(Edward szemsz�ge)

Elindultunk vad�szni. Kezdetben m�g Bella vezette a sort, de nemsok�ra „v�letlen�l” mell�m ker�lt. Olyan gy�ny�r� volt. Emberk�nt is kit�nt mindenki k�z�tt, de most m�r szinte f�jt, ha r� n�ztem. De hi�ba. Ha egyszer megpillantottam �t nem b�rtam levenni r�la a szemem. Mondani akartam neki valamit, de amint a szem�be n�ztem elfelejtettem minden �rtelmes k�rd�st.  De �n b�rmennyire is szerettem volna �  nem volt hajland� a szemembe n�zni. H�t persze, hogy is gondolhattam, hogy m�g mindig szeret? Hiszen m�r h�sz �ve annak a napnak, hogy ott hagytam �t v�dtelen�l �s az �n hib�m, hogy bel�le is egy ilyen l�ny� lett, mert nem vigy�ztam r�. �sszet�rtem a sz�v�t! Mib�l is gondoltam, hogy m�g az�ta is csak r�m v�r? � a legszebb v�mp�r, akit valaha is l�ttam. Biztos, hogy van valakije a Volturib�l vagy valahonnan m�sholr�l. Erre a gondolatra �sszefacsarodott a m�r 100 �ve nem dobog� sz�vem. Jasper aggodalmasan n�zett h�tra r�m, de azt�n intettem neki, hogy nincs semmi gond. Ekkor m�r ki�rt�nk Volterr�b�l �s egy hatalmas erd� fel� vett�k az ir�nyt. Egyb�l meg�reztem egy p�r k�bor farkasnak az illat�t.

