(Edward szemsz�ge)

Ma elveszem Bell�t, b�r � ezt nem tudja. Azt mondtuk neki, hogy kir�ndulni megy�nk egy t� partra, a h�zunkhoz. Persze �muldozott, hogy ott is van egy telk�nk. T�nyleg sz�p hely, egy napos t� partja, mellette egy kis h�zzal. A hely eldugott, senki nem tal�lhat vagy l�that ott meg minket. T�k�letes, hogy m�sodszor is elvegyem Bell�t. Ez a hely kedves nekem, sokat voltunk itt az eg�sz csal�ddal, �s ha egy kis mag�nyra volt sz�ks�gem, ide elb�jhattam, magamban lehettem. Vad�szhattam, kitiszt�thattam a fejem a t�ban �szva. Meg �g�rtem magamnak, hogy a saj�t szavaimmal fogok �r�k szerelmet esk�dni neki,  �s ezt be is tartom.

• Edward – sz�lt Alice, majd intett, hogy menjek oda
• Megyek – mondtam, majd el indultam, magam ut�n h�zva Bell�t is. Nem akartam ma egy m�sodpercre sem el engedni.
• Indulhatunk?- k�rdezte Alice
• Persze – mondtam – a t�b�l rendben van minden? – burkolt k�rd�semben a legnagyobb k�rd�s az volt, hogy minden el� van e k�sz�tve az esk�v�re.  Ezt Alice is tudta
• Igen, minden k�sz, nagyon j�l fogjuk �rezni magunkat.
• Mi ez a nagy k�sz�l�d�s? – k�rdezte Bella. Kicsit meg ijedtem, de egyb�l tal�ltam r� hihet� magyar�zatot.
• Az a h�z m�r nagyon r�gi, �s Esme meg tervezte az eg�szet, �jra �p�tett�k Aliceszel.  – hazudtam
• Ok� – mondta. L�ttam rajta, hogy el hittem amit mondtam.
• Menj�nk – mondtam, majd el indultam a kocsi fel�. Bella derek�t most sem engedtem el.
• Van egy olyan �rz�sem, hogy nagyon j�l fogjuk �rezni magunkat. R�g f�r�dtem t�ban – mosolygott Bella. Szem�ben a boldogs�g f�nye csillant.
• Arra m�rget venn�k – nevettem kiss� morbid viccemen. Bella velem nevetett.
• Menj�nk – mondta Bella, majd ki l�pt�nk az ajt�n.

V�mp�roknak kedvez�tlen, napos id�  volt. Az esk�v�h�z viszont t�k�letes volt. Magamban ujjongtam, ma t�nyleg minden t�k�letes.  Be�lt�nk a kocsiba, Bella sz� n�lk�l az any�s �l�sre. Meg lep�dtem ezen, hisz mindig azon meg a „harc”, hogy ki vezessen. Valamir�l eszembe jutott az els� n�szutunk. Nem b�rtam ki nevet�s n�lk�l.

• Mi olyan vicces? – k�rdezte k�rd�en r�m n�zve Bella
• Semmi, csak az jutott eszembe, hogy mennyire g�tl�sosak voltunk a kapcsolatunk elej�n. Mikor m�g ember volt�l. Eml�kszel? Az eb�dl�ben. Mikor el�sz�r megl�ttalak. Soha nem felejtem el a pillanatot, mikor bel�d szerettem. – mondtam. Az eml�kek kellemes �rz�sekkel t�lt�ttek el. A v�r�nek illat�t soha nem felejtem el. - �s �n csak k�s�bb j�ttem r�, hogy szerelmes vagyok. El� csaltad bel�lem az emberi �rzelmeket. �s a f�lt�kenys�g is, milyen fura volt. Meg akartam �lni Mike Newtont – eml�keztem vissza nevetve. Bella velem nevetett.
• T�nyleg nagyon g�tl�sosak voltunk, de legal�bb semmit sem siett�nk el. – mondta
• J�l tett�k – mosolygott.

Nem sok id� el telt�vel m�r hallottam azokat a meg nyugtat�, rajtam mindig seg�t� hangokat. R�g j�rtam itt, �s meg akartam mutatni Bell�nak mindent. Ki sz�lltunk az aut�b�l, �s k�r�l n�ztem. A vil�gon itt �reztem magam otthon a legjobban a Bell�val k�z�s h�zunk ut�n. A t� tiszta volt, l�ttam az alj�t, a h�zat t�nyleg retus�lt�k egy kicsit, b�r nem sokat v�ltozott. R�g j�rtam itt, �s el hat�roztam, hogy t�bbet fogok ide j�nni Bell�val.

