Aznap hajnalban m�r a rep�l�n �lt�nk. Igyekeztem nem figyelni a f�jdalmaimra, nem akartam ugyanis m�g jobban megnehez�teni Carlisle �s Jake �let�t. �gy is csak r�m figyeltek, l�ttam rajtuk, mennyire agg�dnak, �s ha tudt�k volna, mennyire szenvedek a visszafojtott f�jdalmakt�l, csak m�g rosszabbul �rezt�k volna magukat. Azt hitt�k volna, hogy az � hib�juk, mert nem tudnak rajtam seg�teni. Ezt akartam megel�zni. Ahogy lesz�lltunk a rep�l�r�l, Alice rohant oda hozz�nk, �s r�gt�n �lel� karjaiba z�rt.
- Minden rendben van? - n�zett r�m �veges szemekkel, �s �gy �reztem, hogy ha tudna, akkor biztosan k�nnyeket hullajtana borzalmas kin�zetem l�tt�n.
Igyekeztem magamra er�ltetni egy apr� mosolyt, hogy megnyugtathassam, de nagyon halov�nyra futotta csak. Alice v�gigp�szt�zott tekintet�vel, l�ttam rajta, mennyire nehezen viseli el a l�tv�nyt. Jake �s Carlisle tartottak a karomn�l fogva, hogy nehogy �sszeessek, ezen k�v�l egy egyszer�, Jake m�ret� p�l�t viseltem, hogy semmi se nyomja a hasam. A hajam k�cos copfban l�gott a fejemr�l, a szemem alatt hatalmas, lila karik�k �ktelenkedtek. Mintha �lmatlans�gban szenvedn�k, pedig csak hatalmas szomj�s�got �rzek. Egyfolyt�ban. El sem akar m�lni.
- Nyugodtan kimondhatod. Borzalmasan festek... - viccel�dtem, k�nyszeredetten nevetni kezdtem, �s a nevet�s csak nem akart elm�lni.
Mint egy dilisre, �gy b�multak r�m az emberek, s�t m�g a tulajdon csal�dom is. De nem tehettem r�la. Ezek a megnyilv�nul�saim csak �gy magukt�l j�ttek.
- Gyertek a kocsihoz! - intett Alice, hogy k�vess�k.
Apa ez�st Volvoj�val j�tt, mert a saj�t aut�ja tal�n t�l kicsi lett volna n�gy�nknek. Jake �s Carlisle befektettek a h�ts� �l�sre, Jake pedig le�lt mell�m, hogy fejemet az �l�be tudjam fektetni. Carlisle el�re �lt Alice mell�, �s halkan tan�cskozni kezdtek valamir�l. Nagyon gyorsan �s halkan besz�ltek, s mivel nekem nem volt t�lzott kedvem f�lelni, ink�bb tudom�st sem vettem r�luk. Aludni akartam. Olyan f�radt voltam, mint m�g soha, �s ez is annyira k�l�n�s volt. Sajnos nem j�tt olyan k�nnyen �lom a szememre, mint amennyire v�gytam r�. A f�jdalom nem hagyott nyugodni, folyamatosan �reztem, emiatt a szemem m�g lehunyni sem mertem, att�l f�ltem, tal�n soha t�bb� nem nyitn�m ki. De lehets�ges lenne, hogy meghaljak? Megpr�b�ltam besz�dbe elegyedni Jake-el, hogy lefoglaljam magam, de � minden egyes pr�b�lkoz�somn�l leszidott, hogy maradjak csendben, �s ne er�ltessem meg magamat. Mintha a besz�d annyira f�raszt� lenne. A f�jdalomn�l ak�rmi jobb. Meg a csendn�l is, ami eg�sz utunkat v�gig k�s�rte. Azonnal tudtam, mikor �rkezt�nk haza, mert meg�reztem a nyitott ablakon �t be�raml� kellemes f�k illat�t. A Cullen h�z fel� tart� �t melletti f�k illata volt ez. Az aut� motorja nem sok�ra meg�llt, �s Jake azonnal kisz�llt mell�lem, hogy ki tudjon seg�teni. Carlisle is seg�tett neki. Ezent�l a karjaiba vett, �s �gy vitt le a h�zba, ahol azonnal ap�ba botlottunk.
