Miut�n elkaptunk k�t-k�t szarvast �gy d�nt�ttem, hogy �n oroszl�nra fogok most vad�szni. Mivel Sarah nem igaz�n volt oda a nagyobb �llatokra, � szarvasra vad�szott tov�bbra is. Elv�ltunk, majd �n a hegyekbe rohantam. Meg�reztem �ldozatom �des v�r�t, �s egy szempillant�s m�lva m�r a f�ld�n harcoltam vele. Sok�ig k�zd�tt az �let��rt, de v�g�l siker�lt kisz�vnom az �sszes v�r�t. Azt�n h�rtelen m�g�ttem felt�nt a p�rja. Mivel a n�st�nyek k�nnyebbek, vele gyorsan elb�ntam. De most egy h�m volt velem szemben, �s azzal m�g nem harcoltam. Nem ijedtem meg, de az�rt kicsit meglep�dtem. Majd minden f�lelmem elm�lt, mikor r�m t�madt. Pr�b�ltam k�zdeni, de t�ls�gosan is nagy volt, n�lam j�val nagyobb. Att�l rettegtem, hogy Sarah nehogy ide j�jj�n, mert � m�g nem harcolt h�sev�vel. De egyszer csak az oroszl�n leker�lt r�lam �s egy fi� �lte meg, amilyen gyorsan csak tudta. �n azt sem tudtam, hogy mi t�rt�nik, nem fogtam fel, �gy csak fek�dtem a f�ld�n. A ruh�m teljesen sz�tszakadva, darabokban �llt rajtam. A fi� fel�m s�t�lt, �s felseg�tett a f�ldr�l. Bronzsz�n� haja, �s fekete szeme volt, de most biztos csak a szomj�s�g miatt. Izmos volt, m�gis ny�l�nkabb.

• Szia! �mm... k�sz, hogy megmentett�l. – mondtam. Halkan kuncogott, majd sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, de be is csukta egyb�l, mert a t�volb�l meghallottunk egy ki�lt�st.
• Mark! Merre vagy? – k�rdezte a hang, majd testet is �lt�tt. Egy gy�ny�r� l�ny l�pet ki a hom�lyb�l. R�vid, fekete haja volt �s aranybarna szeme. Alacsony, �s olyan fiatalnak t�nik. Kecsesen mozog, �s gyorsan. Ez most komoly? �k is azok, mint mi? �s �llat v�ren �lnek? Ez remek… azt hiszem. Majd a l�ny mellett felt�nik egy sokkal magasabb sz�ke haj� fi�. Annyira k�l�nb�znek, m�gis ugyan olyanok. A fi� �tkarolja a l�ny derek�t �s kiss� maga m�g�, tolja. Majd ut�nuk felt�nik testv�rem �s egy m�sik fi�. Fekete r�vid haj� �s nagyon izmos, vagy k�t m�ter magas lehetett.
• Sarah! – ki�ltottam, majd fel� s�t�ltam, lassan, m�gis mintha rep�ln�k.
• J�l vagy? – k�rdezte agg�dva.
• Igen… most m�r. – n�ztem a m�g�ttem �ll� fi�ra, aki seg�tett nekem. El�g sokan voltunk m�r itt, de m�g mindig j�tt k�t alak, az erd� hom�ly�b�l. Egy vil�gosbarna, v�llig �r� alacsonyabb n�… majdnem olyan volt, mint Poppy. A mellette �ll� f�rfi, magas sz�ke haj�, � is kiss� izmos, de nem annyira. Most voltunk nyolcan, de meg�rzetem sz�leim illat�t, �s kicsit megk�nnyebb�ltem. Megfogtam ikrem kez�t, majd h�zni kezdtem az erd� sz�l�hez, mivel most egy r�ten �lltunk. Armand �s Poppy 10 m�sodperccel k�s�bb �rkeztek, �s egyb�l mellett�nk �lltak.
• Kiket k�sz�nthet�nk? – k�rdezte a sz�ke, magas f�rfi, aki szerintem a csal�df� volt.
• �k Sarah, Mary a fogadott l�nyaim, a feles�gem Poppy �s j� magam, Armand Wood. – mutatott r�nk ap�m. – �s �n�k? – k�rdezte m�g.
