D�bbenetemben sz�hoz sem tudtam jutni. Nauhel �s Helena egykor egy�tt voltak? Annyira hihetetlennek t�nt ez az eg�sz. �s most Helena m�rges r�m egy olyan dolog miatt, amit nem is k�vettem el.
- Nem is gondoltam volna, hogy ismeritek egym�st - mondtam neki csendesen.
Helena m�rgesen �sszer�ncolta a homlok�t.
- Igen? �s most biztosan nagy b�ntudatod van, mert lelepleztelek! - morogta.
- Leleplezt�l? M�gis mir�l besz�lsz Helena? - k�rdeztem �rtetlen�l.
Helena d�h�sen horkantott egyet, arr�bb h�z�dott Nahuelt�l. Fenyeget�en megindult fel�m, de egy m�terrel el�ttem megtorpant. Anya megfogta a kezemet, j� er�sen megszor�totta, ezzel akarta jelezni, hogy � itt van mellettem, s b�rmi is t�rt�njen, itt fog maradni.
- Te �s Nahuel egy�tt vagytok, igaz? Biztos vagyok benne! - hangja komor volt, csak �gy s�t�tt r�la a d�h.
Mosolyogva r�ztam meg a fejem, egyszer�en nevets�ges volt az, amit Helena csin�l, b�r ha jobban belegondolok, �n is valami ilyesmit tettem az anya Jake �gyben. Alaptalanul v�daskodtam pont �gy, mint ahogy � is teszi.
- T�vedsz. Semmi sincs k�z�tt�nk - v�laszoltam higgadtan.
Tudtam, hogy most nem szabad elvesz�tenem a t�relmemet.
- Ne tagadd! - ki�ltott r�m s�rva - Nahuel azt mondta t�ged szeret! Hogy t�ll�pett rajtam! Hogy most m�r te vagy a mindene!
Sz�r�s pillant�st vetettem a sarokban megb�v� Nahuelre, aki b�nb�n�an hajtotta le a fej�t. Nagyon zavart, hogy Nahuel ilyeneket mondott r�lam Helenanak. Pedig ez egy�ltal�n nem igaz.
- Helena, �n Jake-t szeretem. Soha nem szerettem Nahuelt, �s nem is fogom, ezt � is tudja! - mondtam.
Helena arca r�ngat�zott a visszafojtott d�ht�l.
- Akkor mi�rt mondta nekem ezeket? Kital�lta t�n? - k�rdezte g�nyosan, felvont szem�ld�kkel.
Kezemet j� szorosan a hal�nt�komra nyomtam, elkezdett ugyanis f�jni a fejem. Nem gyakran fordul ez el� velem, de most valahogy nem volt hangulatom ahhoz, hogy veszekedjek b�rkivel is. Azt hittem ez a nap �gy ahogy j� lesz, de Helena mindent elrontott.
- Fogalmam sincs. T�le k�rdezd! �s tal�n �tgondolhatn�d a dolgokat, miel�tt nekem t�madsz! �n is elk�vettem m�r azt a hib�t, hogy alaptalanul v�doltam meg valakit valami hasonl�val! - amikor ezt mondtam any�ra n�ztem, aki b�szke mosollyal v�gigsim�tott a kezemen.
- Helena, tal�n jobb lenne, ha ezt m�skor besz�ln�tek meg. Nessie nem igaz�n �r r� most ilyenekkel foglalkozni. Sietnie kell vissza Jake-hez - sz�lt k�zbe a besz�lget�sbe anya is.
- �n ezt nem �rtem... te nem szereted Nahuelt? Semmit sem �rzel ir�nta? - k�rdezte �rtetlen�l Helena.
Nagyot s�hajtottam, majd lassan megr�ztam a fejemet. Nem akartam neki magyar�zkodni, mivel semmi okom nem volt r�. Ha � azt hiszi, hogy b�rmit is akartam Nahuelt�l, akkor higgye csak azt. �n tudom mi az igazs�g, �s csak ez sz�m�t.
- Soha nem akartam t�le semmit Helena. Soha - nyomtam meg az utols� sz�t.
Helena elmerengett, elgondolkodva r�gcs�lta als� ajk�t. Nahuel �vatosan k�zelebb l�pdelt hozz�, gyeng�den meg�rintette a h�ts� karj�t. Helena ijedten megr�ndult, �s elh�z�dott el�le.
- Mit akarsz? Meg tudod ezt magyar�zni? Hazudt�l nekem? - k�rdezte sz�mon k�r� hangon.
