Edward szemsz�ge

M�r egy hete itt lent �l�nk ebben a koszos cell�ban Alice-cel.

De legal�bb a h�gom kint van.

Csak adja az �g, hogy Bell��k ne j�jjenek ut�nunk.

Mos mi lesz?

Nem fognak meg�lni, l�ttam a fej�kben.

Ahhoz t�l �rt�kesek vagyunk.

De naponta lej�n Chelsea, hogy megpr�b�ljon elv�lasztani minket, �s hozz�csatolni a Volturihoz.

De ami a meglep�, hogy sosem siker�l neki. Pontosabban nem az a meglep�, hogy nem siker�l neki, hanem az, hogy ki miatt nem.

Alec.

L�ttam a fej�ben, hogy Violet lett a legjobb bar�tja.

M�gsem ez�rt seg�t. De az ok�t gondosan elrejtette.

Vajon mit titkol?

L�nyegtelen. A l�nyeg, hogy megl�ttam a fej�ben a tervet.

Teh�t nemsok�ra szabadok lesz�nk. 

Cynthia szemsz�ge

„�ppen Amerik�ban �ltem mindennapjaimat, amikor egyszer megcs�rrent �r�n a telefonom.

Nem �rtettem ki lehet az, hiszen nem az a telefonom cs�rg�tt, amin az emberek szoktak h�vni. Hanem az, amelyiken �ppen csak 10-15 sz�m van mentve. Azok is mind v�mp�rok.

Ha v�mp�rok h�vnak, akkor az fontos.

Kik�redzkedtem felvenni a telefon.

Kimentem az udvarra �s felvettem.

-Hallo? – sz�ltam bele.

-Cynthia? – sz�lt bele a vil�g leg�desebb hangja. Istenem! Milyen r�g nem l�ttam! Mennyire hi�nyzik!

De vajon mi�rt ilyen ideges?

-Mi a gond? – k�rdeztem r�.

-Csak akkor h�vhatlak, ha gond van? – k�rdezte s�rt�d�tt hangon. Megpr�b�lta  elviccelni, de minden szav�b�l s�t�tt, hogy gond van.

-Nem, de hallom a hangodon, hogy van valami. – �llap�tottam meg.

-Mindent �szreveszel, ugye? – h�zta az id�t.

-Ne h�zd az id�t. –  kezdtem �n is ideges lenni.

-H�t j�. A n�v�redr�l van sz�. – mondta megadva mag�t.

-Alice? – k�rdeztem vissza. Vajon mi lehet vele. – Mi t�rt�nt?

-A csal�dj�b�l valaki itt raboskodik, aki most a legjobb bar�tom, ez�rt kiszabad�tottam volna, de nem, a tes�d nem tud a segg�n maradni. – mondta idegesen.

-Tess�k? – k�rdeztem n�h�ny okt�vval magasabb hangon.

-J�l halottad. De ne agg�dj, van egy �j tervem, csak te is kellen�l hozz�.

-Ott leszek. – mondtam magabiztosan, �s el is kezdtem futni az erd�ben, ami az iskola mellett volt.

-Gondold �t. Ha most idej�ssz seg�teni, itt kell maradj Volt�rr�ban �r�kk�. �s a n�v�red am�gy is amn�zi�s, azt se fogja tudni ki vagy.

-Az, hogy amn�zi�s nem �rdekel. Volterr�ban pedig csak egy felt�tellel maradok.

-�s mi lenne az? –  k�rdezte �rtetlen�l. Meglep�d�tt, mert eddig hallani sem akartam r�la, hogy oda ker�l�k.

-Hogy �r�kk� veled lehetek. – mondtam l�gyan.

-M�sk�nt nem is lehet. – mondta � is. – Szeretlek.

-�n is. – v�laszoltam, majd letettem a telefont.”

�s most itt vagyok.

Alec most h�vta fel Violetet, hogy j�het a n�v�rem�rt, �s az � b�tyj��rt.

Elj�tt az id�.

Lementem egy sz�l als�nem�ben Alechez a cell�k mell�.

Ekkor megj�tt Violet a folyos�  m�sik oldal�r�l.

-Szia Violet vagyok, te meg gondolom Cynthia.

-Igen. – szimpatikusnak t�nt.

-�r�l�k, hogy megismerhetlek, sokat hallottam r�lad. – mosolygott r�m.

-�n is. – mondta, �s �n is megeresztettem egy mosolyt.

-De l�nyok, koncentr�ljatok, k�rlek. – mondta Alec.

-Rendben, akkor �n itt maradok, �s el�k�sz�tem a teleport�l�st. – mondta Violet.

-Rendben, mi megy�nk Alice-�k�rt. – mondta Alec komoly hangon.

Befordultunk a fogoly foly�s�ra, majd meg�lltunk egy ajt� el�tt.

-Rendben szerelmem, ez az az ajt�, innent�l a ti�d. – mondta Alec.

Koncentr�lni kezdtem, hogy az ajt� egyben ker�lj�n ki a hely�r�l.

Az ajt� kij�tt a hely�r�l, �s tov�bbra is lebegtettem, majd p�r m�terrel od�bb rep�tettem, majd sz�pen lassan, hogy halk legyen leengedtem.

H�t igen, hasznos k�pess�g a t�rgyak mozgat�sa.

�s akkor megl�ttam a n�v�remet. 

Alice szemsz�ge

Az ajt� kirep�lt, nem is, kilebegett a hely�r�l, majd megl�ttam egy l�nyt, aki sz�rnyen hasonl�tott r�m.

Ak�r testv�rek is lehett�nk volna.

Ugyanaz a fekete haj, ugyanolyan pisze orr, ugyanolyan kisl�nyos arc.

A tekintet�nk �sszekapcsol�dott, �s a l�ny hihetetlen l�gys�ggal n�zett r�m.

Ekkor egy k�p ugrott be.

„Egy mez�n j�tszottam az el�ttem �ll� l�nnyal, de itt m�g mindketten emberek voltunk, �s valamivel fiatalabbak. A r�t m�sik fel�n egy n� �lt piknikkos�rral a kez�ben.

-L�nyok, vigy�zzatok a ruh�itokra! – mondta a n�.

-Igen anyu! – mondtam a m�sik l�nnyal egyszerre, majd �sszen�zt�nk, �s elmosolyodtunk.”

Az el�ttem �ll� l�ny k�rd�n n�zett r�m.

-Alice? – k�rdezte gyeng�den.

-Te… te a v�rszerinti h�gom vagy? – k�rdeztem ledermedve.

A l�ny sz�lesen elvigyorodott.

-L�tod Alec, mondtam, hogyha megl�t, esz�be fog jutni. – mondta Alechez besz�lve.

-Igazad volt, mint mindig. – mondta Alec, majd cs�kot lehelt az �j-r�gi h�gom sz�j�ra.

A l�ny kit�pte mag�t Alec �lel�s�b�l, majd odafutott hozz�m, �s szorosan meg�lelt.

-Annyira hi�nyozt�l. –  mondta.

-Amint lehet, megtal�lom Jamest, �s meg�l�m. – tette hozz�, d�hvel a hangj�ban.

-Ami azt illeti arra semmi sz�ks�g, mert m�r meg�lt�k. – mondta Edward.

-Komolyan? Hogyan? Mikor? – k�rdezte a l�ny.

-Az az �tkozott, az �n szerelmemet sz�rta ki vacsinak. – r�ntott egyet a v�ll�n, de �n �reztem, hogy m�g mindig fortyog benne a gy�l�let.

-�s most? – k�rdeztem k�v�ncsian l�togat�inkra n�zve.