Nahuel le�ltetett a kanap�ra, � pedig meg�llt a fal mellett, s mereven b�mult maga el�. F�lve tekintettem r�, v�rva, mikor kezdi el sz�rny�s�ges terveit, m�r ha vannak, s k�zben menek�l�si �tvonalat kerestem. Ablakok nem voltak ebben a picinyke h�zban, az egyetlen �t kifel� az ajt�n kereszt�l vezetett, de ahhoz, hogy od�ig eljussak, Nahuelt le kellett volna gy�zn�m. Ami szerintem teljess�ggel lehetetlen.
- Nahuel... mit akarsz velem csin�lni? - k�rdeztem remeg� hangon.
Az egyetlen sz�, amely a f�lemben csengett az a meger�szakolni volt. Elfogott a remeg�s, ha erre gondoltam. Lehet, hogy v�mp�r vagyok, de akkor sem valami er�s, soha nem harcoltam m�g, r�ad�sul ha Nahuel el tudott hozni ide, akkor m�st is meg tud tenni velem.
- Nahuel! - sz�ltam hozz� most m�r er�teljesebb hangon.
Feln�zett r�m, s akkor d�bbenten �llap�tottam meg, hogy s�r. �gy l�tszik � is megkapta ezt az emberi tulajdons�got, mint �n.
- Nem akarlak b�ntani... nem... - ny�sz�r�gte elf�l� hangon.
- Akkor m�gis mi�rt hozt�l ide? - k�rdeztem k�v�ncsian.
Nahuel nem v�laszolt, csak sz�pen lassan leereszkedett, s m�r ott guggolt az egyik sarokban. Fej�t a t�rdeire nyomta, hallottam, ahogy hallkan szipog. Nem tudtam, mit kellene tennem, vagy mondanom. Egy biztos. T�vedtem. Nem akar meger�szakolni, �s nem akar b�ntani sem. De akkor mi�rt hozott ide engem?
- Nahuel, mi a baj? Ha elmondan�d, lehet, hogy tudn�k seg�teni - k�rleltem megnyugtat� hangon.
Megr�zta a fej�t.
- Nem mondhatom el! Nem lehet! - ellenkezett.
- Figyelj, lehet, hogy �gy k�nnyebb lenne! - mondtam, pr�b�ltam �t meggy�zni.
Elindultam fel�je, hogy megv�gasztaljam, legal�bb egy kicsit, de � amint meghallotta l�pteim zaj�t, ijedten felugrott, �s �trohant a szoba m�sik fel�re.
- Ne gyere k�zelebb! Ne! Nem akarom, hogy hozz�m �rj! Nem! - kiab�lta f�lve, l�ttam, ahogy a kezei �k�lbe szorulnak.
Most m�r t�nyleg nem �rtettem semmit, csak azt tudtam, hogy valami nagyon nincsen rendben.
- Velem van bajod Nahuel? Mondd el k�rlek! - nagyon kedves �s halk hangot �t�ttem meg, hogy nehogy megijedjen.
De Nahuel csak a fej�t r�zta.
- Semmi �rtelme nem lenne elmondani neked, hisz te azzal a kuty�val vagy! - mormogta d�h�sen az orra alatt.
- Nem �rtem, mi k�ze van ehhez Jake-nek! - sz�ltam r� szigor�an, kezdtem elvesz�teni a t�relmemet.
- Csak annyi, hogy... szeretlek Nessie! - mondta ki - szeretlek, de amiatt a kutya miatt m�g es�lyem sincsen n�lad, nem igaz?!
S�rva �v�lt�tte mindezt, arca a d�ht�l eltorzult.
- Legsz�vesebben kiny�rn�m azt a korcsot! - �v�lt�tte mag�b�l kikelve.
- Nahuel ne mond ezt! �n... - pr�b�ltam valami �sszer� magyar�zaton gondolkodni - sz�vesen lenn�k a bar�tod, de semmi t�bb! �rtsd meg ezt k�rlek!
