Violet szemsz�ge

M�r j� t�z perce j�tszottunk, mikor ism�t Nessiere ker�lt a sor az �t�shez.

Mi lenne, ha kicsit megvicceln�m  �ket, �s r�seg�ten�k Nessie labd�j�ra? Hm… nem is rossz �tlet. K�v�ncsi vagyok mi lesz bel�le. Alicere n�ztem, hogy m�r l�tta-e, de a koncentr�l�s�b�l �t�lve nem hiszem, hogy l�tta volna, �gy gyorsan elz�rtam el�le 10 percig a j�v�t.

Alice �ppen eldobta a labd�t, amikor egy hull�mot k�ldtem Nessie �t�je fel�, �s t�k�letesen akkor �rte a labd�t, amikor az �t�, �gy nem volt felt�n�, hogy onnant�l �n vezetem a labd�t.

Fogtam, �s a legk�zelebbi hegybe olyan er�vel v�gtam bele, hogy belef�r�dott a hegybe. Ekkor mindenki Nessiere n�zett kikerekedett szemekkel, �s a legviccesebb az volt, hogy � is elk�pedve n�zte saj�t kez�t, �s bene az �t�t. Mikor �n m�r nem b�rtam tov�bb visszafolytani a nevet�sem.

�n �s Criss is felr�h�gt�nk. Nan�, hogy neki egyb�l leesett, elv�gre kismilli�szor l�tott m�r var�zsolni. Val�sz�n�leg ahogy tervezni kezdtem kisz�rta.

-Ezt te csin�ltad Violet? – k�rdezte Rosalie.

-Nem tudom mir�l besz�ltek. – adtam az �rtatlant, majd r�gt�n el is vesztettem a j�tszm�t, amkor kit�rt bel�lem a nevet�s, �s v�gigg�rd�lt egy k�nnycsepp az arcomon. – Sajn�lom, de nem hagyhattam ki. L�tt�tok volna az arcotokat. – nevettem volna tov�bb, ha k�zben el nem kezdek csuklani.

-�s most ki megy �rte? – k�rdezte Emmett.

-Ott Jas… hukk… per a fog� ne… hukk…m? Vagy in… hukk… k�bb te menn… hukk… �l �rte?

Ekkor mindketten elkezdtek futni a labda ir�ny�ba.

5 perc m�lva l�ttuk, hogy Emmett 1 m�ter el�nnyel m�szik fel Jasper el�tt a hegyen, �s m�r �sta is ki a labd�t a hegyoldalb�l, amikor t�l nagyott csapott, �s hi�ba fogta meg a labd�t, a sziklaoldal kics�szott al�la.

Jasper kit�rt a szikl�k el�l �s elkapta Emmett kez�t, de ezzel csak azt �rte el, hogy Emmett ut�n esett.

A r�ten m�r mindenki szakadt a nevet�st�l, �s �n �jra elkezdtem csuklani.

-Ne szeress ennyire Jasper! – ki�ltott fel Emmett, mire megl�ttuk, hogy Jasper Emmett f�l�tt tornyosul �pp �gy mintha… – t�rt ki bel�lem �jtra a nevet�s, mint mindenkib�l.

-A te hib�d te idi�ta izompacsirta. – mondta Jasper.

-Na persze. Ki olyan gyenge, hogy nem b�r el egy 80 kil�s v�mp�rt? – ebb�l m�r hallatszott a provok�ci�.

Be is j�tt neki, mert Jasper egy hatalmasat nyomott le Emmettnek, ami hatalmas csattan�ssal j�rt.

-Na mi van Emmtt, levett a l�badr�l a sz�ke herceg? – k�rdezte Edward j�kedv�en, mire Rosalie felmorgott, �s r� akart t�madni Edwardra, de Ed val�sz�n�leg l�tta a gondolatait, �gy k�nny�szerrel kicselezte �t.

Na azt m�r nem, Edward Cullen, nem �szod meg ilyen k�nnyen. Gondoltam magamban, majd egy hatalmas �s gyors hull�mot k�ldtem Edward l�bai fel� h�tulr�l, minek k�vetkezt�ben Edward hanyatt esett.

Ezt m�r Jazz �s Em is k�zelr�l n�zt�k, �s v�gre �k is r�h�gtek.

