Aranybarna  szem, szoborszer�  test, gy�ny�r�, bronzv�r�s haj. M�g ennyi �v ut�n is el �mulok  ezeken a tulajdons�gokon, melyeknek tulajdonosa az �letemet jelenti. Az �letemet, melyet ugyan ez a szem�ly v�ltoztatott meg. �s valamilyen felfoghatatlan okn�l fogva velem van, el vett feles�g�l, �s velem is lesz. �r�kk�. A gondolatmenetemet is � szak�totta meg.

• Edward – mondtam ki kedvesem nev�t, �s f�ny sebess�ggel rohantam az ajt�hoz, �s meg cs�koltam. Visszacs�kolt, �desen, im�dnival�an.
• Khm – h�vta fel mag�ra a figyelmet az Edward m�g�tt l�pked� legjobb bar�tom.
• Szia Jake – mondtam zavartan. Ha ember lettem volna, az arcomon piros foltok jelentek volna meg. Nem vettem �szre hogy � is itt van, �s nem volt szok�sunk megosztani m�ssal a szem�lyesebb pillanatainkat.
• Jacob k�rni szeretne t�l�nk valamit – Edwad hangja komor volt, el�sz�r sz�lalt meg mi�ta vissza �rt a Cullen h�zb�l.
• Mi a baj? – k�rdeztem r� n�zve, majd Jacobra
• Mindj�rt meg tudod – Edward hangja m�g mindig komor volt, de �t karolt, �s �jra meg cs�kolt
• Akkor menj�nk beljebb – mondtam, �s �vatosan meg l�ktem Jacobot a nappali fel�. Mi ut�n k�nyelembe helyezte mag�t a fotelban, �s pedig le �ltem Edward mell� a kanap�ra nem b�rtam tov�bb.
• Sz�val, mit szeretn�l k�rni, Jake? – pr�b�ltam nem azt a hangulatot teremteni, mintha  a l�nyom bar�tj�val besz�ln�k, hanem mint a bar�tommal. A legjobb bar�tommal. A szem�be n�ztem, �s egy kis f�lelem csillogott benne. Ezt nem �rtettem.
• �n arra gondoltam, sz�val, hogy, �gy is egy�tt vagyunk, �s lesz�nk Nessievel, �s – itt le hajtotta a fej�t – el�sz�r t�letek szerettem volna k�rni a kez�t – mondta. Ideges volt, a kezeit t�rdelte, �s izzads�g cseppek a homlok�n gy�ngy�ztek

Egy kicsi meg d�bbentem. Persze, tudtam hogy el fog j�nni ez is, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. Azt is tudtam, hogy nem mondhattunk nemet, ez lehetetlen volt. Az els� ok, ami�rt nem utas�thatjuk vissza, az az, hogy ezzel a l�nyunk boldogs�g�t g�toln�nk. A m�sodik, hogy nekem Jacob nagyon sokat jelent, �s nagyon sokkal tartozom neki.  Tal�n az �letemet k�sz�nhetem neki, ha nem tartja bennem a lelket, akkor most lehet, hogy nem lenn�k itt. Akkor � volt nekem a Nap, melynek f�nye fel meleg�tett, ha f�ztam. Neki most Renesmee jelenti ugyanezt, �s nem foszthatom meg �t a Napj�t�l, mikor � oly sok�ig meg aj�nd�kozott saj�t sugaraival. Nem tehetem ezt vele, hisz � a legjobb bar�tom.

• Jake, adn�l egy p�r percet nek�nk kettesben? – k�rdeztem. Tudtam, hogy most, ha sor ker�l r�, musz�j el mondanom Edwardnak, hogy mekkora m�rt�kben befoly�solta Jacob az �llapotomat, ami azzal j�r, hogy meg kell tudnia, mennyire voltam rosszul. A m�sodik lehet�s�g – ebben rem�nykedtem – hogy arr�l fogunk besz�lni, hogy Nessie boldog�g�t g�toln�nk csak azzal, ha most nemet mondunk.
• Persze – v�laszolt Jake, �s f�l m�sodperc m�lva el t�nt az ajt�ban.

