Jake nincs sehol. M�r t�bb �r�ja kutatok ut�na, j�rom az erd�t, kiab�lom a nev�t, de semmi. Mintha a f�ld nyelte volna el. A sz�vem �r�lten dobogott, ha arra gondoltam, tal�n valahol a f�ld�n fekszik elgyeng�lve, v�rz� sebekkel, �s megpr�b�lja mag�ra valahogy felh�vni a figyelmet, de m�g ahhoz sincs ereje. A s�r�s ker�lgetett, valah�nyszor eszembe jutott ez. Ink�bb igyekeztem nem is gondolni r�, de ahogy m�lt az id�, egyre biztosabb voltam abban, hogy valami nincs rendben. Az erd� t�ls�gosan csendes volt, nem hallatszott a madarak szok�sos csipog�sa, nem z�rg�tt az avar a benne bujk�l� nyulakt�l, nem hallatszott pat�k dobog�sa. A t�j eg�szen kihalt volt, pedig ez nem szokv�nyos dolog itt. Ahogy egyre beljebb mentem az erd�ben, egy szarvas tetem�re bukkantam. Teljesen �lettelen volt m�r, nyak�n�l megtal�lhat� k�t kis pont alapj�n meg�llap�tottam, hogy v�mp�r v�gzett vele. �s az biztos, hogy nem k�z�l�nk val� volt. Ez a hely t�l messze van a Cullen h�zt�l. Id�ig nem szoktak elj�rni. �s az illat sem ismer�s. Felr�mlett bennem a legut�bbi tal�lkoz�som eml�ke Helen�val. Mi van, ha � j�r itt? Nem h�tr�lhattam meg, ez�rt mentem tov�bb, nem t�r�dve az esetleges vesz�llyel, hogy megtal�ljam szerelmem. M�r s�t�tedett, mikor el�vettem a mobilom, hogy �jra azon pr�b�lkozzak, de Jake nem vette fel. Nem �rt m�g akkor haza.
- Keresel valakit? - hallottam meg a hangot a h�tam m�g�tt.
Nem fordultam meg, de tudtam, hogy kihez van szerencs�m.
- Hol van Jake?! Mit tett�l vele?! - k�rdeztem h�v�sen, m�g mindig nem n�ztem h�tra.
Hallottam, amint l�p n�h�nyat fel�m, �s nem sok�ra meg�reztem a nyakamn�l a lehelet�t.
- Nem tal�lkoztam a farkasoddal, esk�sz�m. Kiv�telesen nem �n vagyok a huny� - v�laszolta csendesen.
Most szembe fordultam vele. D�h�sen, szikr�z� szemekkel tekintettem r�.
- Ne hazudj nekem! Hol van Jake?! - k�veteltem a v�laszt.
Helena halkan felnevetett. �rd�gi nevet�s volt ez. � m�r nem az a Helena volt, akit egyszer ismertem, �s m�g kedveltem is. � m�r egy igazi sz�rnyeteg. V�r�s szem�be most enyhe arany sz�n vegy�lt. Biztosan � v�gzett a szarvassal, ha m�r nem volt m�s t�pl�l�k.
- Honn�t tudjam?! Val�sz�n�leg megunta m�r a folytonos nyavalyg�sod, �s keresett valaki m�st. �rthet�. Nem �rtem, eddig hogy b�rta ki veled egy t�rs�gben - g�nyol�dott.
D�h�sen �k�lbe szor�tottam a kezem. Egy biztos: Helena t�nyleg nem tud semmit Jake-r�l. Viszont ha nem tud r�la semmit, akkor �n most nagy bajban vagyok. M�r megint.
- Mit keresel m�r itt megint? - t�rtem ki g�nyol�d�sa el�l.
Helena huncut mosollyal az arc�n �jra k�zelebb j�tt.
- M�g mindig, Nessie. M�g mindig. El sem mentem innen. Igen sz�p k�rny�k, �s �n m�g nem int�ztem el azt, ami�rt j�ttem - v�laszolta egyszer�en.
- M�gis mi�rt j�tt�l? Hogy megint megpr�b�lj meg�lni?! - k�rdeztem hidegv�rrel.
Nem igaz�n �rdekelt m�r, hogy mit akar tenni velem. Most m�r t�l akartam lenni ezen az eg�szen, vagy �gy, vagy �gy.
- Igen - jelentette ki nyugodtan.
Nem volt izgatott, nem volt d�h�s. Teljesen nyugodtan besz�lt, mintha a gyilkol�s lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga.
- M�gis mi�rt? - k�rdeztem k�v�ncsian.
Nem �rtettem, hogy mi folyik itt, most m�r egy cseppet sem. Helena nagyon s�hajtott, �s elkezdte igazgatni a ruh�j�t. Olyan volt, mintha �pp k�sz�l�dne meg�l�semre.
