(Edward szemsz�ge) 

M�snap reggel, ha nehezen is, de elszakadtam Bell�t�l, hogy elindulhassunk Johann�hoz, onnan pedig Justinhoz a k�rh�zba. M�r az ajt�ban j�rtunk fogadott ap�mmal, amikor Bella m�g visszah�zott egy utols� cs�kra, miel�tt elmegy�nk Johann��rt.

• Mit csin�lsz ma n�lk�lem? – k�rdeztem meg k�v�ncsian.
• Tal�n kiv�telesen �jra kedvet kapok a v�s�rl�shoz, mivel ma Emmett lesz a szem�lyes hord�runk – csillant fel a szeme.
• Gonosz vagy – cs�v�ltam meg a fejem.
• Ez van, �gy kell szeretni – r�ntotta meg a v�ll�t. – Egy�bk�nt nem tenn�k ilyet, m�r eleget szek�ltam Emmettet mostan�ban. Megn�zem, hogy hogy vannak a fi�k, �s Nahtalie meg Gabriella. Tegnap neh�z napjuk volt. Est�re viszont ott leszek. Hova is foglalt�l nek�nk szob�t?
• H�t igaz�b�l csak Port Angelesben, mert gondoltam, hogy jobb, ha most nem megy�nk t�l messzire, h�tha t�rt�nik valami.
• Ok�, akkor este Port Angelesben. Ott csak egy sz�lloda van, igaz? – k�rdezte elgondolkozva.
• Igen, csak egy. Nem tudod elt�veszteni – mosolyogtam r�.
• Akkor j� – s�hajtott fel. V�mp�r l�t�re m�g mindig nem t�k�letes a t�j�koz�d� k�pess�ge. Ez aranyos.
• Este tal�lkozunk – nyomtam m�g egy puszi a sz�j�ra. Majd Carlisle ut�n siettem, aki m�r a kocsiban v�rt.
• Bocsi – n�ztem fogadott ap�mra bocs�natk�r�en.
• Semmi baj, �d�t� l�tv�ny t�ged is v�gre boldognak l�tni – legyintett. – Viszont most m�r induljunk, hogy Johanna ne v�rjon r�nk sok�ig.
• Ugyan m�r. Az �n vezet�si st�lusommal, h�rom perc �s ott vagyunk – p�rgettem fel a motort.
• Azt tudom, ez�rt is vagyok h�l�s, ami�rt Johann�val nem �gy hajtod ezt a szerencs�tlen aut�t. Szeg�ny l�ny id� el�tt kapna sz�vrohamot.
• Tudok k�m�letesen vezetni, ha akarok, csak �gy unalmas – forgattam meg a szemeimet. – Na, de induljunk – tapostam a g�zba. A kocsi pedig hatalmas porfelh�t hagyott h�tra maga ut�n, amikor kifaroltunk.

Rekordid�  alatt �rtem oda Johanna h�z�hoz. �sszesen k�t perc, h�rom m�sodpercbe telt. B�r ha egy rend�r lef�lelt volna, akkor egy �letre ugrana a jogsim. Amit h�rom perc alatt megoldan�k, mert sim�n hamis�tok egy m�sikat, de az�rt kellemetlen lenne, ha v�mp�r l�temre lebukn�k. Amint oda�rt�nk az ajt� szinte r�gt�n kiv�g�dott, �s Johanna l�pett ki rajta, �s hatalmas lelkesed�ssel k�sz�nt nek�nk. M�r alig v�rta, hogy � �s Carlisle elkezdj�k a felk�sz�t�st. Szok�sunkhoz h�ven kinyitottuk el�tte a h�ts� ajt�t, �s � m�r gondolkod�s n�lk�l foglalta el a hely�t a h�ts� �l�sen. A jelek szerint m�r teljesen t�ljutott az aut� f�bi�j�n, aminek �r�l�k, mert sz�rny� volt a fej�ben lej�tsz�d� lehets�ges hal�leseteinket n�zni.

• Mivel kezdj�k? – k�rdezte izgatottan Carlisle-t.
• Csin�lunk egy �jabb felv�telt a probl�m�r�l, azut�n pedig rutinvizsg�latok. V�rk�p, pulzus, v�rnyom�s, ha pedig minden rendben van, akkor h�rom nap m�lva ide�r a bar�tom Dr. Coleman, �s ha � is egyet�rt velem, akkor meg is m�ti Justint – magyar�zta Carlisle.
• Nagyszer� – mondta Johanna izgatottan. M�r most teljesen biztos volt benne, hogy nem lesz semmi baj, pedig, ahogy Carlisle elmondta, az�rt nem lesz s�tagalopp a m�t�t.