Amint az ajt� becsuk�dott Edwardhoz fel� fordultam.

• Nekem sem k�nny� – mondtam – de nem mondhatunk nemet
• Nem akarom elveszteni Nessiet – suttogta Edward
• Ett�l nem vesz�ted el, de sokkal tartozom Jakenek, nem tehetem ezt vele. �s szerintem ink�bb pr�b�ljunk �r�lni a boldogs�guknak. Mert boldogok, Edward, l�tom Nessie szem�ben. Szeretik egym�st, �s azt jelentik egym�snak, mint amit te nekem, �s amit �n neked. – pr�b�ltam kicsit jobb kedvre b�rni
• Nem tartozol semmivel neki – a hangja halk volt
• De igen. Edward, te nem tudod mennyivel – a mondat v�g�t m�r alig lehetett hallani

R� n�ztem Edwardra, �s az arca torz volt a f�jdalomt�l. F�jtak neki a szavaim.

• Edward, ne haragudj, �n nem akartalak meg b�ntani, ne haragudj r�m – v�gre r�m n�zett
• Nem a te hib�d – suttogta, �s az arc�t a tenyer�be temette

Az �lla al� ny�ltam, �s a fej�t magam fel� ford�tottam, k�nyszer�tve ezzel, hogy r�m n�zzen.

• Nem a te hib�d, ne hib�ztad magad – mondtam a szem�be n�zve. F�jt l�tnom, hogy szenved.
• Szeretlek – suttogta, �s tartotta a szemkontaktust
• �n is t�ged. �r�kk� – v�laszoltam, majd meg �leltem
• Gyenge vagyok – sz�lalt meg megt�rten hossz� csend ut�n
• Ez az �n nagy szerencs�m – mondtam mosolyogva, �s v�gre � is mosolygott
• �s az eny�m is – v�laszolt mosolyogva
• Sz�lhatok Jacobnak? – k�rdezte, amin meglep�dtem. Nem l�ttam rajta ellenszemvet
• Persze – arcomon �jra halv�ny mosoly l�tszott

Edward m�g egyszer vissza mosolygott, �s el t�nt az ajt�ban. Biztosan tudta, hogy hol keresse, r�v�n hogy gondolatolvas�. Egy perc m�lva vissza j�ttek mind a ketten. Jacob vissza �lt a fotelbe, Edward pedig vissza mell�m a kanap�ra.

• Sz�val – kezdtem bele – megbesz�lt�k ezt Edwarddal, �s nem l�tunk akad�lyt. De Jake, meg kell �g�rned valamit. Illetve k�t dolgot. – Jacob arc�ra folymatosan �lt ki a mosoly
• Mond, Bella – most m�r majdnem f�lig �r� mosoly l�tszott az arc�n
• Az els�, hogy mindig vigy�zol Nessiere, �s soha senkinek nem engeded hogy b�nts�k. – Jake b�logatott – A m�sodik, hogy nem tekintesz r�m �gy, mint az any�sodra – mosolyogtam
• Ez mind teljes�thet�. K�sz�n�m – �s l�ttam az arc�n, hogy komolyan mondta, hogy k�sz�ni
• M�g egy k�rd�s. Mikor akarod meg k�rni Nessie kez�t? – k�v�ncsiskodtam
• H�t, m�g nem tudom. Seg�ten�tek ki v�lasztani a gy�r�t? – az arca k�rlel� volt, � nem �rtett az ilyen dolgokhoz
• Persze Jake. Holnap? – k�rdeztem – j�hetne Alice is, � a szak�rt� ebben a t�m�ban
• Igen, az j� lenne. Sz�lni fogok Alicenak – m�g mindig mosolygott
• Biztosan nagyon izgatott lesz, az is lehet hogy m�r el kezdte tervezni az esk�v�t – mind h�rman nevett�nk
• Na de �n megyek, Nessie m�r biztosan hi�nyol. Sziasztok – k�sz�nt, majd ki sietett az ajt�n