- Mert a dr�ga bar�tod elvette t�lem azt, akit szeretek - suttogta, �s most l�tszott csak rajta igaz�n, hogy mit �rez.
Nem csak d�h�s volt, hanem elveszett, szomor�, k�ts�gbeesett. Mindig negat�v �rzelem ott j�tszott abban a v�r�s szemp�rban, mellyel szembe n�ztem.
- Jake? - k�rdeztem vissza �rtetlen�l, d�bbenten.
- Igen, �. Meg te is. Mind a ketten t�nkre tett�tek az �letem. El�sz�r te. Azt�n � - szemeit lehunyta, csukott pill�i al�l k�v�r k�nnycseppek g�rd�ltek le.
- Mit tett�nk, Helena? Mert fogalmam sincs r�la! - ki�ltottam fel �szint�n.
Helena meggy�t�rt arccal n�zett r�m.
- Nahuel szeretett t�ged. Mindig is szeretett. Amikor adott nekem egy es�lyt a te kedved�rt tette, nem az ir�ntam �rzett szerelemb�l. Eml�kszel r�, hogy te hozt�l �ssze minket m�sodszor? Miattad ment bele, hogy velem legyen! - s�rta, majd folytatta - De nem b�rta mellettem sok�ig. El j�tt t�lem, �s visszaj�tt hozz�m. Szeret�k voltatok, sok�ig. Szak�tott velem, miattad. �s te �tverted Jake-t. �tvert�l mindenkit. Nahuel volt a szeret�d.
D�bbenten figyeltem r�. Mi a fen�r�l besz�l?! Honnan veszi ezeket?!
- Helena, ebb�l semmi sem igaz! - ny�sz�r�gtem k�ts�gbeesetten, de � lepisszegett.
- Engedd, hogy tov�bb mondjam. Miut�n Jake megtudta, hogy te �s Nahuel szeret�k vagytok, meg�lte �t. Meg�lte Nahuelt. Meg�lte! Nagyon m�rges lettem. Nahuel megcsalt, �tvert, az igaz, de �n akkor is szerettem. Ide j�ttem h�t, hogy meg�ljelek t�ged, ki el�id�zted Nahuel hal�l�t - v�laszolta.
- �n r�g nem l�ttam Nahuelt, Helena! Fogalmam sincs, hol van! - magyar�ztam, de mintha meg sem hallotta volna.
- Ne tagadd le, k�rlek! - szidott le - Legal�bb most ne! �gy is meghalsz, nyugodtan bevallhatod!
Megr�ztam a fejem, pr�b�ltam felfogni azt, amit mondott. Nahuel meghalt?! Meghalt, �s Helena azt �ll�tja, hogy Jake tette. De Jake nem tett semmi ilyet. �s �n sem tettem semmi olyat, amit � mondott. Nem voltam Nahuel szeret�je. Valami nagy kavar�s folyik itt, de nem tudom, hogy ki akar ennyire �sszezavarni mindent.
- Valaki hazudott neked, Helena. Ki mondta neked ezeket? - k�rdeztem �vatosan, meg kellett t�le tudnom.
Helena hangosan felnevetett, megint �rd�gien.
- Azt hiszed elmondom? H�t nem! - ki�ltotta.
Ebben a pillanatban Jake r�vetette mag�t Helen�ra, aki nem sz�m�tva a t�mad�sra, a f�ldre esett. Jake farkask�nt megragadta a l�b�n�l fogva Helen�t, �s teljes er�b�l beleharapott. Hallottam, amint a csontjai elt�rnek. Nagyot ki�ltott f�jdalm�ban. Tudtam, hogy nem szabad hagynom, hogy Jake meg�lje. Addig nem, am�g nem tudok meg mindent.
- Jake, �llj! Jake, ereszd el! Tud valamit, k�rlek, engedd el! - ki�ltottam, ell�ktem Jake-t Helena k�zel�b�l, de az�rt �vatoss�g kedv��rt megragadtam Helena karj�t, hogy nehogy elsz�kj�n.
B�r a l�ba annyira megrong�l�dott, hogy erre nincs es�ly. Nem gy�gyul fel egyk�nnyen. Addig kik�rdezhetem. Jake viszont nem �rtett semmit. Fej�vel m�rgesen megb�k�tt, jelezve, hogy �lljak arr�bb, engedjem, hogy �lj�n. Meg�rintettem a fej�t, kezemet r�tettem, �gy �tadtam neki a gondolataim. Megmutattam neki, hogy mit mondott nekem Helena az el�bb. Mindent. A v�djait. Jake a v�g�n olyan d�bbent �s �rtetlen volt, mint �n, de legal�bb hagyta, hogy kik�rdezzem Helen�t.
- Ki mondta ezeket neked?! - k�rdeztem �jra.
- Nem mondom el! - ki�ltotta, �s megmarkolta a kezem.
Erre Jake �jra a l�b�ba harapott, amelyre Helen�t�l egy �jabb f�jdalmas ki�lt�s volt a v�lasz.
