Charlie kocsij�val ment�nk. Eg�sz �ton annyira izgatott voltam, hogy majd kiugrottam a b�r�mb�l. Tudom, hogy nem lenne szabad boldognak lennem Billy miatt, de m�gis, ha arra gondoltam, hogy Charlie �s anya v�gre kib�k�lhetnek, s �n �s anya is, akkor el�nt�tt egy nagyon j� �rz�s. Csak rem�lni tudtam, hogy minden sikeresen le fog zajlani, �s nem lesz semmi gond.
- Rem�lem otthon tal�lom a sz�leidet - motyogta Charlie.
Olyan volt, mintha csak mag�ban besz�lt volna, de �n m�gis v�laszoltam neki.
- Biztosan otthon lesznek. Tegnap m�r voltak vad�szni, �gy hogy nem hinn�m, hogy most b�rmi dolguk lenne - mondtam.
Figyeltem a reakci�it, de nagyon semmit sem b�rtam leolvasni az arc�r�l. Viszont akkor, amikor a vad�sz�sr�l besz�ltem, nyelt egy nagyot.
- Vad�szni? Van egy olyan �rz�sem, hogy nem a szok�sos emberi sz�rakoz�sra gondolsz, hogy az �llatokat pusk�val lel�vik, ugye? - rem�nykedve n�zett r�m, de a fejem r�ztam.
- Sajnos nem. Tudod te is nagyon j�l, hogy hogy �rtem. a vad�sz�s nek�nk olyan, mint az... �llatoknak - magyar�ztam, nem jutott eszembe jobb hasonlat.
Charlie b�lintott, ezzel jelezve, hogy nagyon is j�l �rti, viszont nagyon �gy t�nt, hogy nem akar err�l a t�m�r�l t�bbet besz�lni.
- Most megr�m�tettelek? - k�rdezte aggodalmasan, nem akartam elsz�rni ezt a b�k�l�s dolgot azzal, hogy elijesztem.
- Bevallom egy kicsit neh�z elk�pzelni Bell�t, amint... de �gy is meg kell szoknom - vonta meg a v�ll�t.
Megnyugodtam, l�tsz�lag eg�sz j�l viseli. Az�rt tartani fogom a sz�mat, �s nem avatom be annyira a v�mp�rok �let�be.
- Jake-r�l tudsz valamit? - k�rdeztem - m�rmint arr�l, hogy � micsoda?
Charlie elgondolkodva r�ncolta a szem�ld�k�t.
- Halv�ny sejt�sem van csak r�la. Egyszer r�gen megmutatta a val�s arc�t, ha �rted mire gondolok - mosolyodott el - az�ta nem besz�lt�nk err�l, azt mondtam, ink�bb nem akarom tudni. Na meg a m�ltkori vereked�s k�zte �s ap�d k�z�tt.
Meg�rt�en b�lintottam. Csod�ltam Charlie-t, hogy ennyit el tud viselni. M�s m�r r�g vil�gg� menek�lt volna, ha v�mp�rok �s v�rfarkasok k�zel�ben kellett volna �lnie, de Charlie nagyon b�tran viselkedett. �gy l�tszik ez a Swan v�rvonal egyik kiv�lts�ga. Nem vagyunk �ppen f�l�sek.
- Ap�ddal is besz�lni akarok - olyan halkan mondta ezt, hogy alig �rtettem.
Pedig nekem f�lig v�mp�r hall�som van.
- Biztos vagyok benne, hogy � is sz�vesen b�k�l ki veled! - nyugtattam, kezemet a v�ll�ra t�ve - de az�rt siess�nk, m�g vissza akarok menni Jake-hez!
Charlie b�lintott, s beletaposott a g�zba. Nem sok�ra m�r le is parkolt a h�z el�tt, s nagyot s�hajtva kisz�llt. El�ttem indult el az ajt�hoz, hat�rozottan bekopogott. L�tszott rajta, hogy nagyon ideges, de az�rt mindent megtett annak �rdek�ben, hogy ez ne l�tsz�djon rajta. Az ajt� kiny�lt, s Emmett n�zett r�nk meglepett arccal.