D�h�sen f�jtatott egyet, �kl�vel a falba v�gott.
- De � nem is szeret t�ged, Nessie! Csak kihaszn�l! Csak egy p�tl�k vagy sz�m�ra! - csak �gy fr�cs�g�tt bel�le a sz�.
- Nem tudom mir�l besz�lsz, de fejezd be k�rlek! Nem vagyok semmif�le p�tl�k, �rted? Jake szeret engem! - magamban az�rt hozz�tettem, hogy azt hiszem.
- Ezt mondja! De csak arra kellesz neki, hogy ne unatkozzon! Nem kaphatta meg az any�d, erre meg veled kezd ki! - g�nyol�dott.
Ledermedtem. Mi a fene van any�val? Mir�l besz�l ez?
- Fogd be! M�gis mi�rt kevered bele any�t is?! - k�rdeztem d�h�sen, haragt�l izz� szemekkel n�ztem r�.
- �, sz�val te nem is tudod! Any�d �s Jake egykor szeret�k voltak! Szerelmesek voltak egym�sba! - olyan gy�zedelmes mosollyal mondta ezt ki, hogy azt hittem, mindj�t h�nyni fogok.
Pr�b�ltam felfogni azt, amit mondott. De nem, az nem lehet. Anya �s Jake. Szeret�k. Szerelmesek egym�sba.
- Hazugs�g! - ki�ltottam, �s az ajt� fel� rohantam, de � a karomn�l fogva visszar�ntott.
- Nem, nem az! K�rdezd csak meg �ket! K�rdezd! - �gy mondta, mintha parancsoln� nekem.
A k�nnyek gy�lni kezdtek a szememben. Nem akartam elhinni. Nem tudtam elhinni. Jake �s anya nem lehettek szeret�k. Azt m�r nem! Nem �s nem!
- Eressz el! - kiab�ltam r� gy�l�lettel teli hangon - m�gis honnan veszed ezt a h�lyes�get?!
- Ap�d mes�lte azon a napon, amikor megmentettelek! R�k�rdeztem mi�rt van veletek ez a kutya erre � elmondta az eg�szet! - mosolyodott el.
Remegni kezdtem eg�sz testemben, s a k�nnyek lefolytak az arcomon. Szavai �les k�sk�nt hatoltak a sz�vembe, �gy �reztem magam, mint egy hulla. Egy �lettelen test voltam most, mely hirtelen nem �rzett semmit. Egyetlen sz� n�lk�l kirohantam a h�zb�l, s egyenesen hazafel� vettem az ir�nyt. Meg kell tudnom, ak�rmennyire is f�j. Musz�j. Otthon, mikor bel�ptem a nappaliba, mindenki ott volt, m�g Jake is. Csod�lkoztam, hogy apa nem dobta ki, de nem foglalkoztam most ezzel.
- �, Nessie dr�g�m m�r nagyon agg�dtunk �rted! - �lelt �t anya, de �n undorodva ler�ztam magamr�l a kez�t.
Ha arra gondoltam, hogy ez a k�z egykor Jake-t �lelte tiszta szerelemmel, akkor legsz�vesebben megfojtottam volna a saj�t any�mat.
- Nessie... mi a baj? - k�rdezte anya aggodalmas hangon.
Gy�l�lk�dve n�ztem r�, majd Jake-re. Mindketten �rtetlen�l n�ztek engem, csak �gy, mint a csal�dom t�bbi tagja.
- Te szem�t! - v�gtam Jake fej�hez - azt mondtad, hogy szeretsz, de k�zben elfelejtetted nekem megeml�teni, hogy egykor any�nak is ezt mondtad! Csak egy p�tl�k vagyok neked, mert anya nem lehet a ti�d!
A szob�ban d�bbent csend lent, mindenki fesz�lten figyelt. Anya �s Jake arc�ra ki�lt a d�bbenet, hirtelen sz�lni sem tudtak.
