(Edward szemsz�ge)

Bella zih�lni kezdett, �s �sszeesett a karomban. Rosszul �reztem magam, ami�rt ord�tottam vele. De nem tarthatja meg ezt a gyermeket! Nem engedem! Ha er�szak kell, akkor az is lesz! Nem fogom hagyni, hogy egy „kisbaba” meg�lje az im�dott n�t az �letemben! Mi�rt?! Mi�rt pont Bell�t �rte… �rik ezek a dolgok? Csak egyszer lenn�nk boldogok… ez is miattam van… nem kellett volna ekkora vesz�lynek kitennem! A szigeten pedig visszatarthattam volna felt�r� szenved�lyt… nem szabadott volna megtenn�nk. M�r �pp' indultam Bell�val, amikor Rosalie el�m �llt �s morogni kezdett.

- Rosalie! El az utamb�l! -f�rmedtem r�.

- Hagyd a bab�t �s Bell�t is! -egyre d�h�sebb lettem… eg�sz eddig f�lt�kenykedett, most pedig v�di.

- Nem! Nem engedem, hogy meghaljon!

- De nem fog Edward! -ellenkezett.

- Rosalie k�rlek! -d�h�ngtem, legsz�vesebben hozz�v�gtam volna a falnak �s �t�ttem volna, de Bella meleg teste a karomban fek�dt… �s persze Esme sem �r�lne. Valaki megfogta a v�llam.

- Edward, igaza van Rosenak… er�szakkal nem fog menni, �s ha megteszed, el�bb elvesz�ted Bell�t, mint hinn�d! -mondta l�gy hangon az any�m.

- De Esme…

- Edward -r�zta meg a fej�t. -Mit sz�ln�l ahhoz, ha mi meg�lt�k volna Alicet, vagy Jaspert, mert m�sok… te is elment�l volna, d�h�s lenn�l r�nk…

- De a kett� nem ugyan az!

- Edward! - sz�lt r�m Esme… - Ha elveszed Bella „gyermek�t” azzal biztos�tod, hogy el fog hagyni t�ged!

- De neki m�s a gondolkod�s m�dja, k�s�bb meg�rten�! -ellenkeztem.

- Nem �rten� meg… ragaszkodik a „bab�hoz”…

Nem sz�ltam semmit, csak idegesen f�lrel�ktem Rosaliet �s felrohantam a l�pcs�n Bell�val a karomban. Elhat�roz�sra jutottam, ak�rhogy is, de Bella �lni fog! 
 

(Bella szemsz�ge)

Mikor magamhoz t�rtem, egy m�t�asztalon fek�dtem… ne… ne… zih�lni kezdtem… nem vehett�k el t�lem! Nem! A karom a hasamra tettem, de nem �reztem semmit… m�rmint m�g azt sem, hogy lapos lenne… biztos az altat� miatt… m�g nem tudom… �rz�ktompul�s… esetleg, morfium… kapkodtam a leveg� ut�n… �des istenem! Edward hogy tehetett ilyet? Elvette a kisbab�m… elvette… - gondoltam magamban �s s�rni kezdtem, gy�szolni… el kell mennem innen, nem maradhatok itt! Id�re van sz�ks�gem… mi�rt? Mi�rt �lte meg? �letemben nem voltam Edwardra ennyire d�h�s… legsz�vesebben ord�tan�k vele… de az nem �n lenn�k. �n csak magamban szenvedek, mert az eml�kek sz�momra csendben f�jnak. A kisfiam eml�ke… a k�nnyeim m�g mindig k�ny�rtelen�l z�dultak… nem �rtem, Edward tudta milyen fontos nekem, �s meg�lte. Rosalie… nem seg�tett, pedig b�ztam benne! Halk l�pteket halottam �s Carlisle l�pett be az ajt�n… �pp' besz�dre nyitottam a sz�mat, hogy kiosszam, de ink�bb nem tettem… � csak Edwardnak seg�tett.  
- J�l vagy Bella? -k�rdezte l�gyan.

Nem v�laszoltam, csak lehunytam a szemem, a k�nnyeimet siker�lt elfojtanom, b�r m�g mindig kapkodtam a leveg� ut�n. Carlislet halottam elmenni, majd kinyitottam a szemem. Halottam, hogy a f�ldszinten Edward Rosalieval veszekedik. Miattam. Nem akartam hallani, nem akartam �lni, meg akartam halni. Lehunytam a szemem, de nem ment, nem tudtam elaludni… K�rben�ztem Carlisle „m�t�j�ben” �s r�tal�ltam p�r adag morfiumra… elhat�roztam, hogy ki�t�m magam… m�r majdnem megtettem, de nem ment, szembe kell n�znem a rideg val�s�ggal. A sors fintora, hogy a boldog �letemb�l keser� �letet csin�ljon… ak�rh�nyszor kezden�k boldog lenni, valami mindig k�zbev�g… h�t legyen! �llok el�be!

- Bella mit m�velsz?! -rontott be Edward a szob�ba - Mit akarsz te hat adag morfiummal?!-f�rmedt r�m. - Tedd le!

Ne sz�laltam meg, nem akartam elmondani, hogy m�r semmit sem akartam… hagytam had legyen m�rges r�m.

- Nem kell ezt tenned, ne �rts magadnak!- r�zta meg a fej�t… - Nem szeretn�k csal�dni benned Bella!

