(Bella szemsz�ge)

Butas�g lenne elfogadnom, hogy meg�lt�k a gyermekem, de egyszer�en k�ptelen vagyok ut�lni �ket. Edward m�r nem m�rges, m�rmint oka sem volt arra, hogy m�rges legyen. M�gis ord�tott velem… m�g soha nem tette ezt ekkora intenzit�ssal. Hol kedves, hol mogorva. � vette el a kisbab�nkat.

Szeretlek, de ez nagyon f�jt… - mondtam magamban mik�zben b�multam az �jfekete szemp�rba, mik�zben a l�bamb�l d�lt a v�r �s � velem rohant. V�rjunk csak… fekete szemek… jaj, ne! Neh�z neki m�gis itt van. Hogy f�rhet bel� ekkora mazochizmus? A mellkasom �sszeszorult a gyermekem hi�ny�t�l, a torkomban �ri�si gomb�cok voltak… csak most fogtam fel igaz�n, hogy mi t�rt�nt, de m�g most sem teljesen, nem akarom, hogy eg�szen eljusson a tudatomig… nem akarok m�g csak belegondolni sem!

- Edward? -sz�laltam meg rekedten, a hangomban nagy f�jdalom t�kr�z�d�tt. Csak el akartam terelni a figyelmem.

- Igen, Bella? -nem n�zett le r�m, nem… csak el�re meredt �s futott, az elernyedt testem a karjaiban fek�dt, de �n nem �reztem f�jdalmat, m�rmint fizikai f�jdalmat. Hogy lehet bennem ekkora nyugalom ahhoz k�pest, hogy a bab�m nem �l… nem �rtem, bel�lr�l melegs�g �rasztott el, de k�v�l hozz�m szorult egy er�s �s j�ghideg mellkas. Vacogni kezdtem, ahogy a k�t p�lus �ssze�rt.

- Siess… - leheltem �s elaludtam a karj�ban. 

Mikor magamhoz t�rtem a kanap�n fek�dtem �s rajtam egy fekete pokr�c volt, v�rv�r�s h�mz�ssel a sz�l�n. K�rben�ztem, Edward �s Rosalie �lltak mellettem �s nyugtalannak t�ntek.

- Mi t�rt�nt? -k�rdeztem egy csepp k�v�ncsis�g n�lk�l a hangomban, pontosan tudtam mi t�rt�nt, de nem voltam hajland� felfogni.

- Elest�l az erd�ben �s megv�gtad a l�bad, el�sz�r rosszul lett�l, de elfogott egy furcsa k�sztet�s, felt�pted a sebed, �ri�sira t�g�tva �s val�s�ggal ittad a saj�t v�red. -mondta Edward �res szemekkel. -Megmondtam, hogy a „baba” �rtalmas Bell�ra! -morogta.

- M�r �gy is mindegy Edward! V�ge van! Meg�lted a gyermek�nket… - szipogtam. - Meg�lted az �letem!

�rtetlen�l pillantott a szemembe. Nem �rtettem mi�rt, majd egy rem�nysugarat kaptam, a kezem r�cs�sztattam a hasamra, az eleinte apr� dudor, most eg�szen nagy volt, mintha hat h�napos terhes lenn�k. Hogy nem vettem �szre a hasam? T�ls�gosan nagy �nk�v�letben voltam. Minden f�jdalmam szertefoszlott, Edward nyak�ba ugrottam �s nyomtam egy cs�kot az arca ball fel�re.

- Most m�r �rthet�… - mondta Edward, majd �vatosan visszatett a kanap�ra �s keser� szemekkel, kivehetetlen arckifejez�ssel elrohant.

Nem sz�laltam meg, idi�ta vagyok, ha egy �rva pillant�st vetettem volna a rohamosan n�vekv� pocakomra, tudtam volna, hogy Edward �ri�si �ldozatott hozott �rtem, �jb�l. Mi�rt hagyott itt, olyan m�lyek voltak a szemei, hi�ba n�ztem bele, csak s�llyedtem, de nem tal�ltam �letet. Ez miattam van? M�r nem is szeret? Rosalie let�rdelt mell�m, olyan kimondhatatlanul gy�ny�r� volt. Megfogta a homlokom, a forr� homlokomnak j�l esett a j�ghideg �rint�se. Hirtelen megfagyott az arc�n a mosoly. Komorr� v�ltozott �s k�ts�gbeesetten pillantott v�gig rajtam. Megr�zta a fej�t �s �jra v�gigsim�totta gy�ny�r� ujjait a fejemen. Egyre idegesebbnek t�nt, megijedtem, ugye nincs semmi baja az �n kisfiamnak, a gy�ny�r� �s s�padt, most m�r boldog �s �letben maradt gyerekemnek?

