- Mit l�tt�l? - k�rdeztem szorongva Alice-t.

A szoba k�zep�n �lltunk, kar�csonyi hangulat uralkodott. A sarokban egy pomp�s kar�csonyfa �llt, alatta becsomagolt, �res dobozok. A kandall�n ott voltak az el nem maradhatatlan zoknik. Az ablakon t�l nagy pelyhekben esett a h�. Alice szemei a semmibe meredtek p�r pillanatig, de azt�n �jra csillogtak azok a l�legzetel�ll�t� szemek.

- L�ttam, hogy hova tartozunk. L�ttam a csal�dunkat - mondta lelkesen. �reztem a hangulat�n, hogy t�nyleg �r�l.

- Ok� - nevettem fel. - Most mondd el rendesen, hogy mit is l�tt�l - a mosoly m�g mindig ott volt az arcomon.

- H�t egy nagy h�zat, ahol Carlisle Cullen feles�g�vel �s "gyerekeivel" �l - ujjaival mutogatta a macskak�rm�ket. - Az �letm�djuk egy kicsit fura, de meg lehet szokni...

- Mit is �rtesz ezalatt? - k�rdeztem gyanakodva.

- Nem isznak emberv�rt.

- Mi? - k�rdeztem d�bbenten. Milyen v�mp�r csal�d az, aki nem iszik emberv�rt? �n is irt�ztam m�r t�le, de ez tart �letben.

- J�l hallottad, nem isznak emberv�rt - leintett a kez�vel, mikor l�tta, hogy k�zbe akarok v�gni. - �k �llati v�ren �lnek - jelentette ki egyszer�en, mintha ez ilyen mindennapos dolog lenne.

�llati v�r? Ez megd�bbent�. Nem is hallottam m�g ilyenr�l.

Gondolataimat Alice szak�tott f�lbe:

- Csomagolj, kicsim. Megy�nk, megismerked�nk az �j csal�dunkkal.

Nem is sz�lalhattam meg, mert a kis kobold odab�jt hozz�m �s szenved�lyesen megcs�kolt.

- Te kis boszork�ny - sz�laltam meg, mikor elt�volodott az arcunk. V�lasza csak egy kacag�s volt. �jra megcs�kolt �s m�r el is t�ncolt, hogy elkezdjen pakolni.

***

- Akkor se �rtem, mi�rt �ppen Szentest�n kell be�ll�tanunk? - k�rdeztem. A rep�l�n �lt�nk �s az �j csal�dunk fel� tartottunk. Mint ahogy mindenhol, itt is tele volt minden d�szekkel. A rep�l� tetej�r�l fagy�ngy�k l�gtak. A legt�bb emberen Mikul�s sapka volt.

- Mi lesz�nk nekik a legnagyobb aj�nd�k.

- Nekem nem k�ne egy ilyen aj�nd�k. �n ink�bb, egy olyan sapk�t adn�k nekik - mutattam az el�tt�nk �l� emberre, Alice erre felnevetett, hangja olyan volt, mint a kis csengetty�k�.

- Dr�g�m, laz�ts egy kicsit. Haszn�ld a k�pess�ged - mosolygott r�m. De, ha akarod, akkor adhatunk nekik sapk�t is.

- Akkor szerezz�nk, mert szeretn�m l�tni az arcukat, ahogy odaadod nekik.

***

Az erd�t h� bor�totta. Gy�ny�r� t�j. A feh�r h�zat nem is l�ttam volna, ha nem �rad bel�le ki az a sz�npomp�s vil�g�t�s, �s az ajt�n nincsenek �g�k.

Alice m�r ott �llt az ajt�ba �s r�m v�rt. Odal�pkedtem mell�, megfogtam a kez�t �s egy�tt becsengett�nk.

Alig telt bele f�l m�sodpercbe �s m�r egy igen izmos v�mp�r ajt�t nyitott nek�nk.

- Kellemes �nnepeket! - mondta m�ly brummog� hangon, de mikor megpillantotta szemeink sz�n�t, leesett az �lla. - Ti meg kik vagytok? - m�r �pp v�laszolni akartam, mikor �jra megsz�lalt. - Carlisle, Esme, Rose �s Edward.

A nevek gazd�i hamar ott teremtek el�tt�nk. Nem tudtam meg�llap�tani kihez is, tartoznak egyes �rz�sek, de �reztem, hogy a fesz�lts�g �s a d�bbenet j�tssza a f�szerepet.

A csendet Alice t�rte meg.

- J� est�t, Carlisle! - Odas�t�lt a h�rom f�rfi k�z�l az egyikhez. - Alice vagyok �, pedig itt Jasper - mutatott r�m. Hangja bar�ts�gos, �rzelmei tiszt�k. Teljesen nyugodt, mert tudja, hogy az arany szem�ek �gyis befogadnak.

- Minek k�sz�nhetj�k a l�togat�sotokat? - Carlisle is bar�ts�gosan besz�lt. Bel�le is teljes nyugalom �radt. - De m�g miel�tt v�laszoln�l, f�radjatok be.

Beljebb ment�nk �s egy t�gas nappaliban tal�ltuk magunkat, ahol m�r ott �llt a feny�fa. M�g nem volt feld�sz�tve, de a mellette l�v� dobozok arra utaltak, hogy m�r elkezdt�k volna, csak mi berontottunk... A leveg�ben feny� �s m�zeskal�cs illat terjengett. A l�pcs� korl�t�t sz�nes szalagokkal tekert�k k�rbe. A falr�l mindenf�le d�sz l�gott le.

Le�lt�nk a kanap�ra �s Alice mindent elmagyar�zott Cullen�knek. Hogy ker�lt kapcsolatba velem, milyen k�pess�ge van, hogy l�tta meg az � �s a mi �let�nket egybe folyni.