- �jra k�rdezem. Ki mondta ezeket neked?! - most m�r a hangom sokkal �lesebb volt, mint az el�bb.
M�r �pp intettem Jake-nek, hogy megint harapja meg, mikor Helena s�rva vallani kezdett.
- A Volturi! Aro, Caius �s Marcus Volturi! �k mondt�k nekem! - ny�sz�r�gte.
D�bbenten n�ztem r�. Kezdett ez a dolog egyre zavarosabb lenni.
- Volterr�ba ment�l? Hogy? Mi�rt? - k�rdezgettem.
- Jane j�tt el hozz�m. Azt mondta Aro s�rg�sen besz�lni akar velem. Elmentem. Akkor mondt�k el nekem, hogy mit tett Nahuel, �s mit tett�l te meg Jake.
D�bbenten n�ztem Jake fel�. A Volturi mi�rt akarna belesz�lni a mi �let�nkbe? Mi�rt akarn�nak bekavarni? Nem �rtettem semmit sem. Tal�n az�rt, ami �vekkel ezel�tt t�rt�nt? Bossz�b�l, mert akkor nem �k gy�ztek? Mert akkor nem tudtak meg�lni? H�t most �tvert�k Helen�t, meg�lt�k Nahuelt, hogy azt�n Helena v�gezzen velem?
- Jake, vigy�k be Helen�t a h�zba - k�rtem.
Jake morgott egyet. Ellenkezett velem, nem akarta, hogy Helena m�g tov�bb �ljen.
- Lehet, hogy m�g megtudhatunk t�le valamit. K�rlek, Jake, nem akarok �n is gyilkos lenni, �s azt sem akarom, hogy te az legy�l! - k�rleltem, v�g�l siker�lt meggy�zn�m.
Feltettem a vonakod�, az idegen v�mp�r szagt�l pr�szk�l� Jake h�t�ra Helen�t, aki m�g mindig f�j� l�b�t szorongatta.
- Meg fogtok �lni? - k�rdezte �t k�zben f�lve.
Szeme sark�ban k�nnycsepp csillogott.
- Nem tudom - v�laszoltam �szint�n.
Fogalmam sem volt, hogy mihez kezdhetn�nk vele. Meg akart �lni engem, nem �rdemelne m�st, csak a hal�lt. De m�gis, �n nem vagyok olyan, mint �. Legsz�vesebben elengedn�m. Haza�rve mindenkinek megmutattam, hogy Helena miket mondott el. Ugyanolyan d�bbentek �s �rtetlenek voltak, mint Jake �s �n. Carlisle azonnal elkezdett gondolkozni, hogy vajon mi c�ljuk lehetett a Volturinak ezzel a kis akci�val, hisz � ismerte �ket a legjobban. Mindenki m�s is nekil�tott mindenki annak, hogy kider�tse, mi a fene folyik itt. �n is csak ezen gondolkodtam.
- Nem lesz semmi baj, Nessie, nyugodj meg - tette apa nyugtat�lag a v�llamra a kez�t.
Er�ltetten r�mosolyogtam. Helen�t Emmett �s Jasper bez�rta az egyik szob�ba, �s folyamatosan �rizet alatt tartj�k. Nem tud megsz�kni. Tekintetemmel megkerestem Jake-t. Ott �lt az udvaron, m�g mindig farkas alakban, idegesen figyelte az erd�t, mintha att�l tartana, b�rmikor kil�phet bel�le valami vagy valaki.
- Jake, besz�ln�nk kell - l�ptem mell�je.
B�lintott, �s elt�nt a f�k k�z�tt, hogy azt�n visszav�ltozzon. Nem sok�ra visszat�rt, imm�r kis nadr�gban, �s v�rta, hogy belekezdjek.
- El�sz�r is tudnod kell, hogy amit Helena mondott nem igaz. Soha nem volt viszonyom Nahuellel - kezdtem ezzel, tiszt�zni akartam mindent.
- Soha nem hinn�k annak a v�rsz�v�nak - morogta.
B�lintottam. Ennek �r�ltem. Egy dolog tiszt�zva. �pp kezdtem volna bele a k�vetkez�be, mikor Jake k�zbe v�gott.
- �n pedig nem �ltem meg Nahuelt, ak�rmilyen patk�ny is volt - mondta.
- Ezt r�gt�n gondoltam! - mosolyodtam el, de azt�n �jra fel�lt�ttem komoly arcomat.
- Mir�l akarsz m�g besz�lni? �gy l�tom nagyon komoly a dolog - viccel�d�tt, de mikor l�tta, �n nem vagyok vicces hangulatban, ink�bb megkomolyodott.
- Nagyon komoly. Kett�nkr�l van sz�, Jake. �s k�rlek, figyelj nagyon j�l, mert mindent csak egyszer fogok elmondani.
- �g�rem, figyelek.