Gyereknevet�s hallatsz�dott mindenfel�l a Biloxi-i vid�mnapon. Mindenfel� emberek rohang�ltak fel s al�, hogy felfedezz�k a hatalmas parkot ahol az �nneps�get tartott�k. Ezen a napon minden csal�d v�gigs�t�lt a f�t�ren �s r�szt vettek az el�ad�sokon, hogy ut�na egy�tt n�zz�k v�gig a mesesz�p t�zij�t�kot, amit az apr�bb gyerekek az apjuk nyak�ban �mulva n�zhettek.  
   Miel�tt minden lecsendesedett volna, hogy azt�n a k�zvil�g�t�st felkapcsolva minden csal�d b�kess�gben hazat�rjen t�rt�nt valami, ami eddig a csendes Mississippi-t elker�lte.  
 Hatalmas sz�l kerekedett a semmib�l, elf�jva minden s�trat �s p�nikba keltett sikoltoz�, menek�l� embert, ami az �tj�ba ker�lt.  
Egy f�rfi levette a nyak�b�l gyermek�t, szorosan a mell�re fonta �s futva elindult egy k�zeli �p�let torn�ca al�, hogy ott megv�dje mag�t �s l�ny�t a k�zben elered� es�t�l �s vill�ml�st�l. A kisl�ny zokogni kezdett f�lelm�ben �s apja v�ll�ba f�rta az arc�t. A f�rfi nyugtatta �s beljebb kuporodott nehogy el�rje �ket az �gak lecsap�d�sa a f�r�l, amikor egy n� sikoltva meg nem ragadta a k�ny�k�n�l �s hiszt�rikusan el nem ki�ltotta mag�t. 
- A fiam! A fiam k�rem, seg�tsen! R�esett egy hatalmas �g! – zokogta a n� a f�rfi arc�ba mik�zben a mellkas�ra szor�tott kez�vel a f�ldre zuhant. A f�rfi ijedten hajolt a n� f�l�. 
- H�lgyem, mi baja? Mi t�rt�nt mag�val? Hol, hol van a gyereke? – ny�gte mik�zben kih�zta az �p�let ajtaj�hoz helyezett fapadot �s berakta m�g� a l�ny�t. A kisl�ny k�nnyekt�l csillog� z�ld szemeibe n�zett �s majd’ megszakadt a sz�ve, hogy ott kell addig hagynia pedig tudta, hamarosan visszat�r hozz�, hogy ut�na biztons�gba helyezze. V�gigsim�tott egy fekete, g�nd�r hajf�rtj�n �s kezei k�z� fogta a cs�ppnyi arcot. 
- Maradj itt! �rted? – k�rlelte halkan �s homlokon cs�kolta. A kisl�ny beleegyez�sk�ppen ny�g�tt egyet �s megfogta a pad oldal�t, hogy jobban �ssze tudja mag�t h�zni. 
A f�rfi visszasietett az ek�zben mag�hoz t�r� n�h�z �s felseg�tette �l�helyzetbe.  
- H�lgyem! El tudja nekem mondani merre van a fia? – fogta er�sen a n� m�sik kez�t. A h�lgy elvette a mellkas�ra szor�tott kez�t �s az arc�hoz emelte. V�res volt. K�ts�gbeesetten felsik�tott, amikor megl�tta a v�resen �t�zott ruh�j�t �s remeg� k�zzel az ajk�hoz kapott, hogy elfojtsa az �jabb sik�t�st.  
- Mi t�rt�nt �nnel? Maga v�rzik! – A f�rfi er�sen a karjaiba kapta a n�t �s felfektette a padra, majd elvette a n� sebet fog� kez�t, hogy jobban megvizsg�lhassa az �llapot�t. A n� hirtelen elkapta a f�rfi kez�t �s felh�zta mag�t �l�helyzetbe �gy, hogy a f�rfit s�rolta a lehelete.  
- Hagyjon m�r engem! A fiamat mentse! Ott tal�lta el…- hirtelen elhallgatott �s a messzibe r�vedt. V�res keze felemelkedett �s megfogta a f�rfi fej�t, hogy � is arra n�zzen.  
