Edward szemsz�ge

Alig hiszem el m�g mindig, hogy Renesmee beugrott k�z�nk. Most pedig azzal a korccsal besz�lget…  m�g szerencse, hogy innen j�l szemmel tudom tartani.  
- �hm, nem tudom biztos lemaradtam valamir�l, de mi�ta h�vja Jacob Renesmee-t Nessie-nek? – k�rdezi szerelmem halkan. 
- Azt hiszem most-�ta – sziszegtem neki. Csak �gy fortyogott bennem a d�h. 
- Nyugi Edward… ne l�gy ennyire d�h�s – pr�b�lt meg Jasper csit�tani, azt�n csak egy csattan�st hallottam, �s Renesmee-�k fel� n�ztem. Egy pillanatig azt hittem, a l�nyomnak esett valami baja, de amikor meghallottam Em-et, azonnal meggy�z�dtem az ellenkez�j�r�l. 
- Tiszt�ra, mint az anyja. Bella mond csak… mi�rt szeretitek ti Jacobot ennyire pofozgatni? J� homokzs�k vagy, hogy? Mert ha az, akkor legk�zelebb �n is kipr�b�lom – kuncogott Em. Bella csak egy grimaszt v�gott. Amikor visszan�ztem l�nyom�k fel�, m�r csak Renesmee h�t�t l�ttam, ahogy rohant fel a l�pcs�n. 
�pp ut�na akartunk menni Bell�val, amikor Jaz mind a kett�nk kez�t megfogta. 
- Bocs sr�cok, de most azt hiszem �n kellek ide – mondta, majd felrohant az emeltre.  
Mi meg ott maradtunk, �s Bell�val egym�sra pillantottunk. Hirtelen eszembe jutott a mi probl�m�nk is. nagyon megb�ntottam szeg�nyt.  
- Bella �n… sajn�lom… 
- Ne, �n sajn�lom. Nem kellett volna azt mondani, amit mondtam. 
- Nekem se kellett volna… 
- �risten! Ne komplik�lj�tok m�r t�l! Cs�kolj�tok meg egym�st, �s el van felejtve. A v�g�n m�g azon is �sszevesztek, hogy kinek volt nagyobb hib�ja a dologban – mondta Rose, majd a v�g�n elmosolyodott.  
El�gg� megd�bbentett, de Bell�ra n�ztem, �s l�ttam, hogy � is r�m sand�t.  
- Szent a b�ke? – k�rdezem t�le kit�rt karokkal. Elmosolyodik, �s boldogan ugrik bele a nyakamba, mint egy kisgyerek. 
- De nehogy azt hidd, hogy ezzel el van int�zve. M�g azt megt�rgyaljuk, hogy kinek volt benne nagyobb hib�ja… - suttogta bele a f�lembe.  
�n csak kuncogtam, majd belepusziltam a nyak�ba. �reztem, hogy megremeg, �s ez j�l esett. Teh�t m�g mindig akkora hat�ssal vagyok r�, mint emberk�nt.  
- Szeretlek – suttogok �n is a f�l�be. 
- �n is.  
- Sr�cok mindj�rt elolvadok �n is… - r�h�gi Em. - Nagy�lel�s? – k�rdezi, majd a nyakunkba borul. 
Mindenki r�h�gni kezd, v�g�l Emmett elenged minket, �n pedig leteszem Bell�t a f�ldre.