Nem telt sok id�be, �s m�r a k�rh�z el�tt is �lltunk. Johanna, mint mindig el�resietett, �s berontott Justin szob�j�ba. Nagyon �desek voltak �gy egy�tt. K�r, hogy nem tolm�csolhattam Justin gondolatait a h�g�nak, mert n�ha alig b�rtam visszatartani a nevet�st, de az�rt nagy nehezen t�rt�ztettem magam. Van a sr�cnak st�lusa, �s humora is az egyszer m�r biztos. Szerencs�tlen t�z �ve �hezik, mert az inf�zi� nem igaz�n el�g�ti ki az �tv�gy�t, �gyhogy egyfolyt�ban k�veteli gondolatban, hogy most m�r egy kis k�l�t k�rne v�n�san, �s lehet�s�g szerint hozz� egy sajtburgert �s egy adag s�lt krumplit. Azt�n levezet�snek egy eg�sz t�l meggyes pit�t, fagyival. Ha nem tudn�m, hogy ember, azt hinn�m, hogy v�rfarkas g�nek vannak benne, mert annyit akar enni, hogy az m�r fizikai k�ptelens�g. R�ad�sul pont olyan eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�sra v�gyik, mint a h�ga. Tegnap itt a k�rh�zban Johann�nak is rendelt�nk egy kis f�zel�ket, hogy egyen valami m�st is a pizz�n k�v�l, erre fel volt h�borodva, hogy mindenf�le azonos�tatlan z�lds�gmaradv�nnyal akarjuk megetetni, azt�n „evett” n�gy k�v�t sok cukorral, meg egy zacsk� mazsol�s drazs�t. Az�ta Carlisle nem pr�b�lja eg�szs�ges �tkez�sre szoktatni a tan�tv�ny�t, mert m�g a pizza is jobb, mint a koffeinm�rgez�s mazsol�s drazs�val.