- �, most meg m�r fontos lettem… nyugodtan legy�l r�m m�rges! �rezd azt, amit most �n �rzek ir�ntad! Rettent�en D�h�s vagyok r�d Edward! -szipogtam…

- Mi�rt?

- M�g k�rded?! El�g volt! - mondtam k�nnyes szemekkel, majd �tkarolt.

- �g�rem, nem lesz semmi baj… - suttogta…

- El… akarok… menni… innen… - ny�gtem, majd kit�ptem magam a szor�t�s�b�l �s elrohantam. Csak futottam �s futottam… de mivel nem vagyok az a szerencs�s fajta, elestem az erd�ben �s v�gigv�gtam a farmerom �s a l�bam. A v�r kibuggyant a sebb�l, �s rosszul lettem a l�tv�nyt�l, h�nyingerem lett… m�g mindig nem b�rom a v�rt, er�sen �melyegtem… m�lyeket l�legeztem, de a v�r szaga csak feler�s�d�tt… furcsa m�don egyre jobban lettem �s let�r�ltem a sebet, a kezemet v�r�s folyad�k bor�totta be. Valamif�le �szt�n ker�tett hatalm�ba �s megk�stoltam, elragadott egyfajta szenved�ly �s azt vettem csak �szre, hogy moh�n faltam a v�rem…  
 

(Edward szemsz�ge)

Berontottam a szob�ba, mert rossz el��rzetem volt, beigazol�dott, Bella a f�ld�n �lt �s j� p�r adag morfiumot szorongatott.

- Bella mit m�velsz?! -sz�ltam r� - Mit akarsz te hat adag morfiummal?! Tedd le! - aggodalmaskodtam… a barna szemei keser�ek voltak.

Nem sz�lalt meg, csak csendben figyelt.

- Nem kell ezt tenned, ne �rts magadnak!- r�ztam meg a fejem - Nem szeretn�k csal�dni benned Bella!

- �, most meg m�r fontos lettem… nyugodtan legy�l r�m m�rges! �rezd azt, amit most �n �rzek ir�ntad! Rettent�en D�h�s vagyok r�d Edward! -szipogta.

- Mi�rt? -fogalmam sem volt, mi t�rt r�… biztos a baba miatt… de… mindegy. Ha m�r nem szeret, el kell fogadnom.

- M�g k�rded?! El�g volt! - mondta k�nnyes szemekkel, majd �tkaroltam v�delmez�en.

- �g�rem, nem lesz semmi baj… - suttogtam…

- El… akarok… menni… innen… - ny�gte meggy�t�rten �s hagytam, hogy ler�zza a kezemet mag�r�l, majd szint�gy hagytam elrohanni. Halottam d�b�rg� l�pteit a l�pcs�n, majd a bej�rati ajt� hangos csattan�s�t. P�r percig magamba zuhantam, m�g annak ellen�re is, hogy �n egy v�mp�r vagyok.

Hogy lehettem ilyen h�lye? -d�bbentem meg magamon -Engedtem elmenni ilyen zaklatott �llapotban.

- Bella! -sz�ltam ut�na, de m�r messze j�rhat… elkezdtem rohanni, olyan gyorsas�ggal, mint m�g soha. A l�bam alig-alig �rintette a talajt, hamar el�rtem az erd�be, majd megcsapta az orrom a cs�b�t� v�r szaga… Bella v�re… jaj, ne… elfojtottam a l�legzetem �s rohantam az er�teljes illat ut�n. Er�s p�nikba estem, k�ts�gbeesetten futottam a szerelmem ut�n, egy �r�kk�val�s�gnak t�nt mire k�zelebb �rtem… mikor m�r nagyon k�zel j�rtam, leveg�t vettem �s egy �jabb szagot �reztem… t�l er�s volt… szinte m�r b�d�s… hamar beazonos�tottam azt a korcsot. Mikor v�gre oda�rtem, h�trah�k�ltem…

A l�tv�ny ledermesztett. Bella a f�ld�n fek�dt, k�r�l�tte minden csupa v�r, a l�b�n volt egy seb, egy �ri�si seb, ami val�sz�n�leg eleinte nem volt ekkora, l�tszott, hogy a b�r fel van t�pve… mi t�rt�nt? Bella keze csupa v�r volt…

Jacob farkas form�ban �lt mellette �s Bella szemei k�ts�gbeesetten v�ndoroltak �t r�m. Morogtam a korcsra, nekiugrottam �s hozz�v�gtam egy f�nak, ami �gy t�rt kett�, mintha csak egy kisebb �s gyenge bot lenne… a farkas ny�sz�tett, majd fel�m ugrott, megragadtam a nyak�n�l fogva �s m�r �ppen haj�tani k�sz�ltem, mikor Bella k�zbesz�lt.

- �llj! -�v�lt�tte -Ez �n voltam Edward! Nem � b�ntott.

Lev�gtam a f�ldre a korcsot �s a szerelmemhez rohantam, keser�en pillantottam v�gig rajta…

- Mi t�rt�nt?

- Nem tudom… r�m t�rt valami �s h�t… sz�val… a saj�t v�rem ittam… - lehelte, el�sz�r nem hittem neki, de a sz�j�b�l �radt a friss v�r szaga. �vatosan felemeltem �s elindultam vele vissza… idegesen pillantott h�tra.

- Jacob… - sz�lt keser�en. -Sajn�lom! Majd… gyere el hozz�m. - suttogta Bella �s rohanni kezdtem.