Bella szemsz�ge

- Tanya haza ment? Ujjongtam.
- Igen. Vigyorgott Edward.
- De h�t mi�rt? K�pni-nyelni nem tudtam.
- H�t… �gy gondolta… hogy…. Nagyon d�h�s leszel, �s a saj�t testi �ps�ge �rdek�ben elhagyta a h�zat.
- Ennyire r�miszt� voltam? Tiltakoztam.
- H�t… amikor Emmett behurcolt f�lmeztelen�l, Bella…�s tov�bb nem b�rta elfojtani Edward a mosoly�t, akaratlanul sz�tter�lt az arc�n.
- Oh… ny�gtem v�g�l ki.
- Ne lep�dj meg ha Emm. Ugratni fog. Mondta kedvenc csib�szes mosolyom k�s�ret�ben.
- Rendben.. ismerem.. Most m�r �n is nevettem.
- Renesmee t�nyleg nagyon agg�dott. – szidott meg f�rjem.
- Tudom, sajn�lom, �n nem akartam… de Edward m�g is mit gondolhattam volna amikor a k�t szememmel l�ttam.
- Valamit kihagyt�l! �rtetlenkedett szerelmem.
- Nem hagytam ki semmit. Makacsoltam meg magam.
- A k�t gy�ny�r�en sz�p szemeddel. �s ezzel v�gig sim�totta szemh�jamon hideg ujj�t.. v�gig cik�zta arcom, m�g el nem �rt ajkaimig, �s akkor v�ratlanul szenved�lyes cs�kkal f�szerezte meg v�gyaimat.
- Bej�het�nk? – k�rdezte sz�gyenl�sen Alice.
Kib�jtam Edward forr� karjai k�z�l, �s illedelmesebb helyzetet �lt�ttem.
- Persze. – v�laszoltam.
- Ma hatalmas vihar lesz. – mondta Alice nevetve. – �s Emmett j�tszani szeretne.. benne vagytok ?
- Van hozz� kedved? K�rdezte szerelmem f�lig �r� sz�jjal.
- H�t persze.
- Remek. Akkor egy �ra m�lva a tiszt�son tal�lkozunk. – mondta Alice, majd el is t�nt.
Izgatott voltam, hiszen amikor a Cullen csal�d utolj�ra j�tszott m�g ember voltam. Most m�r mindent sokkal �lesebben l�tok, hallok. Edward m�r nem j�tszhatja a „felv�g�s kiscs�v�t” el�ttem. � istenem hiszen ez mennyire ir�nikus megjegyz�s �letem szerelm�re. Halk kuncog�sba t�rtem ki.
- Megtudhatn�m mi olyan vicces Mrs. Cullen?
- Ezt most nem fogom el�rulni! �lt�ttem ki a nyelvem, mint valami 5�ves gyerk�c.
Edward sz�ja lekonyult, mintha nem kapott volna meg valami fog�ra val�t.
„Oh…” nevetett gondolataiban.
- Mi az? K�rdeztem.
- Nem �rulom el. M�g mindig kacar�szott.
Arc�t az eny�m fel� ford�tottam �s aranyszemei rabj�v� v�ltam.
- H� ez nem �ri! Mordult fel.
- M�gis mi? K�rdeztem
- Elk�pr�ztatsz. Nevetett
- M�g, mi, mit csin�lok? Hitetlenkedtem.
- Elk�pr�ztatsz szerelmem. Suttogta �jra �des ajkaival f�lembe. Illat�t�l, k�zels�g�t�l egy j�les� borzong�s futott v�gig gerincemen. F�rjem ujjai a p�l�m al� kalandoztak.
- Edward ne! Sz�ltam r�.
- Ugyan, nem fog senki hi�nyolni! Menteget�dz�tt.
- De, �n, szeretn�k! Nem tudtam egy �sszef�gg� mondatot alkotni.
- Hm, mit szeretn�l? Ajaki s�rolt�k a f�lem m�g�tti g�dr�csk�t.
- Ott lenni. Ny�gtem ki.
- M�gis hol?
- A j�t�kon. Sz�rtem ki fogaimon kereszt�l.
Edward megpuszilta a „g�dr�csk�m” �s nevet�sbe kezdett. Fejem m�g mindig sz�d�lg�tt. Mi�rt ilyen neh�z? Azt mondj�k 1 �v ut�n a v�gyad lecsillapodik a m�sik ir�nt. De ez se Edwardn�l se n�lam nem k�vetkezett be, m�g mindig szinte elt�r�lhetetlen v�gy t�zel benn�nket.