- Hello Charlie! Mi sz�l hozta erre? - k�rdezte sz�lesen vigyorogva.
Charlie h�ta m�g�tt elt�togtam egy nemet, nem akartam, hogy Emmett Charlie-val viccel�dj�n.
- �hm... �dv... - egy kicsit gondolkozott, biztosan nem tudta, hogy kihez is van szerencs�je.
- Emmett Cullen vagyok! - ny�jtotta Charlie fel� hatalmas kez�t.
Charlie r�m�lten n�zett a fel� ny�jtott hatalmas, h�feh�r k�zre, de az�rt udvariasan elfogadta �s megr�zta azt.
- Nagyon �r�l�k hogy megismerhetem - motyogta zavartan, nem szeretett volna �sszet�z�sbe keveredni Emmett-tel az biztos.
Halkan kuncogni kezdtem, mikor �szrevettem, Charlie mennyire elt�rp�l Emmett mellett.
- Emm, anya �s apa itthon vannak? - k�rdezte b�csik�mt�l.
Nagyon szerettem Emmett-et, � volt az, aki mindig meg tudott engem nevettetni.
- Igen, bent vannak. Gyertek be! - el�llt az ajt�b�l, hogy be tudjunk menni, majd � is k�vetett minket a nappaliba.
Anya �s apa egym�st �tkarolva �ltek a kanap�n, s valamilyen v�gj�t�kot n�ztek a t�v�ben. Val�s�ggal r�bambultak a k�perny�re. Charlie megk�sz�r�lte a tork�t, mire mindketten fel�nk kapt�k a fej�ket. Anya olyan sebesen pattant fel a kanap�r�l, hogy m�g ap�val egy�tt is majdnem felbor�totta.
- Apa... - suttogta el�rz�keny�lve.
- Szia Bells! - k�sz�nt�tte hatalmas mosollyal az arc�n, majd anya legnagyobb meglepet�s�re meg�lelte �t.
Anya olyan d�bbent k�pet v�gott, hogy az m�r szinte vicces volt, de az�rt igyekeztem nem nevetni.
- Te meg mit keresel itt? - k�rdezte, azt�n �szbe kapott, hogy tal�n nem kellene ezt mondania - de nagyon �r�l�k neki, b�rmi�rt is j�tt�l!
- Az�rt j�ttem, hogy besz�ljek veled �s Edwarddal - jelentette ki Charlie.
Anya meg�rt�en b�lintott, s odavezette Charlie-t a kanap�hoz. Charlie helyet is foglalt az egyik sz�len, anya pedig le�lt apa �s k�z�. Apa nem sz�lalt meg, bizony�ra azon volt, hogy valami fontosat ki tudjon hal�szni Charlie gondolataib�l.
- Sz�val... biztos ti is eml�keztek arra az incidensre - elhallgatott, zavartan piszk�lni kezdte a pulcsija sz�l�t.
Anya �s a apa �rtelmezt�k a hallottakat.
- Igen eml�ksz�nk r�. �s nagyon sajn�lom, hogy l�tnia kellett. Nem �gy szerett�k volna elmondani. S�t, lehet, hogy sehogy sem szerett�k volna elmondani - v�laszolta apa.
Charlie s�hajtott egyett, b�natosnak t�nt.
- Ha val�j�ban soha nem akart�tok volna nekem elmondani, hogy mik vagytok, akkor igaz�n h�l�s vagyok neked �s Jake-nek, hogy akkor �sszeverekedtetek? De ugye az�rt egyik�t�k sem s�r�lt meg? - k�rdezte agg�dva.
Apa elmosolyodott, �s megnyugtat� hangj�n kijelentette:
- Az�rt kem�ny f�b�l faragtak engem, �s sajnos Jacob-ot is. Nem olyan k�nny� vele v�gezni, mint hinn�nk - vigyorgott.