- Nessie, honnan vetted ezt?! Nem vagy nekem p�tl�k, �n t�nyleg szeretlek! - ellenkezett Jake k�ts�gbeesetten.
Fel�llt, s k�zelebb l�pett hozz�m. Mereven �lltam egyhelyben, de nem engedtem, hogy hozz�m �rjen.
- Nem igaz tal�n?! Nem szeretted t�n? - k�rdeztem m�rgesen.
- Nessie... az r�g volt! H�t �vvel ezel�tt, m�g miel�tt te meg sem sz�lett�l! Nem fontos! - mondta.
- De igenis fontos! Engem nem haszn�lhatsz ki csak �gy! - b�ktem meg d�h�sen a mellkas�t.
- Nessie, Jake nem haszn�l ki t�ged! �s mindez r�gen t�rt�nt! M�r nem is besz�l�nk r�la! Nem szeretj�k egym�st m�r �gy! - sz�lt k�zbe anya is.
- Na persze! Mindig is f�lt�keny voltam, hogy hozz�d szorosabb sz�lak f�zik Jake-t, mint hozz�m, erre tess�k! Kider�l, hogy ti m�r lehet, hogy az �gyat is megj�rt�tok! - �reztem, ahogy anya teljes er�b�l pofon v�g.
Meglep�dtem, nem sz�m�tottam erre, csak d�bbenten n�ztem r�, de k�zben nem mutattam ki, hogy mennyire rosszul esik ez. M�g soha nem �t�tt meg.
- Elegem van abb�l, hogy azt hiszed, �gy besz�lhetsz vel�nk, ahogy csak akarsz! Semmi jogod ilyeneket mondani, pl�na �gy, hogy azt sem tudod, mi az igazs�g! Egy h�lye kis f�lt�keny liba vagy, aki azt sem tudja miket besz�l, csak j�rtatja a sz�j�t, mert megtudott valamit, ami nagyon nem tetszik neki! Renesmee Cullen milyen m�lyre akarsz m�g s�llyedni?! M�gis hogy lett�l ilyen ki�llhatatlan?! Nem ilyennek nevelt�nk t�ged! �s l�tszik, hogy semmit sem �rtesz! Van fogalmad egy�ltal�n arr�l, hogy mit jelent a bev�s�d�s?! Elgondolkodhatn�l rajta, miel�tt megsz�lalsz! - szidott le d�h�sen, majd kirohant a h�zb�l.
A bej�rati ajt� hangosan becsap�dott, szinte beleremegett a h�z.
- Any�dnak igaza van. Csal�dtam benned Nessie. Hogy volt�l k�pes olyat felt�telezni r�lam, hogy csak kihaszn�llak, p�tl�knak tartalak? - megr�zta a fej�t.
Csak n�ztem r�, szomor�an, m�g mindig nem tudtam felfogni, mi is t�rt�nt. Anya szavai v�zhangzottak a f�lemben. R�j�ttem, hogy teljesen igaza van neki is meg Jake-nek is. Csak t�ls�gosan f�lt�keny voltam, hogy ezt �szre vegyem. F�ltem, hogy elvesz�tem Jake-t, ez�rt tettem ezt. Hogy viselkedhettem �gy? T�nyleg ki�llhatatlan lenn�k?
- �n... Jake, k�rlek ne haragudj! - k�ny�r�gtem neki, p�l�j�t szorongatva.
K�nnyes szemeivel nem n�zett r�m. P�l�j�t kibontotta a kezei k�z�l, �s h�tr�lt egy l�p�st.
- M�r annyiszor hallottam ezt! Sajn�lom, bocs�nat, ne haragudj! Csak �res szavak! Szeretlek Nessie, de ha �gy viselkedsz, �n nem vagyok k�pes veled lenni. Hogy lehetn�nk egy p�r akkor, ha ilyen f�lt�kenys�gi rohamaid vannak? Hogy? - k�rdezte.