• S�t�lunk? – k�rdeztem Bell�t�l.
• Persze – b�jt hozz�m. � is k�r�ln�zett.
• Ez gy�ny�r� – mondta, mikor el indultunk.
• Szeretem ezt a helyet, sokat voltam itt r�gebben. – mondtam
• Amikor �n m�g meg sem sz�lettem, igaz? – k�rdezte
• Val�sz�n� – nevettem vele

Tov�bb s�t�ltunk. A t� felett repked� sir�lyokra n�zve �n is sir�lynak �reztem magam. Bell�ra tekintve sz�rnyaltam, olyannyira szabadnak �reztem magam mint �k. A dolog, mely a f�ld�n tartott az volt, hogy a sz�momra a vil�gon legfontosabb szem�ly ebben a pillanatban is fogta a kezem.  Hirtelen az eszembe villant – b�r minden egyes m�sodpercben �szben tartottam – hogy ma �jra �r�k h�s�get fogadhatok neki.

• Nagyon elkalandozt�l, hm? – sz�lalt meg Bella. Tudnom kellett volna hogy � biztosan �szre veszi rajtam.  Nem volt neh�z, hisz az arc�t b�multam eg�sz v�gig.
• Ne haragudj kedvesem, de nem tudok be telni veled. Sz�rnyalok melletted. – mondtam
• A sz�mb�l vetted ki a sz�t – monda. A hangja csod�latra m�lt�.

A haj�ba kapott a sz�l, �s  el takarta az arc�t. Megfogtam az arc�t k�t oldalt, ezzel el s�p�rve az arc�t. Aranybarna szemeinek csillog�sa minden l�tv�nyt fel�lm�lt. A k�r�l�tte l�v� dolgok, a sz�momra nagyon sokat jelent� t�j el hom�lyosult, �s �n voltam a vil�g legszerencs�sebb l�nye. Arcommal lassan k�zeledtem fel�, de � t�relmetlen volt, nem v�rta ki am�g meg cs�kolom. Fej�t gyorsan el�re hajtotta, �s v�g�l is � cs�kolt meg engem. Ajkai gyors temp�t dikt�ltak, de tudtam hogy nem veszthetj�k most el a kontrollt a v�gyaink felett. Nehezen ugyan, de siker�lt meg szak�tanom a cs�kot. Bella k�rd�n n�zett r�m

• Bella, itt nem lehet – magyar�ztam. Ha nem vettem volna el, akkor felkapom, �s berohanok vele az erd�be.
• Igazad van  - mondta p�r m�sodperc gondolkod�s ut�n – Emmett egy ideig nem hagyna ezzel b�k�n.
• �gy van – �r�ltem hogy ki tal�lt indokom meg gy�zte.

Tov�bb s�t�ltunk az ujjainkat �ssze fonva, kez�nket laz�n l�b�lva kett�nk k�zt. Nem siett�nk, lassan haladtunk vissza a h�zhoz.

• K�sz vagyok mindennel, gyertek be �t�lt�zni – Alice gondolatai f�ls�rt�en hangosak voltak
• Menj�nk be a h�zba – mondtam Bell�nak, mikor m�r nagyon k�zel voltunk m�sodik otthonomhoz. – mutatok neked valamit
• Menj�nk – mondta

Alice gondolataiban l�tott d�sz�t�s nagyon sz�p volt. Alice fel�l m�lta �nmag�t. A h�z belsej�ben k�t domin�l� sz�n volt: a citroms�rga �s a k�k. Alice ezekhez ugyan ilyen sz�n�, plusz feh�r vir�gokat helyezett el mindenhol. Ahogy bel�pt�nk a h�zba Bella meg torpant. 

• Esk�v� – t�togta
• Pontosan – mondtam – ma �jra esk�v�. A mi�nk – mondtam
• Ez t�nyleg igaz? – k�rdezte megd�bbenve Bella.
• H�t persze. �s minden a te �zl�sed szerint tervezt�nk meg.
• K�sz�n�m – suttogta.

Megcs�koltam, de ebben nem voltak vad �gyak. Ez a cs�k gyeng�d volt. Pont �gy mint Bella.