Minden s�t�t volt. A v�mp�rg�neknek k�sz�nhet�en m�g l�ttam annyira, hogy ne menjek neki semminek.
A fut�s eredm�nyes lett, a fejem kitisztult m�r nem �reztem nagyon semmit. Arra gondoltam mennyire megijedhetett anya.
Haza kell mennem. Nem lehet olyan mint egy kisl�ny aki elfut minden el�l csak mert most azt mondom  hogy nem b�rom ezt.
Az �let sem ilyen. Szembe kell n�znem ami el�ttem �ll. De mi van akkor ha ez a valami a m�lt?
A h�zb�l f�ny �radt ki. A nappaliba bel�pve k�t szem szegez�d�tt r�m.
- Renesmee. - s�hajtotta anya mik�zben er�sen meg�lelt.
- �n annyira sajn�lom. Nekem csak egy kis egyed�ll�tre volt sz�ks�gem. - makogtam.
- Sss. Semmi baj. - Cs�kolta le egy k�nnycseppet arcomr�l. Apa homlokon cs�kolt majd mindkett�nket meg�lelt �s kiment.
Anya szemeibe n�ztem melyek tele voltak szeretettel, f�lelemmel, �s agg�d�ssal.
- Mi�rt nem mondtad el? Mi�rt titkoltad, hogy te �s Jakob...?- nem fejeztem be a mondatod. Becsukta a szemeit �s a
kanap�hoz h�zott.
- Pont ez�rt nem. Nem akartam f�jdalmat okozni neked. El�g az, hogy mennyit okoztam Jakobnak. �s hidd el nekem is  mennyire f�j, hogy
cserben hagytam a legjobb bar�tomat. Pedig nagyon szeretem.
- �s soha nem �rezted �gy, hogy rosszul d�nt�tt�l? Egyetlen k�sza percre sem? - szipogtam.
- Mire gondolsz? - kezem hideg arc�ra tettem. Megmutattam neki azt a k�pet amelyet nehezen tudok kit�r�lni a fejemb�l.
A jegygy�r�, Jacob b�szke mosolya Bell�ra, �s a l�nyukra.
Feln�ztem r�. Arca d�bbent volt.
- Tal�n volt egy perc amikor azt gondoltam, hogy mi lenne ha...De ez m�g emberi �letem sor�n volt amikor szenvedni l�ttam.
Miut�n te megsz�lett�l felh�tlen boldog volt. �s �n is. Csak te �s Edward sz�m�tottatok. Mint most.
Akaratlanul is mosolyogtam.
- �s az igaz, hogy amikor megtudtad, hogy �n vagyok a lenyomata r�t�madt�l?
- Ohh igen. Szeg�ny Seth itta meg a lev�t.
Felnevettem, mik�zben m�g,de k�nnyes volt a szemem. Elk�pzeltem amint anya t�madni k�sz�lt a legjobb bar�tj�t. Olyan hihetetlennek t�nt.
- Szeretlek. �s � is szeret. Hidd el ezek soha nem fognak v�ltozni. - mosolygott �s let�r�lte a m�g mindig nedves arcom.
- �s apa? � mit sz�l ehhez az eg�szhez? - Ajk�ba harapott.
- Nehezen de elviseli. Tudta �s �n is, hogy egyszer elj�n ez az id�. Csak egy kicsit v�ratlanul �rt benn�nket.
- Szerinted besz�lnem k�ne vele? - Rem�nykedtem, hogy azt mondja, hogy "�hh dehogy is majd �n mindet megbesz�lek vele,
te csak l�gy nyugodt, minden rendben lesz"- De tudtam, hogy nem megy minden ilyen k�nnyen.
- Besz�ld meg vele. - b�lintott. - �s k�rlek soha t�bbet ne menj csak �gy mint d�lut�n.- Szeme k�ny�rg� volt.
- Meg�g�rem...�s Sajn�lom.
- Tudom. - Megpuszilt majd felment az emeletre.

Le�ltem a h�z el�tti l�pcs�re mell�.
- T�nyleg sajn�lom. - Ism�telgettem magam. - Haragszol? - nem n�ztem r�, de �reztem amint r�m emeli tekintet�t.
- Haragszom-e? Ezt komolyan k�rdezed? - Megemelte hangj�t. Soha nem emelte fel eddig amikor velem besz�lt.
