M�r gyerekkoromban megtanultam, hogy csak magamra sz�m�thatok. Ap�m isz�kos volt �s
kegyetlen, rendszeresen vert engem �s a h�gomat. Any�m elk�lt�z�tt, b�r hetente l�ttuk, mindig
elhozta a leg�jabb szeret�j�t is. A h�gom egy gonosz, nagyrav�gy� kis d�g volt, meg�rdemelte,
amit kapott. Azt az�rt nem mondan�m, hogy �n egy j�lelk� b�r�nyka vagyok. �h, nem. Ezt senki
nem mondhatn� r�lam. A nevem Heidi. V�mp�r vagyok, m�ghozz� a leghatalmasabb v�mp�r
csal�d, a Volturi tagja.

El�sz�r is elmes�lem, hogy hogyan lettem v�mp�r. Miden a h�gom, Victoria hib�ja.

� v�ltoztatott �t. A kis h�lye szerelmes lett abba  a Jamesbe, aki term�szetesen „egy kis id�re” ott hagyta…de visszament �m hozz�, persze. De annyi id�re �pp el volt, am�g �t tudott v�ltoztatni a kis piszok. Azt�n meg gonoszul az orromra k�t�tte, hogy v�mp�r lettem. Azt�n meg j�l otthagyott! De szerencs�re senki nem tudn� megmondani, hogy testv�rek vagyunk. Neki hossz� g�nd�r, v�r�s haja van, nekem pedig hossz� egyenes fekete. Az arcunk, s�t a szem�nk sz�ne se hasonl�t…K�t �vvel volt fiatalabb n�lam, de egyid�snek n�z�nk ki. Kb. 25-nek. De l�nyeg a l�nyeg, teljesen �sszet�rtem arra a h�rre, hogy v�mp�r vagyok. Nem el�g az az iszony� f�jdalom, amit �t kellett, �lnem. Komolyan mondom, szinte lepergett el�ttem sz�nalmas kis �letem. �s ut�na, miut�n a h�gom elmondta, miv� lettem, egyed�l hagyott. Teljesen egyed�l, mondhatni kiszolg�ltatottan. Elhat�roztam, hogy meg�l�m magam. Kipr�b�ltam el�sz�r is a „kar�t-a-sz�vbe” m�dszert, de nem j�tt be. M�g csak egy h�lye karcol�s sem esett rajtam. A fokhagyma b�d�s volt, elmondhatatlanul b�d�s, de nem tett bennem semmi k�rt. Max. a szagl�somat tette t�nkre. Ut�na kimentem a napf�nyre a kert�nkben. Elk�peszt�en meglep�dtem. Ahelyett, hogy elhamvadtam volna, a b�r�m �gy ragyogott, ak�r a gy�m�nt. Ekkor a sz�l fens�ges illatokat hozott fel�m, �s elkezdett �gni a torkom. Majd megl�ttam any�mat �s ap�mat, akik �pp cs�kol�ztak. Remek, ezek kellettek m�r csak ide. Szinte gondolkod�s n�lk�l r�juk vetettem magam. Amikor kisz�vtam mindkettej�k test�b�l az �sszes v�rt, akkor is csak arra tudtam gondolni, hogy na, ezekt�l is megszabadultam. De azt tudtam, hogy el kell menek�ln�m otthonr�l. New Jersey-ben laktunk, tiszta kisv�rosi idill vond k�v�lr�l az �let�nk. De �n mindenk�pp ki akartam t�rni bel�le, utazgatni akartam, bej�rni a vil�got…de hiszen ezt is fogom tenni, hiszen id�m, mint a tenger! Csak valahogy ki kell jutnom a v�rosb�l, �gy, hogy ne keltsek felt�n�st. Gyorsan mentem, �n magam is meglep�dtem, hogy milyen gyorsan. De nem l�tott meg senki, szerencs�re. Van ott n�h�ny cs�nya, s�t�t sik�tor, �s ott m�g gyorsan (itt hivatkozn�k arra, hogy b�r t�z perc sem telt el, megint szomjas lettem) p�r ember�letet. Fogtam magam, elmentem a rep�l�t�rre, felsz�lltam az els� j�ratra, ami kivisz ebb�l a porf�szekb�l. T�rt�netesen Indi�ba ment. Remek, gondoltam magamban, India �gyis a m�sodik legn�pesebb orsz�g a F�ld�n, tal�n itt lesz kiontand� ember�let valamelyik kasztban…

Am�g rep�lt�nk, nem vettem leveg�t. Szinte �reztem, ahogy az emberek megb�mulnak.

