Violet szemsz�ge

Fel�lt�ztem, majd kimentem a szob�b�l Alechez.

-Mi t�rt�nt? – k�rdeztem a legalapvet�bb k�rd�st.

-Criss. – monta, engem meg r�m�let fogott el.

-Tess�k? Itt van? –  k�rdeztem �lesen.

-Igen. Viszont �n nem ez�rt agg�dom. �t Aro nem b�ntja. Ez�rt vagy itt, hogy �t idecs�b�tsd. – mondta, majd a sz�j�ba harapott.

-Hanem, mi�rt agg�dsz? – ha � agg�dik valami�rt, az nem lehet kis dolog.

-Alice �s Edward.

-Mi van vel�k? –  k�rdeztem idegesen.

-Ide tartanak, mert a bar�todnak nem j�tt be a terve.

-Tess�k? – k�rdeztem az el�z�n�l is �lesebben.

-J�l hallottad. J�n a B terv. Illetve azt hiszem ez m�r C. Mi�rt nem tud senki a segg�n  �lni? Olyan sim�n kivittelek volna. Nos mindegy. H�vom Cynthi�t. Ide � is fog kelleni. – mosolygott, majd m�r rohant is telefon�rt, mik�zben �n lassan k�zel�teni kezdtem a nagyterem fel�.

… Egy h�t m�lva. …

Hogy t�rt�nhetett ez?

Idi�t�k mind!!

Most szeg�ny Alecen meg Cynthi�n m�lik minden.

-Ne agg�dj, ki fogjuk Alicet �s Edwardot szabad�tani. – mondta Criss, aki szorosan mellettem helyezkedett el egy kis barlangban 10 perc fut�snyira Volterr�t�l.

Az aggodalom szinte kik�sz�tett.

Criss �tkarolt, hogy megnyugtasson, majd az arcomat kezte masz�rozni.

Tudta, hogy j�l esik.

Hossz� �vek �ta most el�sz�r nem t�ptem ki magam karjai k�z�l.

Most j� �rz�s volt, ahogy mag�hoz szor�t, �s cir�gat.

Mintha haza�rtem volna.

�s haza is �rtem.

Criss karjaiba.

Felnevetett, �s akkor j�ttem r�, hogy nincs fent a v�delmem, �s val�sz�n�leg �rzi, az �rz�seim, �s hallja a gondolataim.

Akkor nem lehet, hogy csak az�rt hagyom magam, mert befoly�sol?

-Tudod, hogy nem tenn�k olyat. Ha nem akarsz, nem k�nyszer�tem r�d magam. Ezt most te produk�ltad. – mondta sz�gyentelen�l vigyorogva.

-J�l van, na. – mondtam kisl�nyosan, majd gyors puszit nyomtam a sz�j�ra, �s les�t�ttem a szemem.

-Ez mi volt? – k�rdezte meglep�d�tt hangon.

-H�la. – mondtam neki.

-�rtem. – a hangj�n lehetett a hangj�n hallani, hogy mosolyog.

�llamn�l fogva felemelte az arcomat.

-Tehetek �rted m�g valamit? – k�rdezte olyan szenved�llyel a hangj�ban, hogy majdnem olyat k�rtem, amit megb�nhattam volna. De szerencs�re nem szaladt el a l� velem… annyira.

-Cs�kolj meg. – mondtam szinte suttogva.

-�s mi lesz a jutalmam? – k�rdezte.

-Visszacs�kolok. – v�gtam r�. M�g a v�g�n olyan t�rt�nik, aminek nem kellene.

Egy pillanatig elgondolkod�  arcot v�gott, majd k�zel�teni kezdett az arca az eny�mhez.

Amikor az ajkaink �ssze�rtek elfogott a r�gi, ismer�s �rz�s.

Utolj�ra 89 �ve volt ilyen �rz�sben r�szesed�sem.

Sok �v ut�n ism�t  �rezhettem ajkai �z�t, ism�t cs�kolhattam hideg, m�gis puha sz�j�t.

Ajkaink elny�ltak, a nyelveink kezdt�k k�stolgatni egym�st, majd vad t�ncba kezdtek.

M�r egy ideje elmer�lt�nk egym�sban, amikor Criss belemorgott a cs�kba.

Ez mindkett�nket �szhez t�r�tett.

Megszak�tottuk a cs�kot, ami sok �v ut�n nagyon j�l esett.

Feln�ztem Criss feket�n szikr�z� szemeibe, �s elvesztem.

Csak n�zt�nk egym�s szem�be.

-Sajn�lom. – mondta b�ntudatosan.

-Mit? – k�rdeztem. Mit sajn�l?

-Hogy nem b�rtam tov�bb. De a v�red… - itt elcsuklott a hangja. – J� ideje nem csin�ltunk ilyet, �s m�r 3-4 hete nem jutottam v�rhez.

-Nem gond. Legal�bb le tudtam �llni. – mondtam.

-Nem akarsz? – k�rdezte f�jdalmasan.

-Nem err�l van sz�. Csak tudod…

-Nem fogsz meghalni, nem hagyom.

-De… - pr�b�ltam ellenkezni vele.

-Nincs de. – mondta �lesen.

-Nem tudsz megakad�lyozni, hogy elhagyjalak. – mondtam, �s �reztem, hogy ezzel most a lelk�be tapostam. – Hacsak nem akarsz befoly�solni. – mondtam g�nyosan.

-Nem befoly�sollak. Engem elhagyhatsz, de magadat nem. Azt megakad�lyozom.

-De… - pr�b�lkoztam ism�t, de megint csak a szavamba v�gott.

-NEM… ENGEDLEK…  EL. – mondta minden egyes sz�t j�l megnyomva.

�n nem v�laszoltam. P�r perc ut�n nem b�rtam tov�bb a cs�ndkir�lyt.

-De azt mondtad, elhagyhatlak. – g�zoltam ism�t a lelk�be. Mi�rt nem ut�lt m�r meg?

Criss er�sebben szor�tott mag�hoz.

-M�g mindig hallom a gondolataid, �s �rzem, mit �rzel. Nem foglak megut�lni, az�rt, ami nem te vagy.

�gy �lt�nk n�h�ny perce, amikor kezdett kicsit k�nyelmetlen lenni a helyzet.

Kicsit t�l er�sen szor�tott.

-Au. – sziszegtem, mikor m�r �reztem, hogy keze nyom�n foltok fognak maradni.

-Bocs�ss meg. – mondta gyorsan, �s laz�tott szor�t�s�n.

-Csak t�nyleg nem akarlak elengedni. - Mondta komolyan.

Ekkor megsz�lalt v�gre a telefon.

-H�t pedig k�nytelen leszel. – mondtam neki, majd meglengettem orra el�tt a telefont.

-Hall�? – sz�ltam bele izgatottan.

-Gyere. – mondta Alec.

-M�ris indulok. –  mondtam, majd kiszakadva Criss �lel�s�b�l elindulam.

P�r m�ter ut�n m�g visszafordultam, �s egy gyors apr� cs�kot nyomtam a sz�j�ra.