Elkerekedett szemmel n�ztem Edwardot. Meg akartam sz�lalni, de a torkom olyan sz�raz volt, mint a sivatag. Illik a k�rnyezethez. V�g�l kedvesem t�rte meg a csendet.

-Nem, Bella. -mondta �sszezavarodva. -Nem hallom a gondolataid ak�rhogyan koncentr�lok.

Teh�t az elm�letem m�gsem helyes. Hacsak...

�jb�l koncentr�lni kezdtem, hogy fel�bredjek. De kor�ntsem emiatt tettem, hanem hogy Edward meghallja, ami a fejemben j�r. Szeretlek! -�zentem gondolatban. Edward v�laszk�nt homlokon cs�kolt, ami igaz�n j�l esett. Megbizonyosodtam r�la, hogy ez az elm�letem helyesnek bizonyult. �s teljesen egyed�l j�ttem r�. Dagadtam a b�szkes�gt�l, de Edward k�zbesz�lt megszak�tva gondolataim fonal�t.

-Az�rt ne sz�llj el annyira, kedvesem! -vigyorgott r�m. Kinyitottam a szemem �s nagyon meglep�dtem. Arca sokkal k�zelebb volt hozz�m, mint hittem. Felnevettem r�szben emiatt, r�szben a megjegyz�s�n.

-De olyan boldog vagyok, hogy v�gre hallasz. -mosolyogtam.

-A hangod, mint a legjobb szimf�nikus zenekar j�t�ka. -�radozott. -De mi�rt csak akkor hallak, ha koncentr�lsz?

-Szerintem az lehet a titka, hogy csak azokat a gondolatokat halld meg, amiket �n engedek neked. -v�laszoltam. -Sz�val mit akart�l nekem mondani, miel�tt a gondolataim f�lbeszak�tottak? -k�rdeztem.

-H�t amit zseni�lisan kital�lt�l. Hogy megengedem, hogy v�gign�zd, de... -itt a de. Ut�lom. -... csak j� t�volr�l. �s nem itt, mert itt az �llat�llom�ny csek�ly.

-Rendben. -mondtam mosolyogva, mire Edward �t�lelt.

-�des, dr�ga Bell�m! Mihez is kezden�k n�lk�led? -tette fel a k�rd�st, amire nem v�rt v�laszt. Nagyot s�hajtott �s azt�n m�r csak sz�tlanul �lelt�k egym�st. Fogalmam sincs, meddig �lltunk ott mozdulatlanul, de egyszer Edward gyeng�den a karj�ba vett �s le�lt velem a f�ldre. Simogatni kezdte fejem b�bj�t, m�g �n beszippantottam �des illat�t. Ne sokkal k�s�bb �gy hiszem, elaludtam.

�lmomban a Cullen h�z nappalij�ban voltam. Edward oldal�n s�t�ltam Alice fel�, aki egy �ri�si t�kr�t tartott maga fel�. Mindenki ott �llt Alice k�r�l, kiv�ve Rosalie-t. Az eg�sz nappali teli volt az Alice �s a k�r�l�tt�k �ll�k izgalm�val. Mintha csak r�m v�rtak volna. Mikor oda�rtem Alice-hez, Edward egy l�p�st arr�bb ment, hogy l�ssam a t�k�rben a szem�lyt. Hihetetlen�l gy�ny�r� �s t�k�letes volt. K�nnyednek t�nt m�g a mozdulatlans�ga ellen�re is. A felismer�s r�m�lete v�g�l utol�rt. Az a gy�ny�r� l�ny a t�k�rben �n voltam. Csak egy valami volt, ami elrontotta az �sszhat�st. A szemei v�rv�r�sen izzottak. Teljesen, mint egy sz�rny�.

Forgol�dni kezdtem a teljes r�m�lett�l. Edward egyik h�v�s karja viszont tartott er�sen. A m�sikkal �bresztgetni kezdett.

-Bella! -suttogta. Kinyitottam a szemem �s gy�ny�r� arc�t l�ttam az arcom el�tt. �desen mosolygott r�m. -J�l vagy? -k�rdezte. -Azt mondogattad �lmodban, hogy "szemek".

-J�l vagyok. -v�laszoltam. -Legal�bbis azt hiszem.