Indi�ban, konkr�tan Bombay-ben megint ittam. Egy f�l �v m�lva tov�bb mentem Bangkokba, onnan Toki�ba, majd Hongkongba. Itt felsz�lltam egy Londonba tart�  j�ratra, �s ott is elt�lt�ttem p�r h�napot. Ez m�r h�rom �vvel az �tv�ltoz�som ut�n volt, �s eg�sz j�l kitapasztaltam, hogy mi hogyan m�k�dik a v�mp�rokn�l. Londonb�l P�rizsba, onnan pedig Berlinbe mentem. Ezalatt pedig megint eltelt egy �v. Tov�bbi egy �vet t�lt�ttem Sv�jcban, �tt m�r annyi id�t tudtam emberi l�nyek k�z�tt t�lteni, hogy ne t�madjak r�juk, csak akkor, hogyha t�pl�lkozom. De egyszercsak kaptam egy b�li megh�v�t…  

*   *   * 

Azon gondolkodtam, hogy mit vegyek fel a b�lra. V�laszt�som egy feny�z�ld est�lyire esett. Sell�-szab�s�, p�nt n�lk�li ruha volt, j�l illett a hajamhoz, �s v�r�s szememhez.

Az oda�ton azon t�prengtem, hogy ki h�vhatott meg. Nem nagyon voltam bar�tkoz�s, el�gg� csendes voltam emberek k�z�tt. A f�rfiak am�gy is csod�lta, a n�k ink�bb irigyeltek. De senki sem �llt sz�ba velem. Lehet, hogy egyszerre vonzottam �s tasz�tottam �ket. Az meg a dolog m�sik r�sze, hogy senki a szomsz�daim k�z�l nem kapott megh�v�t. De m�g az utc�b�l sem. Ami pedig egy kis 1000 lelket sz�ml�l� hegyi falucsk�ban el�g nagydolognak min�s�l. Van k�b� vagy �t utca…de itt nem akarok senkit sem b�ntani. Ink�bb elmegyek a hegym�sz�k ut�n…azokra vad�szom csak, akik elt�vedtek…�gy nem olyan felt�n�. De n�ha bemegyek egy-egy v�rosba is. De senki nem veszi �szre. Csak a hajl�ktalanokra mozdulok r�. Na nem mintha sz�nn�m a t�bbieket (hisz nincsenek t�l j� tapasztalataim az emberek term�szet�r�l). � nem, dehogy is. Csak nem akarom felh�vni r� a k�zv�lem�ny figyelm�t. Ennyi az eg�sz. Nem hibbantam meg teljesen.

Am�g ennek a gondolatmenetnek k�b� a v�g�re �rtem, meg�rkeztem. Benn kellemes id�  volt. Viszonylag. Hiszen a hegyekben mindig hull a h�. B�r nekem lehet, hogy t�l meleg volt benn. Amint a fogad�szob�ba l�ptem, r�gt�n felm�rtem, hogy a t�rsas�g �ntelt sznobokb�l �llt. Lassan odas�t�ltam a puncsost�lhoz, �s �gy tettem, mintha elm�ly�lten figyeln�k valamire. Azt�n egyszercsak meg�reztem, hogy valaki figyeli minden mozdulatomat. Amikor k�r�ln�ztem, r� kellett j�nn�m, hogy nem valaki, hanem valakik figyelnek. K�t –�gymond- s�t�t alak. Csak azt sz�rtam ki, hogy v�rv�r�s szem�k van. Finoman elmosolyodtam magamban. �k lehetnek az �jonnan idek�lt�z�tt �jgazdag testv�rp�r. Valami F�lix �s Demetri. Azt az�rt el kellett ismernem magamban, hogy j�l n�ztek ki. Csakhogy r�videsen �szrevett�k, hogy r�j�ttem, hogy figyelnek, �gy az egyik�k (az, amelyik jobban n�zett ki), megindult fel�m, majd a m�sik is k�vette.

-Hell�, te bizony�ra Heidi vagy…-elgondolkodtam magamban, hogy ezt vajon honnan tudhatja- az �n nevem Demetri. � pedig a testv�rem F�lix-mutatott r�  t�rs�ra.