Szavai nagyon f�jtak. S�rni kezdtem, szinte m�r zokogtam.
- Megv�ltozom, �g�rem! Csak k�rlek adj egy es�lyt! K�rlek! - k�ny�r�gtem neki - szeretlek!
Ahogy most el�sz�r kimondtam ezt a sz�t, l�ttam, hogy Jake elgyeng�l, de az�rt lehunyt szemekkel ezt v�laszolta.
- Sajn�lom, de nem. Nek�nk �gy l�tszik nincs k�z�s j�v�nk. De tudn�d kell, hogy nekem te leszel mindig �letem szerelme. A bev�s�d�s szent, �s soha nem b�rok m�st szeretni. Csak t�ged. De �gy l�tszik, te nem szeretsz engem el�gg� ahhoz, hogy egy kiss� v�ltoztass a viselked�seden. Tal�n m�g t�ls�gosan gyerek vagy Nessie... - suttogta.
Nem v�laszoltam, csak s�rtam, �s s�rtam, k�zben arra gondoltam, hogy lehettem ennyire h�lye?! Most elvesztettem �t. Lehet, hogy v�gleg elvesztettem �t. �s ezt csak magamnak k�sz�nhetem. � m�r nem akar engem l�tni. Szeret, de azt hiszi, �n nem szeretem el�gg�. Mennyire f�j.
- Szia! - k�sz�nt el, �s t�vozott az ajt�n.
N�h�ny percig n�m�n b�multam ut�na, majd a padl�ra rogytam, �s hangosan zokogni kezdtem. K�nnyeim a padl�ra folytak, apr� kis t�cs�t k�pezve. �s senki sem j�tt oda hozz�m megv�gasztalni. Senki sem mondott egyetlen megnyugtat� sz�t sem. Mindenki ellenem fordult. Egy ostoba f�lt�keny kis liba vagyok, ahogy anya mondta. Semmi keresnival�m nincs itt. Er�t v�ve magamon felmentem a szob�mba, �s remeg� kezekkel �rtam meg a k�vetkez� levelet:

Kedves csal�dom �s Jake!
Tudom, nagyon elfogadhatatlanul viselkedtem, �s nagyon sajn�lom. Bel�tom, igazatok volt. Anya, �g�rem nem b�ntalak soha meg a szavaimmal, �s rem�lem boldog leszel. Jake, �n szeretlek t�ged, �s soha nem foglak elfelejteni. Nagyon sajn�lom, hogy nem adt�l nekem es�lyt, �s tudnod kell, hogy ez nagyon f�j. Soha nem voltam m�g ennyire szomor� �s boldogtalan. Csak b�nat van a sz�vemben. Szeretlek titeket. De nem maradhatok. Elmegyek. V�get vetek a borzalmaknak. Tisztess�gesen fogok meghalni, �gy ahogy egy Cullenhez illik. Mindig is szeretni foglak titeket! Nessie Cullen

A levelet bor�t�kba tettem, �s oda�ll�tottam az �gyamra. Valamikor csak �szre fogj�k venni. Nem pakoltam semmi cuccot, hisz a hal�lhoz nem kellenek ruh�k. Majd elindultam, ki az ablakon, egyenesen Volterr�ba, hogy a nagy urakkal �lessem meg magam, mint egykor apa akarta. Nincs m�s v�laszt�som. Ha nem lehetek Jake-el, abba belehalok. Nem akarok szenvedni, nem b�rok. Annyi hib�t k�vettem m�r, annyi mindenkinek okoztam m�r f�jdalmat. Most b�nh�dn�m kell. A hal�l az egyetlen megold�s. Nem okozok majd t�bb� gondot, �s nem kell majd azt az �ress�get �reznem a sz�vemben. Mintha �tsz�rt�k volna a sz�vem. Annyira f�j� �rz�s ez, melyt�l csak a hal�l szabad�that meg.