Mialatt Alice besz�lt m�s-m�s �rzelmek t�rtek �t rajtam, �reztem, hogy mit �reznek a szob�ban l�v� v�mp�rok. D�bbenet, meglep�d�s, volt, aki m�r szeretetet is �rzett ir�ntunk.

- ... �s h�t �gy tal�ltunk r�tok, de, most ha nem haragszotok feld�sz�tem a f�t, mert �gy nem lehet Szenteste.

Mindenki elnevette mag�t.

- Ez m�r csak Alice - mondtam, erre mindenki felkacagott. - Dr�g�m egy percre... - azzal el�h�ztam a Mikul�s sapk�kat, a fel�t odadobtam Alice-nek. Felnevetett �s az �sszes Cullen fej�re h�ztuk a sapk�kat. Viccesen n�ztek ki arcukon a d�bbenettel.

- K�sz�nj�k - mondt�k fuldokl� nevet�s k�zepette.

A l�nyok elmentek feld�sz�teni a f�t, �n pedig a t�bbiekkel ott maradtam a kanap�m.

- M�zeskal�csot s�t�ttetek? - k�rdeztem t�l�k. A k�rd�s hirtelen meglepte �ket, de azt�n csak egy j�t kacagtak.

- Minden kar�csonykor s�t�nk m�zeskal�csot - mondta Emmett.

- De mi�rt? - hitetlenkedtem.

- Mert ez olyan emberi szok�s, tudom, mi nem vagyunk emberek, de m�gis csak kar�csony van - veregetett h�tba.

- Alice mondta, hogy neked is van k�l�nleges k�pess�ged. Megtudhatn�nk mi az? - terelte Edward m�sra a t�m�t.

- �rzem �s tudom kontrol�lni a k�r�l�ttem l�v� emberek �rz�seit.

- Mi? - mind a h�rmuk arc�n �tsuhant a csod�lkoz�s.

- Ha p�ld�ul valaki nagyon ideges, �n nyugalmat bor�tok az elm�j�re. Hasznos, ha valakivel veszekszem - feleltem nekik vigyorogva.

- Akkor veled m�r nem is izgalmas veszekedni - duzzogott Emmett.

- De verekedni azt tudok - vigyorogtam r�.

- Ezt most hagyj�tok abba - sz�lt Esme, aki m�r be is fogadott minket, ahogy a t�bbiek is. - Ma nem lesz itt semmi vereked�s. �rtett�tek? - k�rdezte szigor�an. - Ink�bb gyertek seg�teni, felrakni a f�d�szt.

- Igen - v�gtuk r� egyszerre �s m�r ott is voltunk a fa mellett.

Miut�n k�szen lett�nk a f�val Esme �s Carlisle elmentek a szob�jukba, Alice �s Rose kital�ltak valami csajosat, �n meg ott maradtam a sr�cokkal.

- Na mit csin�lunk? - k�rdezte Edward.

- �n m�r kital�ltam - felelte gonosz vigyorral az arc�n Emmett.

Edward has�t fogta a nevet�st�l, �n persze nem tudtam, hogy mir�l van sz�.

- �n is megtudhatn�m?

- Be�lt�zz�k mikul�snak - felelte h�tk�znapian Emmett. Elnevettem magam. Emmett, mint Mikul�s...

Emmett m�sodperceken bel�l m�r ott sem volt. Alig telt bele egy percbe fentr�l Alice �s Rose kacag�s�nak hangja hallatszott, ebb�l tudtuk, hogy Emmett m�r fel is �lt�z�tt.

- Hohohoh� - hallottam Emmett hangj�t.

- Ez  a Kar�csony - mondta Edward �s pr�szk�lt a nevet�st�l.

- Felmegyek Alice-hez - mondtam Edwardnak, kis id� m�lva.

- Rendben - mosolygott r�m. - �n meg futok egy k�rt.

Alice a m�sodik emeletei szob�nkba volt, amit az alatt rendezett be mialatt �n t�vol voltam.

- Dr�g�m - rohant fel�m. Karjait �tkulcsolta a nyakam k�r�l �s m�r cs�kolt is.

- Alice - mondtam komolyan �s mialatt zsebemb�l kivettem egy kis b�rsony dobozt f�l t�rdre ereszkedtem. - M�r egy ideje meg akartam k�rdezni, de soha nem volt itt a megfelel� alkalom. Hozz�m j�ssz feles�g�l? - szem�be n�ztem, ami k�rd�sem pillanat�ba felragyogott.

- Ohh Jasper - ki�ltott. - Igen, hozz�d megyek.

Fel�lltam �s miel�tt megcs�kolhattam volna Edward hangj�t hallottam a nappalib�l.

- Alice! K�sz�n�m, hogy elk�lt�ztett�l a szob�mb�l! - ki�ltotta nevetve.

- Mit csin�lt�l? - �rtetlenkedtem.

- Ez Edward szob�ja, de nekem ez jobban tetszik, mint amit eredetileg kaptunk - nevetett �s cs�ppnyi megb�n�st sem l�ttam az arc�n. Elnevettem magam.

- De h�t mikor?

- M�g ti lent voltatok...

- Gyors vagy - nevettem az �n kis minden l�ben kan�l mennyasszonyom.

Alice kibontakozott �lel�semb�l, odament az ajt�hoz, kinyitotta �s kisz�lt.

- Boldog kar�csonyt, Edward.

A h�z minden egyes lak�ja egyszerre kezdett el nevetni.

- Boldog Kar�csonyt - suttogtam.

- Neked is Boldog Kar�csonyt.