• Ha nem b�nod megn�zhetn�nk, hogy te hogy vad�szol? – k�rdezte udvariasan Carlisle.
• �hm… Tess�k? – k�rdezte Bella, l�that�an valami m�son j�rt az agya �s nem hallotta meg a k�rd�st. Istenem b�rcsak l�thatn�m a gondolatait! – Vagyis igen, persze nem zavar. – mondta Bella majd elindult az el�bb eml�tett �llatok ir�ny�ba. Hirtelen megijedtem. Hiszen ezek farkasok! Egy rossz mozdulat �s v�gezhetnek Bell�val. Tudom, hogy m�r v�mp�r �s nem v�rfarkasokkal van dolga, de akkor is! Ha valamelyik csak egy karcol�st tesz az �n Bell�mon… pontosabban Bell�n, aki r�gen az eny�m volt, de m�r nem az… sz�val, ha b�ntani meri, valamelyik �t �n esk�sz�m, hogy sz�tt�pem.
• Ne agg�dj �rte Edward! Hiszen v�mp�r! Tud vigy�zni mag�ra! – mondta Jasper majd halkan hozz�tette - Hiszen m�r h�sz �ve ezt teszi… - k�ssz Jasper! Erre most igaz�n nem volt sz�ks�gem – gondoltam magamban majd begyors�tottam. B�r rosszul esett, de igaza volt. Nem voltam vele, nem vigy�ztam r� h�t most b�nh�dn�m kell. Hiszen Bella m�g csak r�m sem akar n�zni. Biztosan � is �gy undorodott t�lem, mint ahogy �n �nmagamt�l. Ekkor Bella m�r lesben �llt �s v�rt a pillanatra, hogy mikor vetheti r� mag�t a farkasokra. Csak 3-an voltak, ami nagyon meglep�, hiszen nagyobb falk�ban szoktak �lni. Bella felmordult egy picit, amire az egyik felkapta a fej�t, de m�r k�s� volt. Bella hihetetlen kecsess�ggel odasuhant hozz� �s az �llatnak m�r felvon�tani sem volt ideje. Bella v�gzett vele. Olyan k�nnyed�n teperte le az els� �llatot, mintha nem is egy farkasr�l lenne sz�. Mire v�gzett a m�sik k�t farkas m�r eliszkolt. Nem is csod�lom, hiszen egy ilyen �gyes ellenf�llel �lltak szemben. Bell�n egy csepp v�rt sem tal�ltam, de azt l�ttam rajta, hogy m�g nem v�gzett.
• H�ha! Te azt�n t�nyleg beleval� csaj vagy!- ki�ltotta Emett majd a nyak�ba kapta Bell�t, aki el�gg� meglep�d�tt a testv�rem abnorm�lis viselked�s�n.
• K�ssz. Asszem… - mondta Bella �s felnevetett. – De megtenn�d nekem azt az apr�cska sz�vess�get, hogy leteszel? – k�rdezte.
• Neked mester b�rmit! – ki�ltotta majd lerakta a f�ldre. Rosalie ek�zben f�lt�keny pillant�st vetett r�juk. „ Emett ha nem hagyod abba ezt a viselked�st elfelejtheted a ma esti terveidet” gondolta mag�ban, majd belemart kedvese karj�ba.
• Au! Ezt meg mi�rt kellett? – k�rdezte Emett kiss� s�rt�d�tten.
• M�g k�rdezed?
• Itt senki sem �rt�keli Bell�n k�v�l a humoromat? – k�rdezte.
• �hm… A humorod… Tudod mit, kedves ezt majd megbesz�lj�k, ha kettesben lesz�nk. – mondta v�g�l Rose.
• H�t ez sz�p volt. – mondta elismer�en Alice. – Hol tanultad ezt?
• Alice m�r h�sz �ve ezt csin�lom. Ha nem menne, j�l nem �rezn�m magamat t�l j�l, nem gondolod?
• Val�ban… - mondta �s egy kicsit elt�prengett. – Tudj�tok att�l, hogy n�ztem Bell�t �n m�g nem laktam j�l sz�val, ha nem b�nj�tok, elmegyek vad�szni. – mondta �s a v�laszt meg sem v�rva el is rohantak Jasperrel.
• Mi is �gy vagyunk ezzel – �s Rose �s Emett sem voltak m�r sehol.
• Ha megbocs�jtotok mi is menn�nk – sz�lt Esme �s Carlisle-al �k is elt�ntek. Sz�val kettesben maradtunk… Ezt sz�pen kitervelt�tek… - gondoltam.
• Valami baj van? – k�rdezte egy angyal mellettem.
• Nem nincs semmi gond – mondtam �s egyenesen a szem�be akartam n�zni, csakhogy � gyorsan elkapta a tekintet�t �s a talajt kezdte b�mulni. H�t persze el is felejtettem, hogy � m�r nem szeret. – Mi�rt k�rdezed?
• H�t… Csak… Mert mi�ta megl�tt�l egy sz�t sem sz�lt�l… - val�ban. �szre sem vettem, hogy annyira lefoglalt a l�tv�nya, hogy elfelejtettem besz�lni is. De ezt nem mondhatom neki.
• Csak nagyon elgondolkodtam valamin – mondtam. V�g�l is nem hazudtam, csak azt nem mondtam el, hogy � volt az a „valami” ami �gy lek�t�tte a figyelmemet.
• Oh… �rtem – mondta, de mintha egy kis csal�dotts�g is lett volna a hangj�ban. Sz�val m�g is lehet, hogy m�g �rez valamit ir�ntam??? Tudom, hogy nem �rdemlem meg, de �n lenn�k a vil�g legboldogabb f�rfija, ha ez �gy lenne.
• �n, ha nem b�nod most elmenn�k m�g vad�szni. Egy farkassal nem laktam m�g j�l.
• Veled tarok – v�gtam r� r�gt�n, tal�n kicsit t�l gyorsan is, mert nagyon meglepve �llt el�ttem. – M�rmint ha nem zavarok.
• M�r mi�rt zavarn�l? – k�rdezte �s ezzel elindult vad�szni. �n egyb�l k�vettem �t, �s mivel gyorsabb voltam, mint � p�r m�sodperc m�lva m�r mellette futottam. F�l �ra m�lva mindketten j�llakva �lt�nk egy f�n. Az �jszaka k�zep�n�l j�rhattunk �s a hold teljes erej�b�l minket vil�g�tott.
• Gyere velem! – mondta Bella majd leugrott a f�r�l �s v�rakoz�an n�zett fel r�m.
• Hova megy�nk? – k�rdeztem, de m�g mindig nem j�ttem le a f�r�l.
• Majd megl�tod, ha oda�rt�nk. – mondta �s m�g mindig engem n�zett �s v�rt.
• H�t j�. – mondtam �s mell� ugrottam. � elindult az erd� s�r�je fel�. �tk�zben n�ha-n�ha egym�shoz sz�ltunk, de egyszer sem n�zett a szemembe. V�g�l ki�rt�nk egy tiszt�sra, aminek a k�zep�n egy kis t� fek�dt el, amibe egy patak csordog�lt. A telihold f�nye ez�st�sen ver�d�tt vissza a v�zt�l r�nk, amit�l b�r�nk gy�m�ntosan kezdett ragyogni. A tiszt�s m�sik sz�l�t is f�k �vezt�k k�r�l.
• Gy�ny�r� ez a hely. – �muldoztam.
• Ugye? Gondoltam, hogy tetszeni fog… Mindig ide j�v�k, ha egyed�l szeretn�k lenni. – mondta.
• �s mi�rt mutattad ezt meg nekem? – k�rdeztem mire � megint a f�ldet kezdte el n�zni, de megfogtam az �ll�t ezzel arra k�nyszer�ve, hogy a szemembe n�zzen.
• Nem tudom. Egyszer�en csak �gy �reztem, hogy azt akarom, hogy l�sd hol szoktam t�lteni a napjaimat. – vallotta be.