- �gy m�r jobb. T�rte meg gondolkod�som szerelmem.
- Mi is? �nycselkedtem.
- Ha te elk�pr�ztatsz, ugye nem gondolod hogy hagyni fogom visszav�g� n�lk�l?
- Ez nem volt sz�p! J�tszottam a s�rt�d�tt kisl�nyt.
- K�rlek ne haragudj! Sim�tott meg kez�vel az arcom.
- R�d soha! B�jtam szoros �lel�s�be, a vil�g legszeretetteljesebb karjai k�z�.
- Indulnunk kellene ha t�nyleg l�tni szeretn�l egy igaz�n v�rbeli baseball mecset.
- Induljunk s�hajtottam.
Kim�sztam szerelmem karjai k�z�l �s valami sportosabb ruha ut�n akartam n�zni, amikor eszembe jutott nem otthon vagyok, hanem a Cullen h�zban. Ideje meg keresnem Alicet hogy k�rjek valami ruh�t, �rzem ez el�re f�jni fog. Les�t�ltam a nappaliba h�tha ott lesz Alice.
- Alice? K�rdeztem a t�bbiekt�l, amikor hugom kar�ltve mag�val r�ntott hatalmas gardr�bj�ba.
- Tess�k. – nyomott egy farmert, hozz� ill� p�l�val �s kardig�nnal a kezembe.
- K�szi Alice. Nevettem.
Majd elv�nszorogtam a f�rd�be. Gyorsan magamra kapkodtam a ruh�kat, �s lerohantam a nappaliba. M�r mindenki sorokozott indul�sra k�szen �llva.
Carlisle, Emmett, Jasper az �t�ket �s a labd�kat pakolt�k egy-egy h�tizs�kba, Esme , Roslalie, Alice �s Nessie Renesmee aut�j�r�l t�rsalogtak, miszerint Nessie a t�lisz�net ut�na a saj�t aut�j�val szeretne a gimibe j�rni, de ezt mindenki m�s ellenzi, miszerint „ker�lj�k a felt�n�st.”
Else hiszem hogy p�rnap m�lva Nessie is abba az iskol�ba fog j�rni ahol �n megismertem az �r�k szerelmet, a biztons�got, a megnyugv�st, �s az �r�k �letet, hogy ki is ez a szem�ly, h�t persze hogy �! � akinek v�r�shaja van, arany szeme , �s m�rv�ny szobor teste. Mint valami �divat� reg�ny h�se, de � az �n �letem h�se. Elm�lked�semb�l egy h�v�s k�z �rint�se r�ntott vissza.
- Indulhatunk! Suttogta �desdeden.
Belen�ztem gy�ny�r� szemeibe, �s megsz�nt k�r�l�ttem a vil�g. A rabj�v� v�ltam, tekintet�t�l elolvadtam, ha sz�vem m�g verne, most biztos p�rat f�rre dobbantana.
„Szeretlek” �zente gondolatban szerelmem.
- H�, musz�j ezt most itt? K�rdezte kuncogva Emmett.
Mire Alice fejbe k�lintotta.
- H���!!! F�rmedt r� j�t�kosan Emm.
- Induljunk! Sz�lt k�zbe Carlisle.
Az �t most sokkal r�videbbnek t�nt, nem �gy mint amikor rettegtem a fut�st�l. Alice �s Jasper mentek legel�l, ut�nuk Esme �s Carlisle, majd Emmett �s Rosalie, Nessie , Edward �s �n z�rtuk a sort. A r�t semmit se v�ltozott, legal�bbis pont ugyan ilyenre eml�kszek, v�gtelen sok fa, minden z�ldtrutym�s. De ez a z�ldtrutym� az �n otthonom, most m�t im�dom ezt a z�ldtrutyit.
- Kezdhetj�k is!! Ujjongott Alice.
- Rendben.! Horkantott fel Emmett.
- Esme �s Bella a b�r�. Intett Alice.
Mindenki m�s elillant , csak Esme �s �n maradtunk ott.
- H�t akkor kezdet�t veszi a j�t�k. – lelkesedett Esme.