- Na v�gre m�r, tudj�tok, mennyire agg�dtam! - bosszankodott, majd vill�ml� tekintettel n�zett Jake-re.
- Vedd le a kezed a l�nyomr�l, te korcs! - sziszegte d�h�sen, l�tszott rajta, hogy nagyon fesz�lt.
Kezeit �k�lbe szor�totta, �s nagyon er�lk�d�tt, hogy nehogy orrba v�gja szerelmemet.
- Nyugi, Edward, csillapodj! Ez nem tesz j�t semminek! - l�pett oda mell� Alice, kez�t apa v�ll�ra t�ve.
De � ler�zta mag�r�l a kicsiny kezeit, �s v�dl�n megindult Jake �s fel�m. Szerintem csak az�rt nem ugrott eddig m�g neki, mert �n a karjaiban voltam.
- Vigy�znod kellett volna r�! Vigy�znod! Erre meg hazahozod ilyen �llapotban, te r�hes d�g! Ennyire szereted?! N�zd meg, mit tett�l vele! - szidta apa Jake-et, hozz� halkan morgott.
Jake csendben �llta a szidalmakat, n�h�nyszor nyugtalanul lehunyta a szem�t, de nem v�gott vissza semmivel. T�rt, �s ez furcsa volt. Jake nem ilyen. R�g visszakiab�lt volna ap�ra, de hogy �llja a s�rt�seit? Ez nem vall r�.
- Apa... �llj le, k�rlek! Jake, nem tehet err�l! - v�dtem meg �t saj�t maga helyett.
Apa viszont nem is figyelt r�m, tov�bbra is d�h�sen fix�rozta szerelmem, majd sarkon fordult, �s felviharzott az emeletre.
- Hozd, Jacob az irod�mba! - k�rte Carlisle.
Jake �jra megindult velem, �s Carlisle irod�j�ban letett egy olyan �gyra, mint ami a k�rh�zakban is megtal�lhat�. K�v�ncsian n�ztem k�rbe, �s rengeteg orvosi m�szert pillantottam meg.
- Seg�thetek valamiben? - k�rdezte Jake halkan.
Carlisle mosolyogva r�zta meg a fej�t.
- Menj csak, �s pihenj le! Egy ideig el fognak tartani a vizsg�latok. Sz�lok, ha v�geztem! - k�z�lte Carlisle.
Jake lassan b�lintott, majd lassan r�m n�zett. Tekintete �res volt, idegen. Mintha nem is itt j�rna, hanem valahol m�shol. Habozott, l�ttam rajtam, hogy valamin nagyon t�ri a fej�t. Tal�n azon, hogy mondjon valamit? De akkor mi�rt nem teszi?
- Jake, �n... - kezdtem bele, de � megr�zta a fej�t, �s itt hagyott.
D�bbenten n�ztem ut�na, sz�hoz sem jutottam, de nem is lett volna semmi �rtelme. Carlisle udvariasan nem vett tudom�st az el�bbi jelentr�l, �n viszont sehogy sem b�rtam kiverni a fejemb�l. Mi van Jake-el? Mi�rt viselkedik ilyen fur�n? Nem r�g m�g semmi baja nem volt. Nem tudtam sok�ig ezen gondolkozni, mert Carlisle bele kezdett a vizsg�latokba, �s arra kellett figyelnem.
- Veszek t�led v�rt, rendben van? - k�rdezte kedvesen.
B�lintottam, de az�rt valamit meg kellett k�rdeznem t�le.
- Hogyan? A b�r�met nem sz�rja �t a t�... - mondtam, mire � m�g sz�lesebben elmosolyodott.