• Szia, Justin! M�r csak n�h�ny nap – sz�kkent testv�re mell� Johanna, �s megfogta a kez�t.
• Szia, hugi! Mostan�ban nagyon s�r�n j�ssz, h�la az �gnek, mert ha tudn�d, hogy micsoda begy�p�s�d�tt alakok dolgoznak itt. Mind kar�t nyelt, az eg�szen biztos. R�ad�sul valami idi�ta t�p�rn�nak n�z. Tegnap is bel�m b�kd�stek vagy h�rom ak�rmit, miut�n elmentetek, azt�n meg alig b�rtam elaludni – panaszkodott gondolatban Justin. – Na, sebaj, az�rt szeretlek, tudom, hogy az �n �rdekemben szurk�ltatsz hal�lra, de az�rt m�g megkapod a magad�t, ami�rt egy id�ben nem is j�tt�l a k�zelembe. Hi�nyozt�l. Unalmas itt n�lk�led, mert senki nem besz�l hozz�m rajtad k�v�l. Meg egy�bk�nt is, h�… - morgol�dott, amikor Carlisle megsz�rta, hogy v�rt vegyen. – Lassan elfogy az �sszes, �s itt fogok fek�dni �sszeaszalt m�miak�nt. Komolyan r�m van �rva, hogy t�p�rna? Ha egyszer kiker�l�k innen, akkor minden orvost �sszeszurk�lok ez biztos. Szerintem m�r nincs is v�n�m. Na j�, de legal�bb ez a Dr. Cullen k�pes �gy v�rt venni, hogy egyszer sz�r bel�m, nem csak tippel, hogy hol k�ne megsz�rni. A m�ltkor szerintem r�m szabad�tottak egy tanul�n�v�rt, mert hatodszorra siker�lt neki. Szerencs�tlen k�m�s betegeket k�s�rleti nyuszinak haszn�lj�k. Azt hiszik, hogy nek�nk �gysem f�j. B�r �n a nem is vagyok k�m�s, de l�nyeg a l�nyeg, ez nem fair az �ntudatlanokkal szemben. A f�orvos, meg csak z�lds�gnek h�v engem m�r vagy �t �ve. Szerinte �lek, l�tezem, de az agyamnak m�r �gyis mindegy ennyi id� ut�n. Pedig ha tudn�, hogy sim�n elv�geztem a k�z�piskol�t a h�gom felolvas�saib�l. F�sulira meg m�g mehetek, ha annyira akarok. B�r, ha egyszer kiker�l�k ebb�l az �llapotb�l, akkor bulizok, az tuti. R�m f�rne egy alapos, ereszd el a hajamat. M�g nem is ittam alkoholt. H�, m�r nagykor� vagyok. Ez az, ha kiker�l�k innen, akkor az agysejtjeim n�h�ny sz�zal�k�t fel�ldozom az alkohol olt�r�n. Bedobok n�h�ny s�rt, ahogy szokt�k mondani. Azt�n szerzek valami j� munk�t, �s megh�l�lom a h�gomnak a sok �ldozatot, amit �rtem hozott. Annyi mindenre v�gyott, de semmit nem val�s�tott meg, mert sz�ks�g volt a p�nzre, hogy engem kezeltessen. Abbahagyta a balettet, fel�ldozta a kedvenc smaragdos nyakl�nc�t, amit a sz�let�se alkalm�b�l kapott m�g csecsem�k�nt. Anya szinte minden �kszer�t, kiv�ve a jegygy�r�j�t. Ki tudja, hogy melyik z�logh�zban lehet m�r az a kicsi smaragd hold, amit annyira szeretett. B�r visszakaphatn�. R�ad�sul feladta a szerelmet, az �rzelmeket. Mindent g�piesen csin�l, �s t�k�letesen, nehogy egy hiba miatt egy fill�rt is vesz�tsen. Ez nem mehet �gy tov�bb. Teljesen elvesztette a gyerekkor�t, �s �nmag�t is. �n eml�kszem m�g arra az id�szakra, amikor boldogok voltunk. M�g csak vid�mparkban sem volt hat�ves kora �ta, akkor meg m�g alig �lhetett fel valamire.
• K�sz is vagyunk – vette ki a t�t fogadott ap�m. Ezzel megszak�tva Justin hossz� gondolatmenet�t. Mintha l�ttam volna azt a k�rd�ses smaragd �kszert abban az �kszerboltban Port Angelesben. Na, ennek majd ut�na n�zek, h�tha r�tal�lok. Billynek t�rt�netesen j� es�lyeket adhatna a kis med�l egy l�nccal. Legal�bb Johanna v�gre rendesen sz�ba �llna vele.
• M�rjek v�rnyom�st, �s pulzust? – k�rdezte Johanna izgatottan.
• Az nagyon j� lenne, �n pedig addig Edwarddal elmegyek a leletek�rt, amiket lek�rt�nk – mondta Carlisle. Johanna pedig b�lintott.
• Mi a helyzet? – k�rdeztem, amikor ki�rt�nk.
• Szerintem minden rendben lesz h�rom nap m�lva. A teste teljesen alkalmas egy m�t�tre. Nincs legyeng�lve, �s minden eredm�nye b�ven hat�ron bel�l van. Tal�n csak egy kicsit alult�pl�lt, de ez amiatt van, hogy nem evett j� ideje norm�lis �telt.
• Azt tudom, pedig szeg�ny m�r nagyon szeretne – kuncogtam fel. – Bocsi, ez nem k�r�rvend�s, de nagyon m�k�sak n�ha a gondolatai. Szerintem a h�g�val �s egy megpakolt asztallal �lmodik.
• Ez k�nnyen el�fordulhat. A l�nyeg, hogy siker�lj�n a m�t�t, ut�na m�r �lvezheti mindk�t v�gy�t – mosolyodott el Carlisle. – Sajn�lom, hogy Johanna nem fordult m�r kor�bban hozz�m. Akkor a b�tyja tal�n m�r teljesen j�l lenne, de m�r csak p�r nap.
• �hm… m�g nem sz�ltam, de Bell�val Port Angelesben �jszak�zn�nk – mondtam kiss� zavarban. Nyilv�nval�, hogy mire k�sz�l�nk, �s nem mintha nem lenne ez term�szetes folyamat a p�rokn�l, de az�rt a fogadott ap�mmal err�l besz�lni egy kicsit k�nos.
• Tudom, fiam. Sajn�lom, hogy Emmett nem hagyott b�k�n titeket, de h�t tudod milyen, �s meg�rtj�k, hogy kettesben akartok lenni egy kicsit. B�r tudtuk, hogy mire k�sz�lt�k, mert Bella elkottyintotta Esm�nek, hogy ma �jjel nem lesztek otthon.
• Nocsak, az �n Bell�m ilyen kis pletyk�s lett? – k�rdeztem meglepetten.
• Csak Esm�nek mondta el, de Alice meg m�r �gy is l�tta, hogy mit terveztek – legyintett Carlisle. – Emmettet pedig Rose majd f�ken tartja, hogy ne tudjon ut�natok j�nni.
• Az�rt h�l�sak lesz�nk – b�lintottam r�. Emmett m�g k�pes lenne, �s r�nk nyit, vagy csak lekamer�z. Mindenre elsz�nt, ha egy j� m�k�r�l van sz�. Egy�bk�nt is bossz�t forral Bella ellen.
• Justin egy�bk�nt tov�bbra is olyan akt�van gondolkozik, mint eddig? – k�rdezte k�v�ncsian.
• Igen, igazs�g szerint egyre jobban fel�l�nk�l, ahogy k�zeledik a „szabadul�s” napja, ahogy � fogalmaz.
• Nem gondolt arra, hogy f�j a feje? – tette fel az �jabb k�rd�st Carlisle.
• De egyszer eml�tette, hogy m�r t�z �ve f�j a feje. M�g tegnap eml�tette – mondtam hat�rozottan.
• Nagyszer� – mosolyodott el Carlisle.
• Eddig nem d�jaztad a szenved�st – n�ztem r� felh�zott szem�ld�kkel.
• Ha f�j neki, akkor az azt jelenti, hogy a sejtek mindenhol �letben maradtak a r�g ellen�re is, �s nem szenvedett a k�zvetlen k�rnyezete a probl�m�nak k�rokat. Ez fontos lesz a fel�p�l�sben.
• Oh, �rtem m�r. Igen, r�mlik valami ilyesmi az egyik orvosir�l, csak akkoriban m�g rosszabb volt a technika, �gy nem nagyon ves�zt�k ki a dolgot – gondolkodtam el.
• Lehet, hogy �jra itt lenne az ideje a fejleszt�snek – vigyorgott r�m.
• Egyel�re majd szerzek be k�nyveket. Jobb nekem otthon tanulni, �s egy�bk�nt is, most a csal�d az els�dleges.
• J� hozz��ll�s, legal�bbis a csal�dhoz – veregette meg a v�llamat. – Ha m�r a csal�dr�l besz�l�nk, akkor t�n�s innen. Menj a fele… vagyis a szerelmedhez – jav�totta ki mag�t Carlisle.
• Rendben, megyek – vigyorogtam r�.