K�zben Jasper is le�rt az emeletr�l, �s r�h�gve szeml�li „nagy�lel�s” akci�nkat. 
- Mi volt odafent? – k�rdezi Bella agg�d� hangon. �n is el�g k�v�ncsi vagyok, �gyhogy kiolvasom Jasper gondolataib�l az elm�lt percek t�rt�n�seit. 
- Te buzd�tottad?! – csattanok fel. 
„Nyugi Ed. �n csak az igazat mondtam. Nagyon szenvednek mind a ketten elhiheted. Az�rt, mert nagyon szeretik egym�st.” 
- Mi is tudni akarjuk – dobolt Bella idegesen a l�baival. �tkaroltam a derek�t, majd nyomtam egy puszit a homlok�ra. 
- Jasper arra �szt�n�zte, hogy hallgasson a sz�v�re. Ha pedig az azt sugallja, hogy szereti, akkor menjen vissza hozz� – di�h�jban ennyi.  
- �rtem – mondta Bella elgondolkod� fejjel, majd r�m mosolygott. – Tudod ez hasonl� a mi eset�nkh�z. A k�r�l�tt�nk l�v� emberek nem akart�k, hogy egy�tt legy�nk. Mi m�gis egy�tt vagyunk.  
- Ezzel most arra c�lzol, hogy �k is biztos egy�tt lesznek? – k�rdezem felh�zott szem�ld�kkel, �s egy kicsit csal�dottan. 
- Igen Edward – nevetett. – T�r�dj bele – mondta, �s megpuszilta a sz�mat. 
- El sem hiszem, hogy te is ilyen k�nnyen belet�r�dt�l. Az el�bb m�g sz�t akartad szaggatni Jacobot. 
- Tudom, �s m�g mindig ezt akarom tenni. De mivel Renesmee a te makacss�godat �r�k�lte, biztos vagyok benne, hogy egy�tt maradnak. M�r csak az�rt is, hogy minket ideges�tsenek – kuncogott kedvesem.  
- Honnan veszed, hogy �n makacs vagyok? – k�rdezem felh�borodottan, de a sz�m sz�l�ben mosoly bujk�lt. – Ink�bb te vagy makacs, dr�g�m. 
Bella s�hajt egyet, majd ezt mondja: 
- Igazad van. De pont ez az a tulajdons�g, amit a legjobban szeretsz bennem. Vagy t�vedek? 
- Hm… jobban ismersz, mint hinn�d – lehajolok, �s megcs�kol�m szerelmem. Legsz�vesebben eg�sz nap ezt csin�ln�m…

Jacob szemsz�ge

M�g mindig f�jt. Nem az arcom, ahol meg�t�tt, hanem a sz�vem, amit megsebzett. Hogy nem hisz nekem? Pedig �n teljes sz�vemb�l szeretem.  
Amikor az erd�ben megl�ttam… Sosem �reztem ilyet, de nem is fogok soha t�bb�. Mintha megtal�ltam volna az �letem �rtelm�t. Ut�na csak azt sajn�ltam, hogy elment. Ameddig l�ttam, �gy �reztem semmi sem hi�nyzik az �letemb�l, de amint elt�nt egy nagy seb t�tongott a sz�vemen. El�g ny�lasan hangzik, de �gy van. Jacob Black szerelmes, �s m�g a ny�las sz�vegekt�l sem riad vissza.  
Az els� tal�lkoz�sunk ut�n f�ltem. F�ltem, hogy t�bb� nem l�thatom viszont. Hiszen olyan gyorsan elszaladt… 
Amikor pedig m�snap az erd�ben hallottam a t�bbi farkast�l, hogy idegen v�mp�rok vannak a f�ld�nk�n, �s az egyiket Embry megsebes�tette nagyon megijedtem. Azt hittem, hogy Vele t�rt�nt valami. De amikor l�ttam, hogy semmi baja, megk�nnyebb�ltem.  
- H� Jake j�l vagy? – hallom meg Seth hangj�t. Ilyen gyorsan be�rtem volna a La Push-ba? 
- �hm… nem t�lzottan. Ha nem baj, most szeretn�k egyed�l lenni – Seth a legjobb bar�tom, de most t�nyleg szeretn�k egyed�l lenni a gondolataimmal.  
- Semmi baj haver – mosolygott. – De ha k�ne egy kis lelki t�masz, vagy valaki akinek el tudod mondani, akkor sz�lj nekem nyugodtan. 
- Rendben. – Seth mindig mindenkivel kedves. J� fej sr�c, �s ha majd bev�s�dik, a l�ny is nagyon szerencs�s lesz.    
Intettem neki, majd bementem a h�zba. Apa nem volt otthon. Biztos �tment Charlie-hoz.

