(Edward szemsz�ge) 

Utol�rtem. Bella ut�n mentem, �s siker�lt meg�ll�tanom. Megmondtam neki, hogy mi�rt csin�ltam ezt. Hogy mi�rt voltam k�pes m�gegyszer erre a borzalomra. Amikor l�ttam, hogy �sszezuhan, majd a s�rban fekszik azt hittem nem lesz er�m kib�rni ameddig Alice nem j�n vissza, odamegyek hozz�, felkapom, �s rohanok a h�zba. De v�g�l megtudtam �llni, ha nem is mindig siker�lt, de az elm�m gy�zedelmeskedett az �rz�seim felett. Tudtam, hogy nem szabad megtennem, m�ghozz� a boldog j�v�nk �rdek�ben. Nem sok id�, tal�n t�z perc telet el, �s Alice j�tt, �s vissza vitte Bell�t a h�zba. Bella egyed�l akart j�nni, ap�m felvitte a szob�ba. Azut�n Alice meg mutatta nekem a levelet, �s rohantam az erd�ben, nehogy el k�ssek. Akkor el�sz�r �t �reztem milyen lehetett Bell�nak, mikor Olaszorsz�gba rohant engem megmenteni. Idegt�p� dolog a v�rakoz�s, f�leg ilyen helyzetben, mikor nem tudod, hogy el �red- e a c�lod id�ben. A bet�k, a k�z �r�sa is sugallt�k, hogy �ssze van omolva. Akkor azzal a sz�nd�kkal l�pett ki a h�zb�l, – az ablakon – hogy v�get vetessen az �let�nek. F�jdalmas volt arra gondolni hogy Bella nem l�tezik. Hisz �n nem tudok egy olyan vil�gban �lni, amelyben � nem l�tezik. Mikor Alice az arcom el� rakta a levelet a sz�vem szakadt meg a pap�rdarab l�tt�n. Rajta �letem szerelm�nek f�jdalmas k�z�r�sa, melyben k�zli a csal�dj�val, hogy nem tud n�lk�lem �lni, szereti �ket, �s nagyon sajn�lja. Bella most az �lemben fek�dt a h�zunkban, a kanap�n. 

• Mikor j�nnek Nessie�k? – k�rdeztem. �k Jacob h�z�ban laktak, a La Push tengerpart k�zel�ben. Persze Esme fel�j�totta, sz�p, t�gas t�r, �s megfelel� m�ret� konyha. Nem kell tolongniuk a h�zban, hisz r�gi �llapot�ban h�rman alig f�rtek be abba a visk�ba.
• F�l hatra. De nem ide j�nnek, a nagy h�zba. El �ruln�d v�gre mi az alkalom, ami�rt �ssze h�vt�tok az eg�sz csal�dot? – duzzogott �jra Bella. Annyira aranyos volt ilyenkor
• Nem – pimaszkodtam, majd megcs�koltam
• M�rt nem mondod el? – k�rdezte �jra. H�rom napja azzal ny�z, hogy mondjam el neki, mi fog ma t�rt�nni. Nem mondhatom. Meg �g�rtem Alice-nak, �s k�l�nben sem lesz annyira k�l�nleges alkalom.
• Mert nem. M�rt vagy olyan k�v�ncsi? – alig tudtam el fojtani a kacajt
• Mert nem szokt�tok „csak �gy” �ssze h�vni a csal�dot. Nessi�kkel egy�tt. – magyar�zta
• Att�l m�g nem mondom el – mondtam

Bella arca olyan volt, mint egy kis �vod�s, akinek nem mondj�k mit kap kar�csonyra. Nem b�rtam tov�bb, felkacagtam. 

• Mi olyan vicces? – �rtetlenkedett
• Semmi. Olyan �des vagy ha k�v�ncsiskodsz. Az �n kicsi Bell�m – suttogtam a szem�be n�zve, majd magamhoz h�ztam �t �lelve a derek�t.

�jra duzzogni kezdett, de ahogy v�gig sim�tottam az arc�n meg enyh�lt tekintettel fordult fel�m. Most � n�zett a szemembe. Nem sz�lalt meg, csak k�zeledni kezdett az arc�val az eny�mhez. Ajkai vonzott�k az eny�met. A cs�k el�g hossz�ra siker�lt ahhoz, hogy a v�gyakoz�an n�zz�nk egym�sra, �m id�nk m�r kev�s volt. Az �ra d�lut�n negyed hatot mutatott. 