-Igen, �n vagyok. Am�gy hell�. 

-Szeretn�nk megk�rni r�, hogy megk�rni r�, hogy maradj itt a b�l ut�n. Van sz�modra valami mondanival�nk.

Felvontam a szem�ld�k�m, de azt�n v�llat r�ntottam, majd beleegyez�en b�lintottam.

-Rendben, itt maradok.

A b�l h�tralev� r�sz�ben azon tanakodtam, vajon mit akarhatnak ezek t�lem. Annyira belemer�ltem a k�ptelenebbn�l k�ptelenebb elm�letek gy�rt�s�ban, hogy �szre se vettem, hogy szinte m�r minden megh�vott hazament. M�g p�r r�szeg fiatal maradt csak.

De azt�n �k is diszkr�tnek nem mondhat� m�don, de t�voztak.

Ekkor Demetri �s F�lix �jra odaj�tt hozz�m.

-Sz�val Heidi…tegez�dj�nk, rendben?…Sz�val, mint gondolom kor�bban �szrevetted, mi is v�mp�rok vagyunk, ak�rcsak te. De mi a leghatalmasabb v�mp�rcsal�d, a Volturi tagjai vagyunk.

�rtetlen arckifejez�semet l�tva F�lix elkezdte magyar�zni:

-�k a mi fajt�nkban a kir�lyi csal�d. Nem v�letlen�l. Kiv�logatt�k a legtehets�gesebb v�mp�rokat, �s „befogadt�k” a csal�dba. Demetri p�ld�ul a legjobb nyomk�vet�. Mindig mindenkit megtal�l, �s ha kell, megb�nteti.

-Megb�nteti?-visszhangoztam. Val�sz�n�leg remegett a hangom, mert Demetri felnevetett.

-Csak azokat, aki megszegik a t�rv�nyt. Nyugi, te nem k�vett�l el semmit, pont, hogy nagyom �gyesen csin�ltad!

-�rtem. Azaz m�gsem. Akkor mi�rt vagytok itt? �s mi a t�rv�ny?

-Tulajdonk�ppen ez eg�sz egyszer�. Senkinek nem szabad megtudnia, hogy l�tez�nk.

B�lintottam.

-Ami pedig az ittl�t�nket illeti, Arot�l azt a feladatot kaptuk, hogy keress�nk „�lelembeszerz�ket”  a csal�d sz�m�ra.

-Miket?

-�lelembeszerz�nek h�vjuk azokat, akik mindenfel� elmennek, �s embereket csalogatnak a v�rosunkba, hogy lehessen…hogy is fejezzem ki magam?…t�pl�lkoznunk.

-De ha van egy saj�t v�rosotok, akkor mi�rt kell m�shonnan hozatni az �telt? Pontosabban italt?

-Mert erre a h�rom testv�r  –Aro, Caius �s Marcus- nagyon, de nagyon �rz�kenyek. Volterr�ban senkinek nem eshet v�mp�rok �ltal baja. M�rmint az ottlak� emberek k�z�l.

-�rtem.

-Akkor elj�ssz ilyen �lelembeszerz�nek Volterr�ba?-tette fel a nagy k�rd�st F�lix.

-Igen… v�g�l is…  mi�rt is ne? Sz�vesen.

-Na h�t akkor, Demetri hazavisz, �sszepakolj�tok a holmidat, �n addig itt pakolok �ssze. Azt�n fel az els� Volterr�ba indul� g�pre, �s otthon, �des otthon.

-Ez mind nagyon sz�p  �s j�, F�lix, de nem gondolod, hogy majd el k�ne Heidinek mondani, hogy hogyan mennek a dolgok otthon?

-Dehogynem. De erre r��r�nk a rep�l�n is. Most menjetek pakolni! Foglalok h�rom jegyet a k�vetkez�  g�pre. Csak siessetek!-s�hajtott F�lix.

-Nyugi van! Maximum futunk egyet!- mondta Demetri, de F�lix m�r tuszkolt is ki benn�nket az ajt�n.

Demetri t�nyleg hazavitt, �n kir�moltam az �sszes szekr�nyemet, el� vettem a b�r�ndjeimet, majd Demetrihez fordultam:

-Figyelj, nem b�nn�d, ha �n vill�mgyorsan �t�lt�zn�k? Nem akarok kisest�lyiben fesz�teni, el�gg� k�nyelmetlen.