- �rj�ng�k. De tudom, hogy sajn�lod. - sokkal l�gyabban sz�lt ez�ttal. - �s �n is sajn�lom. Az el�bbit.
Nem kellett volna felemelnem a hangom. �s tal�n besz�lnem kellett volna veled a m�ltkor   nem azt mondani, hogy majd
holnap besz�ld meg any�ddal.
Hitetlenkedve megr�ztam a fejem.
- Ne csin�ld ezt! Ez a legrosszabb amit tehetsz. Magadra akarsz v�llalni mindent. �n vagyok a hib�s! �n mentem el �gy, hogy nem sz�ltam semmit,
�s ijesztettem r�tok. �s nekem kellett volna m�r akkor besz�lnem any�val.
- Tal�n. De ez se j�, �gy. Mind hib�zunk.
- Igen.- s�hajtottam. - Mind.
R�hajtottam a fejem a v�ll�ra. Egy�tt n�zt�k amint felkel el�tt�nk a nap.
A cs�ndet Jakob zavarta meg.
- Nessi! - t�rdelt el�m �s j�l megn�zett nem esett-e bajom.
- J�l vagyok. - biztos�tottam r�la. Kif�jta a leveg�t meg k�nnyeb�l�s�ben majd megcs�kolt mik�zben apa m�g
mindig mellettem �lt. Morg�s t�rt el� bel�le.
- Vedd le a mancsod r�la. - l�kte arr�bb Jacket.
- Apa el�g. - szemem szikr�kat sz�rt �gy mint �v�.
- � Edward. Ne csin�ld m�r ezt. Te is teljesen tiszt�ban volt�l mindennel, hogy egyszer � is �gy fog szeretni engem.
- De nem most. M�g csak egy gyerek. Egy kisl�ny. - sziszegte.
- Tal�n m�r nem.- l�pett k�zelebb Edwardhoz. Egy fejjel magasabb volt mint � m�gis elt�rp�lt ap�m mellett.
 Meglepett, hogy Jakob feln�ttk�nt gondol m�r r�m.
- El�g apa! �s te is �llj le Jake! - �lltam k�z�j�k. - Tudom, hogy f�ltesz. De azt hiszem tudom, hogy mi a legjobb
nekem. Csak b�zz bennem. - Egyenesen szembe n�ztem vele. L�ttam, hogy m�g mindig nagyon d�h�s, de szemei l�gyabbak lettek.
- B�zom benned. Teljes m�rt�kben. Benne nem b�zom. - b�k�tt fej�vel bar�tom fel�.
- Tudod, hogy ak�r az �letemet is odaadn�m �rte. - vetette oda neki, mik�zben eg�sz test�vel remegett. Anya jelent meg mellettem.
- Edward, nyugodj le k�rlek. - cir�gatta meg arc�t. Szemem nem vettem le Jakobr�l. Teste m�g mindig sz�net n�lk�l
remegett. Szem�ben d�h volt.
- Renessme menny be a h�zba. - utas�tott apa. Jakob egyre jobban r�zk�dott. - Menny be a h�zba. - hanga parancsol� volt.
- Nem! Jake, nyugodj le!- szaladtam hozz� �s hozz�b�jtam. Fogaim egym�snak koccantak - Ekkor anya h�tulr�l
felkapott �s bevitt a h�zba. M�r csak egy hatalmas vony�t�st hallottam.
- Nee!! - ki�ltottam, �s kap�l�ztam anya szor�t�s�b�l de nem engedett.
- Maradj Renessme! - ki�ltotta.
- De Jake, �s apa! - Nem tudtam, hogy melyiket f�ltsem jobban.
Hirtelen egy nagy puffan�ssal kirobbant az ajt� amin berep�lt Jacob.
- Jake! Jake!- oda akartam rohanni hozz� de anya m�g mindig nem engedett. Szemeit r�m emelte melyben d�h izzott.
Kap�l�ztam �s fel� ny�jtottam a kezem. Erre mintha m�g jobban felm�rgesedett volna, fel�llt �s fel�nk kezdett j�nni.
Egy hatalmas ugr�ssal k�zel�tett fel�nk, mire anya a h�ta m�g� l�k�tt �s r�ugrott  a bar�tomra.