-Ezt neked Edward! –  mondta Rosalie, majd r�m pillantott. – K�ssz hugi a seg�ts�get.

Erre a mondatra mindenki megkomolyodott �s megh�kkenve n�zett Rosera.

Annyira meghatott, hogy v�gre � is megb�k�lt velem, hogy egy k�nnycsepp v�gigg�rd�lt az arcomon, majd boldogan elmosolyodtam. – Csak sz�lj! – majd �lel�sre ny�jtottam a kezem, b�r picit bizonytalanul, mert m�g mindig f�ltem az elutas�t�s�t�l, de szerencs�re odaj�tt �s term�szetesen meg�lelt, mintha mindennap ezt tenn�nk. Az lenne csak a sz�p �let.

�s ekkor eszembe jutott, mi�rt is kell minden egyes pillanatot ki�lveznem a csal�dommal, am�g lehet.

Juliett, Volturi. Ez a k�t fogalom keser�ti meg az �letem.

A legjobban azt sajn�ltam, hogy nem lehetek Crissel. Nem akarom, hogy t�l k�zel j�jj�n, �s azut�n f�jjon neki, ha esetleg… erre nem is szeretn�k gondolni.

-Egy pillanatig felh�tlen�l boldog volt�l, azut�n elszomorodt�l. – �llap�totta meg Jasper. – Mi�rt?

Fels�hajtottam.

-Csak a feketefelh�k el�bukkantak megint egy kicsit a fejemben.

-Felh�k? T�bbessz�m? – k�rdezte Jasper felvont szem�ld�kkel.

-Mondtam m�r, hogy �ket �n meg tudom enyh�teni. – mondta Criss. – Elv�gre nem hi�ba voltam 1000 �vig a szolg�juk.

-A szolg�juk? – k�rdezett r� Jacob. – M�rmint kiknek?

-Csak nem? – k�rdezte Carlisle.

-A Volturi? – k�rdezett r� Esme.

-A Volturi. – �rulta el Criss.

-Te j� �g. –  mondta Bella. – Tudom, hogy mostan�ban sokszor mondtam ezt, de akkor is, te azt�n tudod, hogy kell magadra harag�tani a v�mp�rokat.

-A Volturi nem az �n hib�m, hanem a h�lye egyetem�. M�g szerencse, hogy el tudtam onnan j�nni a kiv�gz�s el�tt. Az�ta is keresnek.

-�s te? – k�rdezte Carlisle. – Sokszor voltam n�luk, de nem l�ttalak.

-Tal�n menj�nk a h�zba �s tal�n el k�ne mondanunk mindkett�nk teljes t�rt�net�t v�gre. – mondta komolyan Criss. – Violet?

-Azt hiszem k�nytelen leszek. – mondtam lehajtott fejjel.

-Ennyire sz�rny�?  – k�rdezte Esme. �des, ahogy agg�dik �rt�nk. �pp, mint anya. �gy m�r �rtem, mi�rt tekint r� anyak�nt mindenki a csal�dban. Tele van szeretettel �s gyeng�ds�ggel.

-Csak nem akartalak titeket belekeverni. – V�g�l is, ha elmondom az m�g nem a vil�gv�ge. – B�r bel�tom, jogotok van tudni, de ez nem jelenti azt, hogy engedem nektek, hogy belekeveredjetek. Ezt szerettem volna el�re lesz�gezni.

-Ezt nem tudjuk biztos�tani. – mondta Alice.

-�n be tudom magam biztos�tani. – mondtam.

-El�lem �gysem menek�lsz. Ezt te is tudod. – mondta Criss.

-R�j�ttem 98 �v alatt. – h�ztam el a sz�m. Majd megmosolyogtam erre a gondolatra.

-Nos akkor induljunk.

-Akkor te nyerted a fogad�st, m�gis te fogsz v�laszolni? – k�rdezte Emmett po�nkodva, mire bezsebelt mindenkit�l egy rosszall� pillant�st. – J�l van, csak olyan nyomott k�pet v�gtatok, meg kellett pr�b�ljam. M�r humoriz�lni sem lehet. – durcizott be.

�s mindenki elindult a h�zba.