Tal�n t�nyleg itt lenne az ideje, hogy megk�rjem a kez�t? Nem akarom lerohanni azok ut�n, hogy m�g csak most kezd�nk el �jra boldogok lenni. A gy�r�  m�r megvolt akkor is, amikor elhagytam. Aznap akartam megk�rni a kez�t, amikor az a v�gzetes f�lre�rt�s t�rt�nt. �desany�m gy�r�je, m�r egy hete a zsebemben lapult, de neh�z volt �sszeszedem a b�tors�gom, hiszen Bell�nak el�g negat�v �lm�nyei voltak a h�zas�letr�l. Vajon igent mondott volna akkor? B�r ha a gyermek�nket ennyire boldogan v�rta, akkor val�sz�n�leg igen. V�rok m�g n�h�ny hetet, nem akarom lerohanni. Annyira belemer�ltem a gondolataimba, hogy �szre sem vettem, hogy m�r a sz�lloda el�tt �llok. Gyalog sem volt messze, pedig a kocsit direkt otthagytam Carlisle �s Johanna sz�m�ra. M�g van n�h�ny �r�m, am�g Bella meg�rkezik. Addig tal�n megn�zem azt az �kszerboltot. Tudom, hogy l�ttam m�r azt a smaragd med�lt. Gyorsan megtal�ltam a helyet, amit kerestem, �s azonnal bementem. Az elad� persze eml�kezett r�m. H�t igen, a m�ltkor nem voltam rest sokat v�s�rolni n�la.