- Te j� �g Bella! -suttogott Rosalie �s az arc�ra ki�lt a teljes k�ts�gbees�s �s tehetetlens�g.

- Mi az? -borultam ki.

- A baba… - mondta fekete szemekkel, l�ttam, hogy egy pillanatra imbolyog.

- Seg�ts… - ny�gtem �s zih�lni kezdtem.

- Carlisle! -�v�lt�tt Rosalie. - A baba vesz�lyben van!

Er�sen szor�tottam a pocakom �s �reztem, hogy ker�lget a rosszull�t, er�sen zih�ltam �s a k�nnyeim folytak. Mire felvittek, azt hittem meghalok, sz�rny� f�jdalmak lettek �rr� a meggy�t�rt testemen. A m�t�asztalon fek�dtem, mikor eljutott a tudatomig, hogy mire k�sz�lnek. K�ts�gbeesetten kap�l�ztam, hogy leszedjem magamr�l a sz�jakat, amivel lek�t�ztem, Emmett a sarokban volt, �s Rosaliet pr�b�lta elr�ncig�lni, er�sen a mellkas�hoz szor�totta, Rose hi�ba k�zd�tt, nem tudott szabadulni. P�r perccel k�s�bb Edward rontott be a szob�ba, d�h�s volt �s idegesen rohant mell�m. Nem n�zett r�m, jobban �rr� lett rajtam a k�ts�gbees�s, m�r megint elz�rk�zik el�lem a saj�t kis vil�g�ba. A tulajdon gyermekem pedig haldoklik �s r�ad�sul nem seg�teni akarnak rajta, hanem meg�lni. Meg�lni miel�tt igaz�n �lhetne. Mit sz�m�t az �n �letem? A fiamnak kell l�teznie, nem nekem. Edward hirtelen n�zett a szemeimbe, �gy �reztem hallja a gondolataimat, de ez nem tartott sok�ig, tekintete Carlislera v�ndorolt, aki m�r mindent fert�tlen�tett �s k�sz volt arra, hogy elvegye az �letem cs�pp kis �telm�t. �sszeszedtem a marad�k er�met �s meggy�t�rten r�juk sz�ltam.

- El�g volt! Meg tartom, ak�r az �letem �r�n is. -er�lk�dtem, hogy kiszabad�tsam a csukl�mat, �s a sz�j sz�le v�gigv�gta… az ereimb�l d�lt a v�r. �ri�si er�t �reztem magamban �s fel�ltem az �gyon, mik�zben az �sszes sz�jat elt�ptem. A v�r elb�d�tott, ism�t csak ittam �s ittam.

- Bella! Ne! -halottam Edwardot �s a k�vetkez� pillanatban lefogtak. M�r nem f�jt semmim, de egyre forr�bb lettem.

- A bab�nak v�r kell. -jelentette ki Carlisle. - Vagy meghal, Bell�val egy�tt.

- �s a forr� teste? -k�rdezte Rose. -Nem �rt a kisfi�nak?

- Nem… a forr�s�g a bab�b�l �rad. -mondta Carlisle. Edward morgott �s elrohant, �jb�l itt hagyott.

- Edward, ne hagyj itt! -sz�ltam ut�na, de nem v�laszolt, csak ment a saj�t feje ut�n. Nem szeret. Nem szeret… zih�ltam �s felpattantam, bek�t�zt�k a karom �s bementem Edward szob�j�ba, led�ltem a fekete �gyra.

   Az erd�ben voltam, a f�ld�n fek�dtem, mindenfel�l er�s v�rszak �radt, nem tudtam mit tegyek, majd meg�reztem egy er�sebb, vonz�bb illatot, rohantam az ir�ny�ba, a l�tv�ny megr�m�tett, Edward fek�dt a f�ld�n, z�ld szemekkel, v�rbe fagyva, a b�re halv�ny, mint egy ember�… mert ember volt, a v�re. Nagyon er�s v�gyat keltett bennem, mell� �lltam �s megcs�koltam, de a szag elb�d�tott �s megtettem az elker�lhetetlent, arra eszm�ltem, hogy kisz�radva hull le a f�ldre, valaki megsimogatta a h�tam, odakaptam a fejem, a kisfiam volt.

„Nyugi mami, apu m�r nem b�nthat.”- mondta a t�k�letes �s s�padt gyermek �n pedig sik�tottam… ezzel a sik�t�ssal keltem fel.