- Nem. Nessie val�ban nem szeret engem, �s soha nem volt k�zt�nk semmi, de �n... �n szerelmes vagyok bel�. Viszonzatlanul szerelmes vagyok - magyar�zta szomor� hangon.
Valami�rt nem tudtam sajn�lni. Tudtam, hogy csak j�tssza mag�t, az�rt, hogy megessen rajta a sz�vem, de �tl�ttam rajta.
- �s ir�ntam... nem �rzel m�r semmit? - ny�sz�r�gte k�ts�gbeesetten Helena.
Elgy�t�rt arccal v�rta Nahuel v�lasz�t.
- Sajn�lom, de nem. �n m�r t�ll�ptem rajtad. Azt hiszem nem szerettelek annyira, mint hittem. Nem akartalak megb�ntani t�ged, de nem tudlak m�r szeretni - motyogta.
Helena k�nnyei sebesen folyni kezdtek lefel� az arc�n, kez�t idegesen t�rdelte. Most, hogy jobban megn�ztem, l�ttam, hogy el�g ramatyul n�z ki. V�r�s haja r�tapadt k�nnyekt�l �ztatta arc�ra. Azt�n olyan hirtelen jutott eszembe valami. Helena az �n kik�p�tt m�som. Egy biztos, nagyon hasonl�t r�m. Val�sz�n�leg ez�rt szeretett bel�m Nahuel. Mert Helenat l�tta bennem.
- Nahuel, szerintem te a tudtodon k�v�l �rzel valamit Helena ir�nt - jelentettem ki, mire mindketten meglepetten fordultak fel�m.
- Honnan veszed ezt? - k�rdezte s�r�s hangon Helena - azt mondta m�r nem tud szeretni!
Nahuel helyesl�en b�logatott.
- Figyelj, nem vetted m�g �szre, hogy mennyire hasonl�tasz r�m? K�ls�leg �s bels�leg is vannak k�z�s tulajdons�gaink! N�zz csak r�m! - k�rtem, �s k�rbeforogtam el�tte.
Anya �s Nahuel is j�l megfigyeltek engem is, meg Helenat is.
- Hm... igazad van - jelentette ki anya - fel sem t�nt eddig.
- H�t pont ez az! Nahuel, te tudtodon k�v�l olyan n�ket kerest�l, akik valamennyire hasonl�tanak Helenara! Mert b�r nem vallod be magadnak, de �rzel m�g ir�nta valamit! Lehet, hogy az �rz�seid m�r nagyon gyeng�k ir�nta, de fel�lesztheted �ket! Csak meg kell pr�b�lni! - gy�zk�dtem.
Elgondolkozott, �s �gy l�ttam, hogy megpr�b�l hinni nekem.
- Arra gondolsz, hogy tal�n kellene m�g egy es�lyt adnom magunknak? - k�rdezte, mire �n egy b�lint�ssal v�laszoltam.
- Mindenki meg�rdemel egy m�sodik es�lyt Nahuel! Hidd el, engem nem szeretsz igaz�b�l, hisz nagyon nem is ismersz! Csak kellett valaki, aki p�tolni tudja az igaz szerelmed hely�t. Helena-�t. Hinned kell nekem! Legal�bb pr�b�lj�tok meg! - k�rleltem mindkett�j�ket, �s megfogtam Helena kez�t.
- Helena, de szereted m�g �t, nem? Ha nem szeretn�d, akkor nem lett�l volna kiakadva, mikor azt mondta, hogy engem szeret! Te viszont d�h�s volt�l �s szomor�! - magyar�ztam.
- Igen szeretem - v�laszolta csendesen - az�ta ami�ta elhagyott, csak r� tudok gondolni. Nagyon f�j, hogy nem l�thattam �t, �s nagyon f�jt amit veled kapcsolatban mondott.
Mindkett�j�kre r�mosolyogtam, �s a kezem Nahuel fel� ny�jtottam. Habozva b�r, de megfogta. K�zelebb h�ztam �ket egym�shoz, �s kez�ket egym�sra fektettem.
- Csak egyetlen es�lyt. Meg�rdemlitek, hogy boldogok legyetek... - suttogtam csendesen.
�reztem, amint anya gyeng�den meg�rinti a h�tamat.
- Tal�n igazad lehet... - motyogta meggy�z�tten Nahuel - egy es�lyt... tal�n adhatok a kapcsolatunknak. Ha te is akarod...