Renesmee szemsz�g

Neh�z d�nt�s. Menn�k is, �s nem is. Menn�k, mert t�nyleg szeretem. De nem menn�k az�rt, mert lehet, hogy ugyan �gy ahogy �n tettem, � is ki fog dobni a h�zb�l. De h�t erre mondj�k azt: pr�ba szerencse.  
Fel�ltem a kanap�n, �s zsebkend� ut�n kutattam. Tal�ltam is az egyik zsebemben, majd fel�lltam �s az ajt�hoz l�ptem. Azt hiszem elhat�roztam magam. Ha t�rik, ha szakad, �n elmegyek a La Push-ba. De egyed�l nem akarok menni, �gyhogy elviszem magammal Rosaline-t. Rem�lem elk�s�r.

Mindenki a nappaliban volt. Anya �s apa egym�st �lelt�k. Ezek szerint szent a b�ke. 
Amikor le�rtem a l�pcs�n, minden szem r�m szegez�d�tt. Anya odaj�tt hozz�m, �s meg�lelt. M�lyen besz�vtam az illat�t, majd kibontakoztam az �lel�sb�l, �s Jaspert �leltem meg. �reztem meglep�dik, de ut�na �t�lelt engem � is. 
- K�sz�n�m – mondtam nekik, majd Rosaline fel� fordultam. – Van kedved egy kis La Push-i kiruccan�sra? 
- Tudod, amikor a legut�bb La Push-i kiruccan�st emlegett�l, majdnem ott hagytuk a fogunkat. 
- De most m�r m�s lett a helyzet.  Tudj�k, hogy kik vagyunk, �gyhogy rem�lhet�leg nem fognak minket megt�madni. 
- Engem nem �rdekel. �n nem megyek sehov�! – fakadt ki Rosaline. Nem �rtem mi a baja… 
- Most meg mi a bajod? Mi�rt nem akarsz elk�s�rni? 
- Egy, m�g mindig f�lek a La Push-ba menni, �s ha rosszul eml�kezn�l, akkor �pp nemr�g �p�ltem fel. Kett�, vad�szni is kell mennem. H�rom, nem akarom a gyertyatart� szerep�t j�tszani! 
- Milyen gyertyatart�r�l besz�lsz? – �n ezt t�nyleg nem �rtem. A gyertyatart� hogy j�n ide? 
- �risten! Ennyire s�t�t nem lehetsz Renesmee! 
- Sajn�lom, hogy nem tudom, mir�l besz�lsz. 
- Fel�lem. Nemek ugyan mindegy, hogy mit sajn�lsz. De �n nem megyek veled, az biztos. 
- Mi�rt vagy ennyire beszari? – Kezd bennem felmenni a pumpa, �s ezt nem b�rom m�r sz� n�lk�l. 
- �n vagyok a beszari?! L�ssuk csak… F�lsz a saj�t �rz�seidt�l, �s f�lsz egyed�l elmenni, mert att�l tartasz, hogy Jacob kidob. Mit hagytam m�g ki? – k�rdezi g�nyos hangon. 
- Semmit. Azt hiszem, ez �pp el�g lesz. De komolyan, mi�rt nem akarsz velem j�nni? 
- Az indokok miatt, amiket felsoroltam, �s nem vagyok a sz�gr�l leakaszthat� b�bod, aki b�rmelyik szavadra ugrik.  
M�r �pp emeltem a karom, amikor elkapta a csukl�m. 
- Mi van, engem is fel akarsz pofozni, ahogy Jacobot? – A szemei most furcs�n csillogtak. Sosem l�ttam m�g �t ennyire kiborulni, vagy hogy egy�ltal�n �gy veszekedt�nk volna. Most se igaz�n �rtem, hogy mi a baj. Ha nem akar velem elj�nni, akkor egyszer�en csak nem j�n el velem. Ennyi. 
- L�nyok el�g legyen! – kiab�l le anya mindkett�nket. 
- Fel�lem – mondom f�lv�llr�l, �s v�gign�zek Rosaline-en. – �n �gy is menni akartam. Neki pedig adjatok be nyugtat�t.  
Majd megfordulok, �s az ajt� ir�ny�ba indulok el.  
- Renesmee Swan! Azonnal �llj meg! – kiab�l r�m anya.  
Megfordulok, �s szembetal�lom magam d�h�s szemeivel.  
- Hogy gondolod, hogy �gy besz�lsz a testv�reddel?  
- K�nnyen �s egyszer�en.  
- Velem te nem besz�lhetsz �gy Renesmee! Az egyik bar�toddal besz�lhetsz, de a csal�doddal nem besz�lhetsz �gy! Hogyha pedig azt hiszed, hogy meg�szod, hogy fel akartad pofozni Rosaline-t, akkor nagyon t�vedsz! Azonnal bocs�natot k�rsz t�le, vagy nem m�sz innen sehov�! 
- Nem k�rek t�le bocs�natot, arra m�rget vehetsz! – kiab�ltam �n is anya arc�ba, �s a k�vetkez� pillanatban valami csattant, az �n arcom pedig �gni kezdett. 
K�nnyekt�l csillog� szemmel any�ra n�zek. Felpofozott.  
- Megmondtam, nem besz�lhetsz �gy. Most pedig menj fel a szob�dba! 
- Ut�llak! – mondtam, majd felrohantam ugyan abba a szob�ba, ahol az el�bb s�rtam.