          Ekkor, mintha lelassult volna az id�. A sikolyok elhallgattak az es� nem koppant olyan hangosan a tet�n. Viszont az �rz�kek annyira kifinomultak lettek az emberekben, hogy mindenki ugyanarra a pontra meredt. Nem messze t�l�k, �gy p�r ezer m�terre egy hatalmas f�stf�le k�pz�dm�nyt pillantottak meg. Hatalmas erej�vel sz�vta mag�ba, ami az �tj�ba ker�lt �s nem kegyelmezett semminek. �s senkinek.  
          �s akkor t�bb dolog t�rt�nt egyszerre. Az es� olyan m�rt�kben kezdett el szakadni, hogy lehetetlens�g volt l�tni t�le. Az apa kez�t az es�t�l v�dve szem�hez emelte �s megl�tta a fi�, rohan� alakj�t. Az anyja sikoly�val k�s�rve szaladni kezdett fel�, hogy megv�dje egy leszakad� gallyt�l. Amikor mell� �rt elkapta az alig �t �ves kisfi�t �s �tkarolta a leoml� �gak al�l. A fi� �pen �s karcol�s mentesen meg�szta, m�g a f�rfira r�esett egy nagyobb �g. �jabb sikolyt hallott. De ez egy m�sik volt. Egy sokkal �lesebb �s sokkal magasabb hang.  
A l�ny��. A kisl�ny s�rva szaladt �desapj�hoz b�r nem lehetett meg�llap�tani s�r-e �gy �ztatta az es� is az arc�t. Egyik apr� kez�vel pr�b�lta arr�bb l�kni az �gat, m�g a m�sikkal a fej�t v�dte az �jabbakt�l, amik leestek. A f�rfi pr�b�lt mag�hoz t�rni. Hom�lyosan l�tta kisl�nya k�rvonalait, ahogyan k�szk�dve pr�b�lja r�la leszedni a k�tszer akkora f�t. �s akkor hirtelen egy hatalmas f�nycs�va has�tott a f�rfi retin�j�ba. A tudat�ba olyan �lesen has�tott bele a felismer�s mintha �pp vele t�rt�nt volna meg. Amikor megl�tta, hogy a l�nya eszm�let�t vesztve, ernyedten esik �ssze mellette, felord�tott f�jdalm�ban. 
        A n� fi�t �tkarolva rohant oda a l�nyhoz �s v�res kez�vel felh�zta a szemh�j�t. A f�rfi jajvesz�kel�se al�bbhagyott, ahogy a l�gz�se is lelassult. �rezte, hogy az �g, ami r�esett sokkal nehezebb volt, mint hitte. Bels� v�rz�s. Tudta, hiszen eg�sz �let�ben embereket mentett orvosk�nt. �s azt is tudta, hogy nem sok lehet m�r neki h�tra. Elakad�, m�r-m�r h�rg� hangon sz�lt a n�h�z: 
- Mi…t�rt�nt…vele? 
- �n…�n azt hiszem…vagyis ink�bb, �gy l�ttam, hogy bele csapott a vill�m.  
- Van pulzusa? – A n� engedelmesen a kisl�ny nyak�hoz tette a kez�t. 
- Igen. – ny�gte a n�. A f�rfi nagy leveg�t vett �s kiny�jtotta annyira a kez�t amennyire csak tudta, hogy megfoghassa szeretett l�nya kez�t. – Maga megs�r�lt!! Jaj, Istenem! Mit csin�ljak? – zokogott a n� �s a f�rfihoz k�szott, hogy eltakarja az arc�t az es� el�l.  
- K�rem, most ne essen p�nikba. – a f�rfi pr�b�lt er�t gy�jteni- Nagyon figyeljen most r�m. – �jabb leveg�t vett �s nagyot nyelt, amikor a f�jdalom bel� has�tott a mellkas�ba- S�rg�sen mennyen a korh�zba. Mondja, hogy Dr. Brandon l�ny�t azonnal meg kell vizsg�lni. �s, hogy mag�t is l�ss�k el, de azonnal. Val�sz�n�leg t�bben is megs�r�ltek. Meg�rtette? 
- Mag�val mi lesz? 
- Azt k�rdeztem meg�rtette? 
- Igen, igen, persze…  
- J�. – ny�gte a f�rfi- L�tja azt a feketes�get? Az egy torn�d�. Azonnal el kell menek�lni�k. – a f�rfi felny�g�tt, �s a mellkas�hoz kapott ahol az �g nyomta a t�dej�t. Utols� leveg�v�tel�vel a l�ny�ra n�zett �s csillog� szemmel ejtette ki az utols� szavakat: 
- A neve… Mary Alice.