• J� napot, Uram – mosolygott r�m kedvesen. – Seg�thetek?
• Igaz�b�l igen – viszonoztam a mosoly�t, mire a sz�ve kihagyott egy �temet. – Egy smaragd, hold alak� med�lt keresek – n�ztem k�rbe.
• Nos, t�rt�netesen van egy ilyen med�lunk – csillant fel a n� szeme. Majd az egyik pult m�g� sietett, �s kivette az apr� kis �kszert.
• Melyik �zletb�l val�? Milyen modell? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• Sajnos nem tudom, Uram – szeppent meg. – Egy fiatal l�nyt�l vette meg a f�n�k�m, akinek s�rg�sen sz�ks�ge volt p�nzre. Szeg�nyt nagyon sajn�ltam, mert a munkaad�m j�, ha az �rt�k fel�t kifizette a l�nynak. R�ad�sul �gy l�ttam az arc�n, hogy a l�nc eszmei �rt�ke m�g sokkal nagyobb, mint b�rmi m�s�. Rem�ltem, hogy egyszer visszaj�n majd a med�lj��rt, ez�rt is tettem viszonylag eldugott helyre, de m�r egy �ve, hogy itt hagyta. Att�l tartok, hogy m�r nem fog �rte j�nni.
• Eml�kszik a l�ny nev�re is esetleg? – k�rdeztem ellen�llhatatlan mosollyal az arcomon.
• Valami J bet�s volt – esett gondolkod�ba a l�ny. – Julie, Joseline, Johan, m�r a nyelvemen van – n�zett r�m.
• Johanna? – k�rdeztem r�.
• Ez az – mosolyodott el. – Honnan tudta?
• Maradjon k�zt�nk, de ismerem a gazd�j�t, �s vissza akarom juttatni hozz� – mondtam boldogan.
• Ez nagyszer�. Akkor szabad csomagolnom? – k�rdezte a l�ny boldogan.
• Igen, legyen sz�ves d�szcsomagol�sba tenni. �n pedig addig m�g k�rben�zn�k – kezdtem el n�zel�dni.
• Term�szetesen, Uram – sz�lt ut�nam a l�ny.

K�v�ncsian n�zel�dtem, �s kerestem valamit, ami igaz�n Bell�hoz ill� lett volna. Tudtam m�g r�gr�l, hogy a szolid, kecses darabokat szereti. Teh�t valami ilyesmit szerettem volna neki venni. M�r kezdtem feladni, hogy megtal�lom a megfelel� darabot, de akkor hirtelen megl�ttam. Egy apr�, m�lyk�k csepp alak� krist�ly med�l volt feh�rarany foglalatban, �s feh�rarany l�nccal. T�k�letesen illet Bell�hoz.

• M�g ezt a med�lt legyen sz�ves a l�nccal egy�tt – mutattam meg a kis �kszert.
• Ezt is becsomagolhatom? – k�rdezte a l�ny.
• Igen, legyen sz�ves – b�lintottam r�.
• Azonnal – mondta. Majd kivettem a nyakl�ncot �s felmutatta nekem, hogy �gy is tetszik-e. Azt kell, hogy mondjam, hogy �gy m�g szebb volt. Ez a t�k�letes aj�nd�k a kedvesem sz�m�ra. – Megfelel?
• Igen, t�k�letesen – v�gtam r� azonnal.

A l�ny gy�ny�r�  d�szcsomagol�sokat k�sz�tett, �s nagyon rem�ltem, hogy elnyeri majd Bella tetsz�s�t az aj�nd�kom. A smaragd holdat pedig �tengedem majd Billynek, h�tha ezzel egy kicsit megt�rik a j�g Johanna sz�v�ben. Tudom, hogy Billy nem akarta a seg�ts�g�nket k�rni, mert nem tartotta tisztess�gesnek a megold�st, de szerintem, ha elmes�lem, hogy mennyire fog �r�lni a lenyomata ennek a l�ncnak, akkor azonnal felhagy az ellenkez�ssel.

• K�sz�n�m – mondtam, miut�n kifizettem az �kszereket. Majd kis�t�ltam a boltb�l.
• Mi k�sz�nj�k, Uram – sz�lt ut�nam a l�ny.

Az �kszerbolt ut�n r�gt�n a sz�llod�ba mentem, hogy el�k�sz�thessek est�re mindent. Amint oda�rtem felvettem a kulcsot, �s a szob�nk fel�  vettem az ir�nyt. Beletettem a kulcsot a z�rba, �s lassan benyitottam, nagyon rem�ltem, hogy sz�p a lakoszt�lyuk. Amint bel�ptem hatalmas meglepet�s �rt. Bella fek�dt az �gyon, ugyanabban a k�k h�l�ingben, amiben legut�bb v�rt r�m. D�bbent arckifejez�sem l�tt�n azonnal felkuncogott.