• A feles�gem Elizabeth… �s a fogadott gyermekeim… Ashley, Mark, Beno, Jackson �s �n Marius Marlow. – mutatott k�rbe. – Sz�val a Wood csal�d. Nagyon �r�l�k. – mosolygott kedvesen.
• Marlow kl�n? – k�rdezte Poppy. - Sok�ig nem hallottunk fel�letek. L�tom a csal�dod n�vekedett. – mosolygott vissza.
• Igen, nos. Mi j�ratban erre? – k�rdezte Elizabeth.
• Ugyan ezt k�rdezhetn�nk mi is! – mondta Armand.
• Mi m�r egy �ve itt �l�nk. – adta meg a legfontosabb v�laszt Jackson.
• Aha. Mi p�r napja �rkezt�nk. – k�z�lte Sarah. Beno r�n�zett, �s elmosolyodott, majd kacsintott egyet. Ikrem felkuncogott, majd gyorsan abba is hagyta.
• Valamit viszont nem �rtek… mit kerestetek pont ezen a helyen, ahol vad�sztam? – k�rdeztem.
• Nos, nekem ez a kedvenc vad�szter�letem, mivel az oroszl�n a kedvencem. – adta meg a v�laszt Mark, majd r�m mosolygott.
• Nah�t! Marynek is! – sz�lalt meg testv�rem.
• Sarah! – mondtam kicsit d�h�sen.
• Bocsi! – hajtotta le a fej�t.
• �s te, hogy tal�lkozt�l a testv�remmel? – k�rdeztem, most a magas, fekete, hatalmas izommal rendelkez� fi� Beno fel� fordulva.
• Nem lenne jobb m�shol megbesz�lni a dolgokat. Mondjuk n�lunk! – vetette fel a k�rd�st Marius.
• Nem is tudom… Mary, Sarah? – k�rdezte fel�nk fordulva. Apr�t biccentett�nk mindketten, majd er�sen koncentr�ltunk az eg�sz csal�dra. Viszont nagyon meglep�dtem a gondolatokon. Marius kedvesen szerette volna fogadni az �jakat, m�g Elizabeth, any�mmal szeretett volna besz�lgetni… �s mi is megtetszett�nk neki. Ashley nagyon kedvesnek t�nt, m�r �ppen azt tervezgette, hogy milyen j� bar�tn�k lesz�nk mi h�rman. Jackson csak Ashleyt f�ltette kicsit, de lenyugodott hamar, �s � is szeretett volna kicsit k�zelebbr�l megismerni minket. Benot csak Sarah �rdekelte, de kedvesnek t�nik, �gy semmi kifog�som, hogy � meg az ikrem. Na j�, mindegy ezek m�g mind ok�, de Mark gondolatait m�rt nem hallom? Nem �rtem. Eddig ilyen sosem volt. Mindegy. Mikor kikapcsoltam egy kis ideig a gondolatolvas�st, �szre vettem, hogy mindenki engem b�mul.
• Adjatok m�g egy percet. – mondtam, majd megfogtam ikrem kez�t.
• Mit gondolsz? – k�rdeztem. – A gondolataik el�g meggy�z�ek. – mondtam.
• �n sem l�ttam, semmilyen vesz�lyt, s�t Ashleyvel nagyon j�l kifogunk, j�nni. – mosolygott.
• Nekem viszont valami nem tetszik. Ugyanis nem hallom Mark gondolatait, olyan fura. Velem m�g nem t�rt�nt ilyen. –mondtam szomor�an.
• Ez komoly? Jesszus! – nevetett fel, mintha sz�z cseng� egyszerre sz�lalt volna meg, t�k�letes p�rhuzamban. J�t�kosan oldalba b�ktem, de nem sz�m�tott r�, �gy eld�lt a f�ben, de mag�val h�zott �gy �pp, hogy mell� estem. Felnevettem, majd felugrottam; testv�rem is �gy tett.
• Nos? – k�rdezte Poppy.
• Fel�l�nk mehet�nk. – mosolyogtam, mire ikrem is biccentett.