- Ha nem b�nod, a fogammal megs�rten�m a b�r�det egy kicsit. Ez sokkal egyszer�bb. �g�rem, nem vesztesz sok v�rt! - vigyorgott.
Halkan felkuncogtam, �s fel� tartottam a karomat. Carlisle igazi mester, �s az �n v�rem k�l�nben sem nagy cs�b�t�s neki. Semmilyen �ze sincsen. Amikor beleharapott a karomba, meg�reztem, de kicsit sem f�jt. Ink�bb olyan volt, mint a bolhacs�p�s lehet. Az az igazs�g, hogy azt soha nem tapasztaltam. A v�r lassan folydog�lni kezdett a sebb�l, �gy Carlisle odatartott egy kis �vegcs�t, hogy abba folyon bele. Az �veget elrakta egy �veg vitrinbe, �s �jra visszat�rt mell�m. �jra megm�rte a test h�m�rs�kletem, amely ez�ttal csak 45� volt, de sz�momra m�g ez is el�gg� balj�s jelent�ssel b�rt.
- Elv�gzek n�h�ny n�gy�gy�szati vizsg�latot is, rendben? - k�rdezte �vatosan.
Eszembe jutott az els� ilyen vizsg�latom, amikor megtudtam, hogy tudok menstru�lni. Most is valami hasonl� dolog fog kider�lni? El�re f�ltem, de term�szetesen beleegyeztem.
- El�sz�r szeretn�k feltenni egy k�rd�st, ha lehet - n�zett r�m bizonytalanul Carlisle.
B�lintottam, hogy term�szetesen k�rdezhet.
- Te is Jake testileg is k�zel ker�ltetek egym�shoz? - k�rdezte.
B�r a megfogalmaz�sa udvarias volt, �n m�gis zavarba j�ttem. Nem szerettem m�sok el�tt ilyesmikr�l besz�lni.
- Igen. �gy... k�r�lbel�l egy hete. �s azut�n minden nap... - v�laszoltam zavartan.
Biztosan elpirultam volna, ha tudok.
- �s v�dekeztetek egy�ltal�n? - tette fel k�vetkez� k�rd�s�t, amit�l m�g jobban zavarba j�ttem.
- Carlisle... �n... vagyis mi, �n v�mp�r vagyok, mi�rt kellett volna? Ti sem v�dekeztek nem?
Ez�ttal Carlisle j�tt zavarba, zavartan k�h�gni kezdett.
- Az teljesen m�s, Nessie. Mindannyian v�mp�rok vagyunk, Jake viszont ember, �s f�lig te is az vagy, �gy nagy felel�tlens�g volt t�letek, hogy nem v�dekeztetek! - oktatott ki.
Bossz�san elford�tottam a fejem. �gy �reztem magam, mint egy kisgyerek, aki rossz f�t tett a t�zre, csak valami nagyon komoly dologban.
- Egy�ltal�n mi�rt fontos most ez? - pr�b�ltam elterelni a t�m�t.
- Mert k�ze lehet a f�jdalmaidhoz. Ezt pr�b�lom kider�teni. Fek�dj vissza k�rlek!
�szre sem vettem, hogy k�zben fel�ltem az �gyon, �gy h�t visszafek�dtem a h�tamra, �s hagytam, hogy Carlisle testem als� r�sz�n ,,kutakodjon". El�gg� k�nyelmetlen �s rossz �rz�s volt, de nem panaszkodhattam vagy nyafoghattam. Minden az �n eg�szs�gemet szolg�lta.
- Ez k�l�n�s... -mormogta maga el� Carlisle.