Megr�ztam a fejemet, alig b�rtam visszafolytani a nevet�semet. Meglepett, hogy apa mennyire felszabadultan viselkedik Charlie k�zel�ben. De tetszett ap�nak ez az oldala.
- Haragszol m�g r�m apa? Hogy titkol�ztam el�tted? - k�rdezte anya csendesen.
- Nem. �tgondoltam mindent, �s r�j�ttem, hogy ezzel csak engem akartatok v�deni. Lehet, hogy ha m�r akkor megtudom, hogy Edward v�mp�r, amikor �pphogy �sszej�ttetek, akkor visszak�ldtelek volna Phoenixbe. De akkor nem sz�letett volna meg az �n gy�ny�r� kis unok�m - n�zett r�m szeretet teljes pillant�ssal.
Anya is r�m n�zett, szomor�an, de b�szk�n. Ha Charlie �s � v�geznek a besz�lget�ssel, akkor rajtam a sor.
- Igen, �n is nagyon �r�l�k, hogy itt van nek�nk Nessie - megszor�totta Charlie szem�t, �s a szem�be n�zett.
- �g�rem apa, hogy soha nem titkolok el el�led semmit. �szinte leszek hozz�d b�rmiben - �g�rte.
Charlie r�mosolygott, s mag�hoz �lelte any�t.
- B�szke vagyok r�d kisl�nyom. Nagyon j� anya, t�k�letes feleg�s, �s remek l�ny - dics�rte.
Anya boldogan mosolygott, bef�szkelte mag�t Charlie �l�be, olyan volt, mintha megint kisl�ny lenne.
- Ugye szent a b�ke k�zt�nk Charlie? - k�rdezte apa rem�nykedve.
- Igen - kezet fogtak egym�ssal, mint k�t igazi f�rfi, akik nem veszekednek �rtelmetlen dolgok miatt.
A falnak t�maszkodva �lltam, s n�ztem �ket. Egy gonddal kevesebb. �gy l�tszik kezdenek megold�dni a gondok. Rem�lem nekem is siker�l d�l�re jutnom any�val. Annyira �r�ln�k neki. Lassan elindultam a kanap� fel�, s meg�rintettem anya v�ll�t. Fel�m fordult, s k�rd�n n�zett r�m.
- Azt hiszem itt az ideje, hogy mi is besz�lj�nk egym�ssal - kezdtem bele lehajtott fejjel.
- Mi addig magatokra hagyunk titeket - mondta Charlie, s ap�val egy�tt t�vozott a szob�b�l.
Le�ltem anya mell�, csendesen pr�b�ltam �sszeszedni a gondolataimat. Nem tudtam, hogy is kezdjek bele. V�g�l �gy d�nt�ttem, hogy a legegyszer�bbel.
- Szeretn�k bocs�natot k�rni t�led. Minden�rt, amit eddig le�lt �veim sor�n elk�vettem. Tudom, a bocs�nat k�r�seimb�l m�r eleged lehet, s lehet, hogy nem is veszel m�r komolyan, de tudnod kell, hogy ez az utols� alkalom, hogy bocs�natot k�rek. Mert nem fogok t�bb� f�jdalmat okozni neked anya. Soha t�bb� nem akarlak megb�ntani t�ged - mondtam.
- Nessie... nekem kellene bocs�natot k�rnem t�led! Ha nem titkoltam volna el a Jake-el val� m�ltam, akkor nem akadt�l volna ki annyira! Meg kellett volna �rtenem, hogy annyira rosszul esett neked, amikor megtudtad, hisz szereted �t, igaz? Amikor megtal�ltam a leveled, k�ts�gbeestem, magamat hib�ztattam. Nem akartam elhinni, hogy t�nyleg meg fogod tenni! - szomor�an mondta mindezt, k�zben mag�hoz h�zott, �s j� szorosan meg�lelt.
