy itt boldog. Maria-val sosem leszel az.
• Nem tudom – mondtam kiss� szomor�an. – M�g gondolkoznom kell a dolgon, de ti menjetek. Sok boldogs�got k�v�nok nektek �s rem�lem, hogy m�g tal�lkozunk – mondtam mosolyogva �s magamhoz �leltem Charlotte-ot, majd kezet fogtam Peterrel is. Nem sokkal k�s�bb pedig m�r �tnak is indultak. Hi�nyozni fognak, de tudtam, hogy �gy sokkal szebb �letet �lhetnek majd biztons�gban �s szeretetben.

• Jasper –  hallottam meg teremt�m dorombol�s�t. Ez csak egyet jelenthet.
• Maria – fordultam fel� �s kiss� er�ltetett mosolyra h�ztam a sz�mat. Csak erre kellek neki, hogy a testi v�gyait kiel�g�tsem �s, hogy a harcban gy�zedelmeskedjen, semmif�le gyeng�d �rzelmet nem �raszt.
• Gyere – mondta sejtelmesen, majd le�lt a kanap�ra. �n pedig engedelmeskedtem, mint mindig. Ez nem mehet �gy tov�bb.

Le�ltem mell�  a kanap�ra �s � r�gt�n r�m vetette mag�t. Az �tv�ltoz�som ut�ni els� id�szakban m�g kifejezetten �lveztem ezeket az egy�ttl�teket �s a gyilkol�st is, mert akkor tomboltak bennem az �rz�sek �s az er�, de m�ra m�r ez is csak a napi rutin r�sz�v� v�lt. Inni, Maria ig�nyeit kiel�g�teni, �lni, megnyerni a h�bor�t. Ennyi vagyok. Jasper Hale, egy j�t�kszer, amit a teremt�je zsin�ron r�ngathat. A t�voz�somr�l, akkor d�nt�ttem v�glegesen, amikor meg�reztem, hogy Maria tal�lt n�lam jobbat �s m�r csak a saj�t sz�rakoztat�s�ra van velem is egy�tt. Egy�rtelm�, hogy semmi dolgom itt m�r. Ideje, hogy �j �letet kezdjek. Miut�n Maria este elment, hogy �jabb katon�kat „toborozzon” mag�nak �sszeszedtem azt a n�h�ny ruh�mat, ami volt �s elindultam az �j �letem fel�. B�rhol csak jobb lehet, mint itt. Csak futottam napokon kereszt�l, �ppen, amikor egy erd�n futottam kereszt�l meg�reztem n�h�ny medve illat�t, sosem gondoltam m�g arra, hogy r�vessem magam az �llatokra �s vel�k oltsam szomjamat, de most semmi nem �rdekelt, �gyhogy h�rom medv�vel is v�geztem. Az �z�k nem volt �ppen b�d�t�, mint az emberek�, de eg�szen kellemes volt. Tal�n mostant�l �lhetn�k �llatok v�r�n? Hiszen az � f�jdalmukat �s �rz�seiket nem �rzem. Ez nem is rossz �tlet. Igen, valahogy meg fogom oldani a dolgot. �llatokon fogok �lni. Utam sor�n elrohantam egy patak mellett �s meg�lltam, hogy megtiszt�tsam magam a vad�szat ut�n.  Amit l�ttam az eg�szen megd�bbentet. A szemem m�r nem izzott v�r�sen, hanem valami �tmenet lett a v�r�s �s a borosty�n k�z�tt. Lehet, hogy a szemsz�nem megv�ltozik, hogyha �llatok v�r�t iszom? Tal�n nem festen�k t�bb� �gy, mint egy meg�talkodott sz�rnyeteg.  

Csak rohantam �s utam sor�n megpillantottam egy vend�gl�t. Nem tudom, hogy mi�rt, de �gy �reztem, hogy be kell mennem. Emberi temp�ban l�ptem ki az utc�ra �s s�t�ltam be a fogad�ba. Mindenki r�m n�zett, amikor bementem. Automatikusan felm�rtem a terepet, amikor bementem, pedig ez most nem h�bor�, de att�l tartok, hogy a hossz� id� sor�n, am�g ez volt a dolgom m�r term�szetess� v�lt ez a reakci�, hogyha �j helyre t�vedek. M�lyet l�legeztem �s meg�reztem azt az �des illatot, ami csak a mi fajt�nkat jellemezte. Teh�t v�mp�r van a teremben. Gyorsan le�ltem a pulthoz �s �vatosan k�rbesand�tottam, term�szetesen diszkr�ten. Akkor l�ttam meg �t. A sarokban �lt �s gy�ny�r� volt. A szemei, ak�r a foly�kony arany, a teste apr� �s kecses. Csod�latos l�tv�nyt ny�jtott. Ha � a hal�l, akkor boldogan fogok meghalni, de b�ntani nem fogom, ez biztos. Ahogy a tekintet�nk �sszekapcsol�dott m�lyet l�legzett, majd egy s�haj k�s�ret�ben fel�llt �s elindult fel�m.