• Hogy ker�lt�l ide? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• Nos, egy kis csellel – villantotta ki a fogait. – A port�s fi� igen k�szs�ges volt, amikor megrebegtettem a pill�imat. Alice pedig el�rulta, hogy mikor j�jjek, hogy m�g legyen id�m elk�sz�lni, miel�tt ide�rsz.
• Teh�t a h�tam m�g�tt fl�rt�lgetsz a szem�lyzettel? – k�rdeztem felh�zott szem�ld�kkel. – H�t ez igaz�n sz�p.
• Na �s te, hogy szoktad el�rni, amit akarsz a csinos h�lgyekn�l? – k�rdezte tettetett morcoss�ggal.
• Jogos – adtam meg magam. Majd gonoszan r�mosolyogtam, mik�zben r�ford�tottam a kulcsot a z�rra. – A foglyom lett�l.
• Oh – n�zett r�m ijedten. – Mit k�v�nsz a szabads�gom�rt? – villantak meg a szemei.
• Van n�h�ny �tletem – indultam meg az �gy fel�.
• M�r f�lek – kuncogott fel.
• F�lhetsz is – b�lintottam r�, majd lehuppantam mell�.

A k�vetkez� pillanatban pedig m�r szenved�lyesen cs�kol�ztunk. Nem tudtam betelni szerelmem l�gy odaad�s�val, �s t�k�letes idomaival. Viszont ahogy a h�l�ing alatt megsim�tottam a has�t �szrevettem valamit, ami a legut�bb nem t�nt fel. Egy picit kiemelkedett egy cs�k a b�r�n, olyan volt, mintha lenne egy sebhelye. Megszak�tottam egy pillanatra a cs�kunkat, �s a h�l�inget felemelve kezdtem el vizsg�lni a has�t, �s ha b�r csak alig l�tszott, de egy nagyobb cs�k h�z�dott v�gig a has�n.

• Mi ez? – k�rdeztem k�v�ncsian.
• A v�g�s, amin Jake kiemelte Anthonyt. Valami�rt nem t�nt el, hanem heges maradt – hajtotta vissza a h�l�inget idegesen. – Zavar t�ged, igaz?
• Dehogy – v�gtam r� azonnal. – Ne but�skodj. Csak a legut�bb nem t�nt fel.
• Akkor nem igaz�n a hasammal foglalkozt�l – mosolyodott el halv�nyan.
• Ez is igaz – villantottam r� a f�loldalas mosolyomat.
• T�nyleg nem zavar? Tudom, hogy el�g nagy – harapta be az als�ajk�t.
• Egy�ltal�n nem nagy, �s alig vettem �szre, �gyhogy emiatt nehogy zavarban legy�l. Egy�bk�nt is, a fiunk sz�let�se miatt van rajtad, teh�t ez a sebhely a vil�g legszebbje – h�ztam le a hegr�l a h�l�inget, �s v�gigpusziltam a kis vonalat. Mire Bella v�gre �jra ellazult. Tal�n jobb lett volna, ha nem is eml�tem? �h, el�bb-ut�bb kider�lt volna. Jobb ez �gy. �gy r�gt�n megnyugtattam.