Helena arca boldogan felragyogott. Nahuel fel� fordult, �s j� szorosan mag�hoz �lelte.
- Persze, hogy akarom! - v�laszolta boldogan, �r�mk�nnyek hulltak a szem�b�l.
- Besz�lj�k meg ezt az eg�szet! - mondta Nahuel, �s Helena kez�t megfogva kivezette a h�zb�l.
Miel�tt kimentek volna, Helena odas�gott nekem egy k�sz�n�m-�t, mire �n boldogan mosolyogtam r�. �r�ltem, hogy v�gre valah�ra valami nagyon j�t tettem. Rem�lem, hogy nem fogj�k elsz�rni, �s boldogok lesznek. B�r, volt egy kis h�ts� sz�nd�kom is ezzel kapcsolatban, mert ugyeb�r �gy Nahuel v�gre lesz�ll r�lam, �s b�k�n hagy engem �s Jake-t is. Egy kicsit az�rt hagy legyek gonosz is. Vigyorogni kezdtem.
- Te meg mind vigyorogsz? - k�rdezte anya sz�lesen mosolyogva.
- Csak �r�l�k - nevettem el magam.
- Nagyon b�szke vagyok r�d. Tudod, milyen j�t tett�l most? - k�rdezte megsimogatva az arcomat.
- Szeretn�m tudni a ti t�rt�neteket is anya. Azt, hogy hogyan ismerkedtetek meg, te �s apa! - jelentettem ki hirtelen.
Anya meglepetten felvonta a szem�ld�k�t, de az�rt b�lintott. Le�lt�nk arra a kanap�ra, ahol ilyen alkalmakkor mindig �lni szoktunk, s anya belekezdett a mes�l�sbe. Mindent elmondott a megismerked�s�kkel kapcsolatban, olyan dolgokat is, amik kiss� f�jdalmat okoztak neki, de tudtam, most mindent �szint�n meg akar velem osztani. V�gig nagyon figyelmesen hallgattam, nem sz�ltam k�zbe. �r�ltem, hogy v�gre �n is tudni fogok a m�ltr�l. Mikor v�gzett a mes�l�ssel, k�rd� tekintettel n�zett r�m.
- Mindent �rtett�l? K�rdezhetsz b�tran! Most m�r nincsenek titkaink egym�s el�tt! - gyeng�den simogatni kezdte a h�tamat, mint r�gen, kiskoromban.
- Nagyj�b�l mindent. Csak apa el�gg� h�... vagyis bolond volt, hogy akkor elhagyott t�ged! - motyogtam.
- Meg volt r� az oka, s b�r nagyon f�jt nekem, t�l�ltem. S csak az a fontos, hogy most itt vagyunk, egy�tt, �s van egy gy�ny�r� kicsi l�nyunk! - mosolygott kedvesen r�m.
- Na, az�rt a kicsi jelz�t mell�zz�k, rendben? - k�rdeztem vigyorogva.
- Ahogy akarja az �n nagy l�nyom! - vigyorgott.
Annyira j� volt ilyen felszabadultnak �s boldognak l�tni. Rem�lem, m�g sok�ig �gy is marad.
- Azt hiszem, nekem most m�r vissza kellene mennem Jake-hez. �gy is sokkal tov�bb maradtam, mint �g�rtem neki - �lltam fel a kanap�r�l.
- Mondd meg neki, hogy nagyon sajn�lom ami Billyvel t�rt�nik. Tudod, hogy engem m�r nem sz�vesen l�tnak La Pushban - ezzel arra c�lzott, hogy m�r � is v�mp�r.
- Megmondom neki! - �g�rtem, �s elindultam az ajt� fel�.
�ppen azon voltam, hogy kil�pjek, mikor az ajt� kicsap�dott, s Jake l�pett be rajta meggy�t�rt arccal. Nagyon zaklatottnak t�nt, teste remegett a zokog�st�l.
- Jake! Te meg mit keresel itt? J�l vagy? - k�rdeztem aggodalmasan, mert nagyon rosszul festett.
A vizes ruh�j�b�l �s haj�b�l �t�lve odakint eshet az es�, �s amikor kitekintettem a nyitott ajt�n, val�ban azt l�ttam, hogy zuhog, r�ad�sul a sz�l is �r�lten f�jt.
- Hol van a doki?! Hol van?! Azonnal j�jj�n velem! Seg�tenie kell! - kiab�lta mag�b�l kikelve, �s elkezdett ben�zni minden egyes szob�ba.
Megr�m�tett a viselked�se, nem tudtam, hogy mi van vele.