- Nem vagy m�rges r�m? Nem tartasz a vil�g legrosszabb l�ny�nak? - k�rdezgettem.
- Jaj dehogy! Jobb l�nyt nem is k�v�nhatna egy anya! - nevetett fel halkan, megpuszilta a homlokom.
- Ne vessz�nk �ssze t�bbet, j�? Nem akarok veszekedni veled! - jelentettem ki hat�rozottan.
- �n se, hidd el. �s igyekezni fogok, hogy ne kelljen veled vit�ba sz�llnom! - halkan felnevettem.
Megk�nnyebb�lten s�hajtottam fel. �gy l�tszik ma majdnem minden j�l alakult. Kiv�ve Billyt. S ahogy eszembe jutott Billy, eszembe jutott Jake is, aki m�g mindig ott van az apja mellett.
- Nekem vissza kellene mennem Jake-hez! Meg�g�rtem neki, hogy sietek! - mondtam, �s elh�z�dtam t�le.
- Nagyon szereted �t, kicsim? - k�rdezte �szinte �rdekl�d�ssel.
Nem haboztam, azonnal r�v�gtam, hogy igen.
- Mindenn�l jobban szeretem �t. N�lk�le nem is lenne �let az �let - mosolyogtam.
- Valahogy �gy �reztem �n is, mikor megismertem ap�dat! - nevetett fel k�nnyed�n.
- El tudom k�pzelni! Csak �gy mint a ti szerelmetek volt, a mi�nk is tiltott! - h�ztam el keser�en a sz�mat.
Anya a v�llamra tette a kez�t, s m�lyen a szemembe n�zett.
- El kell telnie egy kis id�nek ahhoz, hogy Edward elfogadja, az � kicsi l�nya feln�tt. Jake-l is meg fog b�k�lni, �rzem! - nyugtatgatott.
- Nagyon kedves t�led, hogy ezt mondod, de nem akarok hi�ba rem�nyeket t�pl�lni! - motyogtam.
Ajt� nyit�d�st hallottunk, s a k�vetkez� pillanatban Helena l�pett be az ajt�n d�ht�l izz� szemekkel.
- Valami baj van? - �lltam fel hirtelen, mert Helena nagyon m�rgesnek t�nt.
Anya mell�m �llt, s v�rta, hogy t�rt�njen valami.
- � meg mit keres itt?! Mi�rt nem mondtad, hogy itt van?! - k�rdezte �sszeszor�tva az ajkait.
�rtetlen�l meredtem r�, nem �rtettem, mir�l besz�l.
- Ne j�tszd meg magad! � azt mondta, szeret t�ged! T�ged szeret! - s�rta k�ts�gbe esetten.
�sszen�ztem any�val, � is ugyanolyan tan�cstalan volt mint �n.
- Helena, Helena k�rlek, hagy magyar�zzam meg! - rohant be a h�zba Nauhel is.
Most m�r egyre jobban kezdtem �sszezavarodni. Hol Helen�ra, hol Nahuelre n�ztem.
- Mi folyik itt? Beavatn�tok engem is? - bosszankodtam.
Nahuel b�nb�n�an n�zett r�m, m�g Helena a pillant�s�val �lni tudott volna.
- Figyelj Nessie, sajn�lom, hogy belekevertelek, de...
- Hallgass el! - sz�lt r� d�h�sen Helena - nem �rdekel a magyar�zkod�sod! F�lreismertelek!
- Ti ismeritek egym�st? - k�rdeztem d�bbenten.
Nahuel lassan b�lintott, Helena arc�ra f�jdalmas mosoly �lt ki.
- Amikor tal�lkoztunk, te meg �n, mes�ltem neked a volt bar�tomr�l, aki az�rt hagyott el, mert az ap�mat kerestem. Eml�kszel? - k�rdezte s�rget�en.
- Igen, eml�kszem - v�laszoltam.
- � volt az. Nahuel az exem.