Ezut�n m�r nem besz�lt�nk. �jra cs�kba vontam k�v�natos ajkait, mik�zben v�gigsim�tottam a teste minden egyes pontj�n. Hihetetlen�l t�k�letes volt. Lassan cs�sztattam le r�la a h�l�inget, nem akartam megv�lni ett�l a sz�p darabt�l, �s most kedvesem sem �szt�k�lt gyorsabb temp�ra. Miut�n leker�lt r�la az apr� kis selyemanyag kezembe vettem csod�latos kebleit, �s ajkaimmal a nyak�t vettem c�lba, ezzel el�gedett s�hajokat kicsalva bel�le. Nem siettem el semmit. Kezem csak hossz� id� m�lva v�ndorolt lejjebb, hogy meg�rinthessem leg�rz�kenyebb pontj�t a t�k�letesen testhez simul� feh�rnem�j�n kereszt�l. Amint el�rtem forr�s�g�t el�gedett ny�g�s szakadt fel a tork�b�l, ami engem m�g b�trabb ostroml�sra �szt�nz�tt. Ajkaimmal pedig k�nz� lass�s�ggal �rtem el melleiig. Addig folytattam ezt a nagyon is bizserget� j�t�kot, am�g szerelmem teste meg nem r�ndult, �s fel nem ki�ltott a gy�ny�rt�l. Boldogan seg�tettem neki meglovagolni a gy�ny�r hull�mait, majd amikor csillapodni l�tszott, gyorsan felpattantam, �s ledob�ltam magamr�l minden ruh�mat, �s �t is megszabad�tottam a falatnyi bugyij�t�l. Ezut�n azonnal kedvesem f�l� g�rd�ltem, �s egy gyeng�d mozdulattal �sszeforrasztottam a test�nket. L�gy, elny�jtott ritmusban mozogtam, ahogy Bella is. Mindketten el�gedetten s�hajtoztunk, majd olyasmi t�rt�nt, amire m�g nem volt p�lda. Szerelmem halk, �temes hangot adott ki mag�b�l. Legink�bb egy dorombol� kiscic�hoz tudtam volna hasonl�tani. Ez a hang izgat�bb volt, mint b�rmi m�s, amit valaha is hallottam. Egy�rtelm�en kifejezte, hogy mennyire �lvezi, amit teszek vele.

• Sz�p a hangod – s�gtam a f�l�be. Mire a halk dorombol�s, kicsit er�teljesebb lett. – Szeretlek – s�hajtottam m�g fel. Majd testem el�rte a beteljes�l�st, �s Bella is k�vetett n�h�ny pillanattal k�s�bb, �s fojtott sikolt�s k�s�ret�ben.
• �n is szeretlek – suttogta kedvesem a f�lembe. Mikor egy kicsit lecsillapodott a teste. Azonnal a mellkasomra vontam, felr�ntottam magunkra a takar�t, �s szorosan magamhoz �leltem. � a legt�k�letesebb aj�nd�k, amit az �lett�l valaha is kaptam. Soha t�bb� nem engedem el magam mell�l. Gondoltam, majd arcomat selymes haj�ba rejtettem, �s m�lyeket l�legeztem �des fr�zia illat�b�l.

Az �jszaka folyam�n m�g sz�mtalanszor szerett�k egym�st. Reggel pedig, miel�tt m�g elindultunk volna oda szerettem volna adni az aj�nd�k�t. Kiss� b�tortalanul vettem el� a kis dobozt a zsebemb�l, majd Bella el� l�ptem.

• Ezt az apr�s�got neked sz�ntam – ny�jtottam fel� a kis csomagot. – Rem�lem, hogy tetszeni fog – mondtam, amikor elvette.
• Ebben eg�szen biztos vagyok – mosolygott r�m. Majd k�v�ncsian felt�pte a pap�rt, �s kinyitotta az apr�, sz�v alak� b�rsonydobozt. – Ez gy�ny�r� – mondta el�mulva. Amikor megl�tta az apr� kis krist�ly cseppet. – Im�dom – n�zett r�m boldogan. Majd k�zelebb l�pett �s gyeng�den megcs�kolt.
• Szabad? – k�rdeztem. Majd az �kszer fel� ny�ltam. �n szerettem volna feltenni a nyakl�ncot.
• Persze – mosolygott r�m. Majd h�tat ford�tott, hogy feltehessem a l�ncot. N�h�ny m�sodperc alatt a hely�re is ker�lt a kis �kszer.
• Fantasztikusan �ll neked – mondtam mikor megfordult.
• K�sz�n�m – csillantak fel a szemei. �n pedig a karjaimba vontam kedvesemet, aki k�szs�ggel simult az �lel�sbe.

(Johanna szemsz�ge) 

M�r napok �ta erre v�rtam. Ma v�gre elj�tt az id�. Az ut�bbi n�h�ny napban t�k�letesen felk�sz�tett�k Dr. Cullen seg�ts�g�vel Justint a m�t�tre. A specialista bar�tja a doktornak pedig egy �r�n bel�l ide�r az ideiglenes sz�ll�s�r�l. H�la az �gnek dr. Coleman is mindent rendben tal�lt, �s elv�llalta a m�t�tet. M�r alig v�rom, hogy t�l legy�nk ezen az eg�szen. M�r csak hat-h�t �ra, �s Justin megszabadul a r�gt�l, ami ebben az �llapotban tartotta, holnap reggel pedig t�z �v ut�n v�gre �jra ki fogja nyitni a szemeit is. Vajon eml�kszik r�m? Fel fog ismerni? Tudja, hogy mi t�rt�nt? Annyi k�rd�sre kell v�laszt kapnom, �s neki is annyi k�rd�se lesz biztosan.