-J�l van, menj csak. �n addig elkezdem bepakolni a cuccaidat- elsz�rnyedve n�zett a ruh�imra.

-K�szi. T�nyleg csak egy perc az eg�sz.

Val�ban gyorsan �t�lt�ztem, majd r�d�bbentem, hogy nekem tulajdonk�ppen csak ruh�im meg �js�gjaim vannak. Mikor kimentem a f�rd�szob�b�l, Demetri m�r az utols� ruh�kat pakolta, de egy t�ska m�g kimaradt. Azt felkaptam, majd belegy�m�sz�ltem az �js�gokat.

-Ezzel meg is voln�nk. A cip�idet is elraktam-mosolygott.

-J�l van, akkor mehet�nk. 

*   *   * 
 

A g�pen sokat besz�lgettem Demetrivel, szinte mindent elmondott a Volturir�l, a v�rosr�l, arr�l, ahogy Marcus „ki�zte” a v�mp�rokat Volterr�b�l, hogy mi a dolga a beszerz�knek.

�nmag�r�l is mes�lt, persze �n k�rdezgettem. Valahogy olyan fur�n �des volt. F�lix is kedves volt velem, de � ink�bb �tadta mag�t az abb�li �r�mnek, hogy otthon lehet „ha ez a g�p nem lenne ilyen lass�”. Tulajdonk�ppen vele is eg�szen �sszebar�tkoztam.

Amikor lesz�llt a g�p, alkonyodott, �gy nem kellett bujk�lnunk. A napf�ny nem �rtott nek�nk. Volterr�ba „gyalog” ment�nk. Maga a v�ros el�g s�t�t �s h�v�s, lehet, hogy ezt �don falainak k�sz�nheti. Egy irodah�z-szer� �p�lethez ment�nk, a bej�ratn�l arany bevonat� oszlopok �lltak.

-Isten hozott Volterr�ban, Heidi!

Bement�nk, majd egy t�rgyal�termen kereszt�l egy hatalmas szob�ban tal�ltuk magunkat, olyasf�le volt, mint amit a kir�lyok haszn�ltak a k�z�pkorban tr�nteremnek. Egy fekete haj�, pap�rv�kony b�r� v�mp�r sietett el�nk.

-�, csakhogy itt vagytok! Te lehetsz bizony�ra Heidi. �n Aro vagyok-mutatkozott be, majd megfogta a kezem.

-� te igaz�n �rdekes, elb�v�l� szem�lyis�g vagy! Mennyi helyen j�rt�l m�r!A fiv�reim el lesznek ragadtatva t�led! Igaz�n j�, hogy csatlakozol hozz�nk! Pont ilyen v�mp�rok kellenek nek�nk! Sz�p munka!-fordult a fi�khoz.

-Caius �s Marcus mindj�rt j�nnek- s val�ban, ahogy kimondta, m�r be is l�ptek. M�g szerencse, hogy Demetri elmondta, hogy melyik�k ki.

-Caius, Marcus, bemutatom nektek Heidit! � a mi kis csal�dunk �jdons�lt tagja-lelkendezett Aro. A testv�reit ellenben nem l�ttam ilyen j�kedv�nek. �pp csak k�r�lj�rtak, �s biztos�tottak, hogy t�nyleg ide val� vagyok. Azt�n Demetri elk�s�rt a szob�mba, seg�tett kirakodni a b�r�ndjeimb�l, majd elmondta m�gegyszer, hogy mit kell tennem.

-Hamar bele fogsz j�nni-biztatott.

-Igen, �n is �gy gondolom-mosolyodtam el.

-Akkor ezt a hivatalos Volturi-k�penyt m�g odaadom, azt�n…mindegy. Holnap tal�lkozunk, szia!

-Szia!-k�sz�ntem el �n is, majd k�r�l n�ztem. Otthonos kis szob�nak tal�ltam.

Igen, ez az, amit mindig is akartam. Utazgatni, k�zben van egy biztos hely, ahova visszamehetek, amit az otthonomnak nevezhetek. �s itt van Demetri is, akire �r�kk� sz�m�thatok, �s akivel…ki tudja?M�g az is lehet, hogy lesz valami…de ez m�g a j�v� zen�je. Az pedig nagyon hossz� id�. �s �n itt leszek a Volturi tagjak�nt, addig is.

�gy lettem a Volturi tagja.