Hirtelen a f�ldrev�g�dtam �s remegni kezdtem, eg�sz testem �gett a f�jdalomban, de ez a f�jdalom semmihez sem foghat� volt, semmire nem hasonl�tott, de k�nozott, nem, nem lehet. Valaki sik�t�s�ra lettem figylmes, mikor �szbe kaptam r�j�ttem hogy ez a s�k�t�s t�lem sz�rmazik, mi? Mi? Mi? Mi t�rt�nik velem? Valaki csin�ljon valamit, meg�r�l�k.

- Bella? Bella? Ki�ltotta egy �des hang.
- Segits. Ny�sz�r�gtem.
- Carlisle! Ki�lott Alice.
- Mit�rt�nik? K�vetelte a v�laszt f�rjem.
- Nemtudom. Hallottam a v�laszt egy nyugott emebrt�l.

Hirtelen a f�jdalom megsz�nt, minden porcik�m elhagyta, �s �jb�l �leter�s voltam.
Mintha nem t�rt�nt volna semmi, mikor fel �ltem, csak akkor vettem �szre hogy valaki hi�nyzik.
- Hol van a l�nyom? Tudakol�ztam.
Csak ekkor kapott mindenki �szbe hogy Renesmee elt�nt. Nem �rezt�k, nem hallottuk, �s nem is l�ttuk �t sehol. K�ts�gbe estem, m�g is mi t�rt�nt, hol van a l�nyom, hol van az �n egyetlen kincsem? Mi t�rt�nt vele?
- Alice? Pr�b�lkoztam, h�tha � tudja a v�laszt.
Mire � csak megr�zta a fej�t.
- Fogalmam sincs. Mondta.
Fel�lltam, de megtorpantam, �s megsz�d�ltem. Persze Edward figyelm�t nem ker�lte el, �s egyb�l k�r�mtekeredett mint valami anakonda.
- Engedj! Sz�ltam r�.
- Bella, az el�bb kitudj amilyen okb�l a f�ldre hullt�l, majdnem belehalt�l a f�jdalomba, �s m�g mindig nem vagy j�l, azt hiszed csak �gy elengedlek?
- Igen. V�laszoltam. Hangom nyers �s fagyos volt.
- Bella. Sz�lt r�m er�nyesebben.
- Nem, �n most Nessie keres�s�re megyek. Jelentettem ki.
- Bella, mindenki keresni fogja, de neked pihenned kell. Mondta Jasper.
- Nemfogok t�tlen�l �ld�g�lni.
„K�rlek” �zente gondoltban Edward.
Mire �n csak megr�ztam a fejem, �s eszet vesztett rohan�sba kezdtem, l�nyom illat�t kutatva, b�rmi jelet. Istenem k�rlek ne essen beje, csak egy apr� picike jel, csak hogy mit�rt�nt hova t�nt, mi van vele? Rohantam, rohantam, rohantam. Semmit nem tal�ltam. Tov�bb futottam. Amikor m�r egy soha nem jrt helyre jutottam �s megpillantottam egy ismer�s illattal el�tott pap�rt Felnyitottam a pap�r fecnit.
Nessie v�r�vel volt �rva.

„Ha kedves a l�nyod �lete, elhagyod m�g ma Edwardot.” �dv. Tanya