Mivel nem akartam megzavarni, nem k�rdeztem r�, hogy mit l�thatott. Odas�t�lt a vitrinhez, amibe az el�bb a v�remmel teli �vegcs�t tette, �s ki�nt�tte egy �veg lemezre, majd �vatosan vizsg�lgatni kezdte. K�v�ncsian figyeltem mit csin�l. Mikor v�gzett, zavart, d�bbent tekintettel fordult fel�m, �s siet�sen kirohant az irod�b�l, egyetlen egy sz� n�lk�l. Csak n�ztem magam el�, d�bbenten, nem tudtam mire v�lni ezt. T�z perc m�lva Carlisle ap�val, Jake-el, �s az �sszes t�bbi Cullen-nel az oldal�n t�rt vissza hozz�m. Mindenki nagyon fesz�lten pislogott fel�m. Jake a legt�volabb �llt t�lem, de rengetegszer ford�totta fel�m a tekintet�t. Rosszul eset, hogy ennyire ker�l.
- Carlisle, mit der�tett�l ki? - s�rgette apa Carlisle-t.
� hangosan s�hajtott egyet, majd belekezdett.
- Elv�geztem n�h�ny egyszer� vizsg�latot, �s megd�bbent� eredm�nyre jutottam... - itt habozott, �s f�lve pillantott r�m, majd Jake-re.
- Mi a baj velem? - k�rdeztem, hangomon hallatszott, hogy mennyire f�lek.
Carlisle lehunyta a szem�t, majd p�r, �jabb m�ly s�haj ut�n olyat mondott, amit�l megh�lt a leveg� a szob�ban:
- Nessie... Nessie, terhes.
Ezut�n t�bb dolog t�rt�nt egyszerre. Apa d�ht�l tajt�kozva rontott neki Jake-nek, azt ord�tva, hogy ,,Te szem�t, felcsin�ltad a l�nyomat, �s n�zd meg, most miattad szenved!", aminek k�vetkezt�ben � �talakult, �s visszat�madt ap�mra. Emmett �s Jasper pr�b�lt�k �ket meg�ll�tani, m�g Rosalie �s Esme v�delmez�en rohantak oda hozz�m, nehogy bajom essen. Alice Carlisle-nak seg�dkezett biztons�gba helyezni az orvosi g�peket, anya pedig d�bbenten �llt a sarokban, tekintet�t v�gig rajtam tartva.
- Jake... Jake... - ny�sz�r�gtem, fel akartam kelni, de Rose visszanyomott az �gyra.
- Nem lesz semmi baja, Nessie, nyugodj meg! Pihenned kell! - csit�tgatott, �s lefogta a karom, hogy ne tudjak mocorogni.
- Jake! Oda kell mennem hozz�! Engedj el! - k�rleltem, s mivel nem engedett, hangosan r�morogtam.
Esme d�bbenten pillantott r�m, nem voltam soha az a morg�s fajta, s mostani viselked�sem most meglepte.
- Nyugi Esme, csak a terhess�g miatt ilyen. Seg�ts lenyugtatni, k�rlek! - sz�lt Rosalie, �s odaki�ltott Carlisle-nak.
- Carlisle, kell egy kis morfium! Nessie, m�g a v�g�n k�rt tesz mag�ban! Minden �ron oda akar menni Jake-hez, ami most nem a legbiztons�gosabb! A v�g�n m�g k�z�j�k ugrana, am�g harcolnak!
Carlisle azonnal reag�lt, �s szinte azonnal ott termett mellettem egy hatalmas t�vel a kez�ben. Hangosan morogtam, f�jtam r�juk, am�g � fog�val �jabb sebet ejtett a karomon. A t�t egyre k�zelebb �s k�zelebb vitte a kezemhez, m�g nem meg�reztem a sz�r�st a sebben. A karjaim azonnal elernyedtek, �s gyeng�n hullottak le az �gyr�l. K�b�n b�multam magam el�, csak hom�lyosan �rz�keltem a k�lvil�got. A hangok �sszemos�dtak a fejemben, egyetlen hang sem j�tt ki a torkomon. Csak ny�sz�r�gni voltam k�pes, de azt sem sok�ig. A morfium hamar el�rte hat�s�t, s nem sok�ra m�r semmit sem �rz�keltem.