(Bella szemsz�ge)

Mire elmondtam annak az ok�t, hogy mi�rt hoztam ide karja m�r a derekamat fogta. A szemei val�s�ggal �gett�k a b�r�met. �m ekkor hirtelen valami megzavarta a pillanatot…

„ Ott �llok a rept�ren. A nap t�zesen s�t le r�m �s a k�r�l�ttem l�v� t�megre. Furcsa… �rzem, ahogy a nap �geti a b�r�met, de nem l�tom, hogy b�rki azt b�muln�, hogy hogy ragyogok. Nem is v�letlen�l. Hiszen nem is ragyog a b�r�m! Ez nem norm�lis! Legal�bbis n�lam nem! Egy kocsi v�r r�m kicsit arr�bb, mellette egy id�s f�rfi. De hisz ez Phill anya �j f�rje! Vagyis 20 �ve m�g �j volt. De megv�ltozott! Teljesen meg�sz�lt �s elkezdett hullani a haja. �s a n�vesztett egy kis hasat is. Magamra tekintettem. Annyit l�ttam magamb�l, hogy hossz�, �sz hajam van. M�r �rtem mi�rt nem csillogott a b�r�m. Hiszen ez nem is �n vagyok, hanem az any�m. K�rben�zt�nk az Alngyalv�rban, a Colosseumban �s egy halom R�mai nevezetess�gben. – Ugye jobban �rzed magad itt, �j k�rnyezetben ahol nem gondolsz folyton Bell�ra – k�rdezte Phill mire �n b�lintottam. Elhagytuk R�m�t �s tob�bb indultunk. A k�rnyezet nagyon ismer�s volt. Nagyon ismer�s! T�l ismer�s! Jaj, ne! Anyu�k Volterr�ba akarnak j�nni! Tal�lkoznak Heidivel. Teljesen elvar�zsolja �ket a kast�ly sz�ps�ge. �k a legbuzg�bb l�togat�k. Folyton k�rdezgetik Heidit, aki persze k�szs�gesen v�laszol nekik. Beviszi �ket abba a j�l ismert nagy terembe ahol Aro�k v�rnak r�juk. �s ekkor…”

• Ne, ne, k�rlek, ne tegy�tek! – sik�toztam mik�zben Edward m�r aggodalmasan az arcomat f�rk�szte. L�ttam rajta, hogy nem �rti mi�rt p�nikoltam be ennyire.
• Bella! Bella mi t�rt�nt? – k�rdezte.
• Azt hiszem, megvan arra a k�rd�sre a v�lasz, hogy tudom-e Alice erej�t haszn�lni. – Ekkor meg�rkezett a Cullen csal�d m�sik fele, Alice vezet�s�vel.
• Bella… - kezdte volna, de k�zbesz�ltam.
• Tudom! �n is l�ttam. – mondtam mire �s mindketten r�m�lt arcot v�gtunk.
• Tenn�nk kell valamit! – ki�ltotta Alice.