Bella szemsz�ge

Mit k�pzel mag�r�l? �gy nem besz�lhet a testv�r�vel! Kezd m�r elegem lenni. Mi�ta elengedtem �ket, Renesmee minden egyes szab�lyt �s �g�ret�t megszegi, amit tett. P�ld�ul, amikor mondtam, hogy Port Angeles-be menjenek sz�ll�st keresni. Mi�rt is ne, pont Forks-ba j�ttek. Direkt nem akartam, hogy ap�val tal�lkozzanak. Erre pont a mi h�zunkat vett�k ki.  
Ami�ta elj�ttek otthonr�l, olyan engedetlen lett. Hol rontottam el? 
�n pr�b�ltam �ket �gy nevelni, hogy ilyeneket ne engedjenek meg maguknak.  
�t�leltem magam, �s �gy j�rk�ltam fel-al�. J�l d�nt�ttem? 
K�t �lel� kart �reztem magamon, majd megfordultam, �s Edward �llt velem szemben. A t�bbiek mentek a dolgukra. Charlisle-nak el kellett mennie vissza dolgozni. Esme ment f�zni a konyh�ba, hiszen a l�nyoknak ennie kell majd valamit. �n pedig nem vagyok abban a lelki�llapotban, hogy f�z�csk�zzek. Rose �s Em elmentek vad�szni, Alice �s jasper pedig Rosaline-t k�s�rt�k el szint�n vad�szni. 
- Nyugalom – puszilta meg a homlokom. – J�l tetted. 
- De akkor sem kellett volna felpofozni. 
- �n ezt nem tudom meg�t�lni, nem ismerem olyan r�g�ta, mint te. 
- Igen, ez is az �n hib�m – mondtam s�hajtva. 
- �n ezt nem szemreh�ny�sk�nt mondtam. De jelen pillanatban �n is ezt tettem volna. de egy valamin fel vagyok akadva, amin v�ltoztatni kell. 
- �s mi lenne az? – k�rdezem �rdekl�dve, f�lig felvont szem�ld�kkel. 
- A Cullen n�v jobban illene a l�nyokhoz nem gondolod? – k�rdezte mosolyogva. 
- De, azt hiszem. Err�l viszont majd �ket is meg kell k�rdezned. Mondjuk Renesmee boldogan fogja lev�ltani a nev�t. �gy is el�gg� ut�l engem… 
- Nem ut�l, csak m�rges r�d. Kicsim, t�ged nem lehet ut�lni. 
- Akkor Renesmee az egyetlen kiv�tel.  
- Majd megb�k�l. 
- Rem�lem. 
�jra megcs�kolt. Legsz�vesebben a nap minden perc�ben vele lenn�k, de sajnos nem tehetem. Most nem. Itt van Renesmee akivel valahogy besz�lnem kell majd, �s az el��rzeteim sem s�gnak valami j�t. Valami k�sz�l…