• Indulnunk k�ne – lemond� s�haj�t teljesen �t �reztem
• Igen, igazad van. J� hogy kett�nk k�z�l valakit nem r�szeg�t meg annyira a m�sik, hogy le mondjon mindenr�l – mosolyogtam
• Ez nem igaz. Csak tudok tiszt�n gondolkodni. Ilyen kor m�g megy, de val�sz�n�leg h�rom perccel k�s�bb m�r nem �rdekelne az �sszej�vetel. A m�sik ok pedig, hogy keresni kezden�nek. �s az senkinek sem lenne j�. Emmett egy �r�kk�val�s�gig viccel�dne ezzel.
• Igen – mosolyogtam
• �t �lt�z�nk? – k�rdeztem
• Szerintem meg felel�nk �gy – v�laszolt Bella
• Rendben, induljunk. – mondtam

Nem sok id� volt m�g a h�zhoz �rt�nk, Nessie �s Jake ugyan �gy nem tudtak az eg�szr�l semmit, mint Bella. De a mai d�lut�n biztosan mindh�rmuknak sokat fog jelenteni. Amikor velem t�rt�net ez, nekem i nagyon sokat jelentett. Akkor �gy �reztem, hogy tartozom valahova. Ezek az �rz�sek fogj�k el �rasztani �ket is, ebben biztos voltam. Alice mindenkit csillog� szemekkel n�zett. Annyira boldog volt, hogy ez mos Bell��kkal is meg t�rt�nik. Mindenkivel meg t�rt�nt a csal�dban. Holl�fekete haj� h�gom izgatotts�ggal a szem�ben �llt a nappali k�zep�re. Mindenki k�rbe �llta, Jacob, Renesmee, �s Bella nem is pislogtak a k�v�ncsis�gt�l. Alice besz�lni kezdett. 

• Sz�val, mint tudj�tok �ssze h�vtunk titeket, �s csak ti h�rman – mutatott az egym�s mellett �ll� feles�gemre, l�nyomra, �s annak f�rj�re –  nem tudj�tok mi ennek a c�lja. Tudnotok kell, hogy ez a jelenl�v�k k�z�l mindenkivel meg t�rt�nt. – Alice m�ltba r�ved� szemeib�l csak �gy sug�rzott a boldogs�g.
• Most m�r el �ruln�tok, hogy mi folyik itt? – n�zett Alicera Bella
• Megvannak az �kszerek – mondta Alice. J�t sz�rakozott azon, hogy h�rmuk k�z�l senki nem tudja mir�l besz�l
• Mif�le �kszerek? – k�rdezte Nessie
• Mi az, ami ebben a csal�dban mindenkinek van valamilyen form�ban a ti kiv�teletekkel? – k�rdezte Esme kedves, anyai hangj�n

Mindh�rman el gondolkodtak. A helyes v�laszt Bella adta meg, b�r csak gondolatban. B�tor�t�an mosolyogtam r�, hogy ez a helyes v�lasz. Mond ki 

• A c�mer –  Bella �nel�g�lt mosolya az �n arcomra is mosolyt csalt
• Igen – ujjongott Alice
• Sz�val, mind a h�rman kapunk c�mert? – k�rdezte Jacob �rtetlen�l.
• Igen – nyugt�zta Alice – ez olyan hihetetlen?
• Nem, nem. – mondta, majd Nessiere n�zett

Alice egy sz� n�lk�l szaladt fel a szob�j�ba. H�rom d�szdobozzal �rkezett vissza. El�sz�r Bell�hoz ment, kez�be nyomva az egyik dobozt, azt�n Jakehez �s Nessiehez, sz�tosztva k�zt�k a marad�k kett�t. Mindh�rman csillog�  szemekkel nyitott�k ki. �n Bell�t n�ztem, ahogy el� veszi a dobozb�l az Esme�hez hasonl� kark�t�j�t. Jacob �s Nessie pedig a saj�t jelk�p�ket. Jacob ugyan olyan csukl�szor�t�t kapott, mint nekem, Emmnek, �s Jazznek van. Nessie pedig egy egyedi nyakl�ncot, nem hasonl�tott egyik�nk �kszer�hez sem. 

• Annyira k�sz�n�m  – �lelt mindenkit k�rbe Bella.

Nessie meghat�dva, szinte �rtetlen�l �llt a nyakl�nc�t b�mulva, Jacob pedig fel vette a csukl�szor�t�t. Ahogy r�m n�zett er�s testv�ri k�tel�ket l�ttam a szemeiben. Most �rezte el�sz�r, hogy testv�r�nkk� fogadtuk. Neki ez nagyon nagy l�p�s volt. �reztem a gondolataiban, hogy most �rzi �gy apja hal�la �ta el�sz�r, hogy csal�dja van. Bella oda �rt hozz�m. A szemeiben l�ttam azt a csillog�st, amit Charlie balesete �ta nem. Az �szinte, v�gtelen boldogs�got �s szerelmet. A pecs�tet, mely a v�gtelen szerelmet jelentette. A karl�nc�ra b�szk�n n�zett. Most �letemben el�sz�r l�ttam, hogy amennyire csak lehet, minden porcik�j�val Cullen. 

• Most m�r mindenki, aki jelen van sz�z sz�zal�kig Cullen. Legal�bb annyira amennyire akar – jelentette ki �nnep�lyesen Alice.
• K�sz�nj�k – Jacob csak ennyit tudott mondani. A hangja meg hat�dott.

Nemsok�ra mindenki haza ment, m�r aki nem itt lakott. Mi is el indultunk a mi saj�t kis kunyh�nkba. Mikor oda �rt�nk Bella szenved�lyesen a szemembe n�zett, �s azt mondta:

• �n eddig is teljesen Cullennek �reztem magam
• Nagyon j�l tetted – mondtam, majd meg cs�koltam.

Boldogan, felh�tlen�l, �s odaad�an mer�lt�nk el egym�sban.