- Carlisle a k�rh�zban van Jake �jszakai m�szakon. Mi a baj? T�rt�nt valami? - k�rdeztem, most m�r val�ban nagyon f�ltem.
Jake meg�llt velem szemben, a v�llamn�l fogva mag�hoz r�ntott, s szomor�, zavart szemekkel n�zett r�m.
- Billy-nek sz�vrohama volt. A doki tudna seg�teni! Mikor j�n m�r vissza?! Sietn�nk kell! - kiab�lta, �s elengedett engem.
- Jake, k�rlek nyugodj le! Carlisle csak reggel lesz itthon, de megv�rhatod, ha akarod... - motyogtam szem les�tve.
- Nem! Akkor m�r k�s� lesz Nessie, nem �rted?! Elmegyek �rte! - jelentette ki �s m�r rohant is kifel� az udvarra.
- Jake, v�rj! - ki�ltottam, de � m�r az aut�ban �lt, �s g�zt adott.
Nem engedhettem, hogy ilyen �llapotban, ilyen feld�ltan a vihar kell�s k�zep�n vezessen. A v�g�n m�g balesetet szenved.
- Mindj�rt j�v�k! - ki�ltottam be a lak�sba any�nak, felkaptam a kocsikulcsot, �s rohantam a gar�zshoz.
Apa ez�st Volvo-j�val mentem, s g�zt adtam. Olyan gyorsan mentem, amennyire csak a kocsi k�pes volt r�. K�zben el�vettem a telefonomat, �s t�rcs�ztam Jake sz�m�t.
- Nessie, most nem �rek r� veled besz�lni! - sz�lt bele a telefonba cs�ndesen, mikor felvette.
- Jake, itt j�v�k m�g�tted, k�rlek �llj meg! - k�rleltem aggodalmasan.
- Nem lehet. Seg�tenem kell Billyn, �rtsd meg! Te is ezt tenn�d a helyemben, nem? Menj vissza a h�zba Nessie, ne csin�lj h�lyes�get! - k�rte.
- Nem megyek vissza! - kiab�ltam a telefonba s�rva.
Er�t vett rajtam a hatalmas aggodalom. Ha b�rmi baja esik azt nem fogom t�l�lni. Mi�rt nem �ll m�r meg?! Az ablakra hangosan csap�dtak az es�cseppek, alig l�ttam valamit, r�ad�sul az ablakt�rl� is bed�gl�tt.
- Nessie, nagyon szeretlek, de most nem tudsz seg�teni. Nem akarom, hogy te szenvedj miattam. Menj vissza, majd �n is megyek, ha Billy... meggy�gyul. Vesz�lyes ilyen viharban aut�zni neked, Nessie! - �szinte aggodalom csend�lt a hangj�ban.
- Pont ez�rt k�rlek meg arra, hogy gyere vissza! Agg�dom �rted! - vallottam be neki �szint�n.
- Nem sz�ks�ges... szeretlek - suttogta.
V�laszolni akartam neki, hogy szeretem, de ekkor megpillantottam egy aut� l�mp�j�t velem szemben. A m�sik aut� hangosan dud�lni kezdett, ahogy pr�b�lt kiker�lni engem. Hatalmasat sik�tottam, f�lrer�ntottam a korm�nyt, teljes er�b�l nyomtam a f�ket. A telefon kiesett a kezemb�l, �s becs�szott az �l�s al�. Hallottam, amint Jake engem sz�longat idegesen, de nem b�rtam neki felelni. Az aut� megp�rd�lt a vizes �ton, majd az �rok sz�l�n�l azonnal felborult. G�rcs�sen szor�tottam a korm�nyt. �reztem, amint a t�kr�k sz�tt�rnek, ahogy az aut� fejre �ll. N�h�ny szil�nk a karomba sz�r�dott, �s er�s f�jdalmat �reztem a fejemn�l is. L�ttam az ablakon kereszt�l, hogy a m�sik sof�r s�ntik�lva kisz�ll a kocsij�b�l. � az egyik f�nak ment neki. Azt�n hallottam a f�k csikorg�st, s megl�ttam, ahogy Jake kisz�ll az aut�j�b�l �s engem sz�longatva az aut�hoz rohan. V�laszolni szerettem volna neki, megmondani, hogy j�l vagyok, de nem volt hozz� er�m. A fejem er�tlen�l hanyatlott a korm�nyra, a szemeim pedig lassan lecsuk�dtak. Vivika9