(Alice szemsz�ge) 

F�jt a sz�vem, ami�rt el kellett menn�nk Jasperrel, s�t, hazudnunk is kellett, de egyszer�en nem volt m�s v�laszt�sunk. Kell tal�lnunk egy f�lv�rt. T�bb mint val�sz�n�, hogy D�l-Amerik�ban tal�lunk. Tele van az a f�lr�sz ilyen legend�kkal. Csak a farkasokat kell r�venn�nk, hogy engedjenek �t minket a ter�let�k�n. Ja, meg oda kell nekik adni a levelet. Hopp�, a lev�l! Azt minthogyha nem �rtam volna meg…

-Jazz, meg kell �llnunk egy kicsit!

-Mi az, csak nem f�radt�l el?-k�rdezte Jasper n�mi cinizmussal a hangj�ban.

Megr�ztam a fejem: - Mind�ssze annyi, hogy nem �rtam meg a levelet a csal�dunknak…

-Mikor is felejtett�l te utolj�ra valamit?

-K�b� most.

-Ja, igen, persze. Megv�rjalak itt?- s�hajtott, mint aki m�r tudja, mi k�vetkezik.

-Megtenn�d?-mosolyodtam el.-Sietek-nyomtam egy puszit az arc�ra, amire csak szemforgat�s volt a v�lasz.

Visszarohantam Bell��k kunyh�j�hoz, levettem a polcr�l Bella  egyik Shakespeare k�nyv�t, a Velencei kalm�rt, �s gyorsan f�lbet�ptem egy lapot. Az egyik fel�t bennhagytam a k�nyvben, a m�sikra sebesen elkezdtem �rni:

Ne keressetek benn�nket! Nincs vesztegetni val� id�nk. Ne feledj�tek: Tanya, Siobhan, Amun, Alistair �s az �sszes nom�d, akit megtal�ltok. Mi �tk�zben el�ker�tj�k Petert �s Charlotte-ot. Rettenetesen sajn�ljuk, hogy �gy kell elhagynunk benneteket, minden magyar�zat n�lk�l. De nincs m�s v�laszt�sunk.

Szeret�nk mindny�jatokat.

A bennmaradt lapra pedig le�rtam egy seattle-i c�met, �s al�:

Ezt semmis�tsd meg!

Rem�lem t�zbe fogja dobni. Vagy valami. Ezut�n fogtam magam, �s visszarohantam Jasperhez, aki ott v�rt r�m, ahol meg�g�rte. Egy�tt rohantunk La Push hat�r�ig, ahol Sam szinte r�gt�n el�nk ugrott k�t m�sik farkas t�rsas�g�ban.

-Mit csin�ltok itt? – k�rdezte Sam.

-Enged�lyt szeretn�nk k�rni, hogy �tkelhess�nk La Pushon-v�laszolt Jasper.

-Rendben. Egy felt�tellel: elk�s�r�nk titeket, am�g a ter�leten vagytok.

Ebbe k�szs�gesen beleegyezt�nk. Elrohantunk az �b�lig, ahol odaadtam a levelet Samnek, ut�na �letem p�rj�val v�zbe ugrottunk.