• Johanna – szak�tott ki Carlisle a gondolataimb�l.
• Igen? – n�ztem fel r�.
• Itt az ideje, hogy el�k�sz�ts�k Justint a m�t�tre. Szeretn�l jelen lenni, �s seg�teni? – k�rdezte Carlisle kedvesen.
• Igen, ha lehetne, akkor r�szt venn�k benne – �lltam fel remeg� l�bakkal.
• Rendben van, de a m�t�ben nem lehetsz bent. Tudod, hogy nem lehet – tette a v�llamra a kez�t.
• Igen, tudom. Szem�lyesen �rintett vagyok az esetben, �gy nincs helyem a m�t�ben – mondtam lehajtott fejjel.
• Vigy�zni fogunk r� – �g�rte. �n pedig hittem neki. Majd olyat tettem, amit m�r nagyon r�gen nem. K�zelebb h�z�dtam Dr. Cullenhez �s �t�leltem a derek�t. El�sz�r meglep�d�tt, de azt�n vissza�lelt. – Minden rendben lesz – simogatta meg a h�tamat. Majd elengedett �s r�m mosolygott. – Gyere, itt az id�.
• J�, menj�nk – biccentettem. Majd azonnal k�vettem mentoromat Justin szob�ja fel�.

Amikor bel�pt�nk meglep� l�tv�ny fogadott. Legal�bb �ten s�r�gtek a testv�rem k�r�l. Nem szokott ennyi ember foglalkozni egy beteggel. Erre Carlisle csak r�m mosolygott. Na persze, biztosan az � keze van a dologban. Justin m�r a mellkas�ig betakarva fek�dt az �gyon. Az altat� orvos m�g egyszer ellen�rz�tt mindent. A m�t�thez sz�ks�ges v�rt m�r felhozt�k, hogy p�tolni tudj�k majd a vesztes�get. Egy l�ny pedig �ppen borotv�val k�zel�tett a kijel�lt pont fel�.

• Majd �n – �lltam el�. Majd elvettem t�le a borotv�t, �s a t�bbi kell�ket. Nem akartam megb�ntani a l�nyt, de ahogy remegett a keze, m�g belev�gott volna a fejb�rbe. Le�ltem az odak�sz�tett sz�kre, �s �vatosan elkezdtem megszabad�tani a hajt�l a kijel�lt ter�letet. N�h�ny perc alatt v�geztem is. Nem kellett nagyon sok helyet felszabad�tani a m�t�thez. Majd n�h�ny h�tig hord sapk�t, a m�t�t ut�n, azt�n pedig �gyis visszan� a haja. Az az egy �ra olyan gyorsan eltelt, hogy szinte �szre sem vettem. M�r csak arra eszm�ltem fel, hogy a doktor, aki m�teni fogja bel�pett az ajt�n.
• J� reggelt – j�tt be Dr. Coleman. – Carlisle, kezdhetj�k? – n�zett r� k�rd�n.
• Igen – b�lintott r� a mentorom. – Minden k�szen �ll, �gyhogy induljunk.
• Akkor mosakodjunk be – b�lintott r� az specialista. – Nem lesz semmi baj Johanna – fordult fel�m. – Nem szoktam elvesz�teni a betegeimet, �s �t sem fogom – szor�totta meg a kezemet.
• K�sz�n�m – n�ztem r� h�l�san. B�r bel�l m�r sik�tottam. Azt hiszem, hogy nehezebben fogom viselni a v�rakoz�st, mint hittem.  

A k�vetkez�  pillanatban Carlisle �s Dr. Coleman elt�nt az ajt� m�g�tt, hogy el�k�sz�lj�n a m�t�tre, Justint pedig k�t �pol� �ttolta a m�t�be. �n pedig ott maradtam egyed�l a bizonytalans�ggal, ami lassan teljesen eluralkodott rajtam. Kit�molyogtam a foly�s�ra, �s le is telepedtem az els� �res padra, majd a kezeimbe temettem az arcomat. N�h�ny perce �lhettem m�g csak ott, amikor hirtelen hideg karok �leltek magukhoz. Feln�ztem, mert azt hittem, hogy Edward az, de legnagyobb meglepet�semre valaki m�s volt.