-Aludj tov�bb, Bella. �n itt leszek. -azzal elkezdte d�dolni az altat�dalomat. R�vid id�n bel�l �lomtalan �lomba zuhantam. M�r csak arra �bredtem fel, hogy valamilyen v�zi j�rm�v�n fekszek egy pl�ddel betakarva. Lassan, de kor�ntsem biztosan, fel�ltem, de r�gt�n meg is b�ntam. Meginogtam �s visszaestem a p�rn�ra.

-Bells. Nyugodj meg. -sim�tott v�gig az arcomon szerelmem. �n v�laszk�nt r�mosolyogtam. Megpr�b�ltam �jb�l fel�lni. Ez�ttal Edward biztos kezei seg�tettek.

-Nagyon sokat aludt�l. Igaz�n kimer�lhett�l att�l az �lomt�l. -�llap�totta meg. Biztosan igaza lehetett, mert az �g s�t�t volt, mint egy sik�tor egy nagyv�ros k�zep�n. -K�v�ncsi lenn�k, mi lehetett az az �lom. Ha meg�rkezt�nk Esme sziget�re, akkor biztosan kifaggatlak.

-Esme szigete? -k�rdeztem meglep�dve. L�tezik, hogy az eg�sz Cullen csal�dnak vannak szigetei a vil�g minden t�j�n?

-Igen. Esme kapta Carlisle-t�l. Any�m volt olyan nagylelk� �s k�lcs�nadta nek�nk. Kicsit k�s�bb szerettem volna megmutatni neked, de sz�ks�g t�rv�nyt bont, tartja a mond�s.

K�zben meg�rkezt�nk a m�l�ra, ahol Edward �riember m�dj�ra leseg�tett, pontosabban mondva lekapott a haj�r�l, mivel majdnem elestem. K�zenfogva s�t�ltunk egy mesesz�p, tr�pusi h�z fel�. Edward egyik kez�vel a kezemet fogta, a m�sikban k�t t�m�tt b�r�nd�t hozott. R�n�ztem a poggy�szokra.

-Nekem nem is volt ennyi cuccom. -pillantottam az egyik utaz�t�sk�ra. Azt�n beugrott, mi t�rt�nhetett. Alice volt, ebben biztos voltam. Edward bizony�ra l�tta rajtam, hogy k�zben r�leltem a v�laszra, mert sz�tlan maradt. Az ajt�ig csak s�t�ltunk egym�s mellett. Megl�ttam, hogy nem is keresg�l a zseb�ben kulcs ut�n. Az arcom megint el�rult.

-M�r v�rnak minket. -sz�lalt meg Edward. P�r m�sodperc eltelt�vel egy n� nyitott ajt�t �s egy ismeretlen nyelven kezdett el karattyolni. Egy mukkot se �rtettem bel�le. De az a l�nyeg, hogy Edward �rti. Miut�n a n� el�llt az �tb�l, bement�nk egy gy�ny�r� sz�p h�l�szob�ba. Egy hatalmas gardr�b volt h�tul a francia�gy mellett.

-Egy percet k�rek. -mondta Edward �s elt�nt a szemem el�l. Lehuppantam az �gy sz�l�re �s v�rtam, hogy kedvesem visszat�rjen. Mire feleszm�ltem, m�r mindk�t b�r�nd �resen �llt az �gyon, Edward pedig egy meleg�t�ben l�pett ki a gardr�bb�l. Ebben a cuccban is sz�vd�gleszt�en n�zett ki. B�rmelyik n� megirigyelne engem, ha most l�tna.

-Mehet�nk? -k�rdezte az ajt�f�lf�nak t�maszkodva.

-Hov�? -k�rdeztem k�v�ncsian.

-Vad�szni. 

-H�t nem viccelt�l? T�nyleg elmehetek veled? -hitetlenkedtem.

-H�t, persze. -azzal felkapott a h�t�ra �s kiugrott velem a legk�zelebb es� nyitott ablakon. A sz�vem teljesen �sszeszorult. Vajon t�nyleg olyan f�lelmetes egy v�mp�r t�pl�lkoz�s k�zben, vagy csak Edward dramati�lja t�l a dolgokat? Mindenre f�ny der�l ezen a d�lut�non.