M�r j� ideje �ltem a f�ld�n, amikor idegen v�mp�rok szag�t f�jta fel�m a sz�l. Azonnal felpattantam �s k�vetni kezdtem a szagot. Az erd�n �tszelve egy kisebb tiszt�son k�t�ttem ki, melynek a k�zep�n egy hatalmas h�z �llt. K�t fajt�m b�li tart�zkodott benne. 

�vatosan k�zelebb osontam az ablakhoz. Bent egy sz�ke haj� f�rfi �s egy barna haj� n� tart�zkodott. A f�rfit egyb�l felismertem: Carlisle Cullen. Aror�l, Marcusr�l, Caiusr�l �s r�la k�sz�lt egy k�p; Aro szob�j�ban l�g. Mennyiszer tanulm�nyoztam azt a k�pet!

Az ajt�hoz suhantam. Illend�en kopogtattam. Szinte azonnal ajt�t nyitott  a n� �s ezzel egyidej�leg elh�lve n�zett r�m, felismerte a nyakamban l�g� med�lt: a Volturi jel�t.

–                  J� napot! - k�sz�ntem neki.

A n� m�g mindig elh�lve n�zett r�m, Carlisle m�g� l�pett. � is felismerte a med�lt, de � nem tulajdon�tott neki nagy jelent�s�get, mivel kit�rta el�ttem az ajt�t. Bel�ptem,majd megv�rtam am�g a h�zigazd�k becsukt�k az ajt�t, �s k�vetni kezdtem �ket a nappaliba, ahol le�lt�nk egym�ssal szemben. Senki nem akarta megt�rni a csendet, ami kezdett egyre k�nosabb lenni, v�g�l a csal�df� r�sz�nta mag�t.

–                  �dv�z�llek! Megtudhatn�m, hogy mi a l�togat�sod c�lja?

Sz�tlanul el�h�ztam egy levelet a fels�m zseb�b�l �s �tny�jtottam neki. Aro k�ldte nekik, nem tudtam akkor m�g, hogy mi �llt benne. Am�g a f�rfi olvasta a levelet, a n� �s �n minden rezd�l�s�t figyelt�k.

–                  Tudod mi �ll benne? - k�rdezte mosolyogva.

�rtetlen�l meredtem r�, nemet intettem.

–                  A t�rt�neted, hogy mik�nt j�tt�l el �s a c�lod. R�gi bar�tom, Aro megk�r, hogy fogadjalak be, �s biztos�t, hogy �tt�rsz a mi �letform�nkra.

–                  Komolyan? - k�rdezt�k egyszerre a n�vel.

Carlisle a n� fel� fordult �s m�g mindig mosolyogva besz�lni kezdett hozz�.

–                  A mi Alec bar�tunk mag�nyos volt Volterr�ban, valamint -amir�l m�g � maga sem tud- depresszi�s is. Alec t�rsat keres �s Aro megk�rt minket, hogy fogadjuk be ifj� bar�tunkat. Ha nincs ellened...

–                  Term�szetesen nincs. Amint l�tom m�r el is kezdett �tt�rni a mi �letform�nkra- ez bizony�ra nagy �ldozat lehetett sz�m�ra. - felelte az mosolyogva, majd fel�m fordult. -Sz�vesen l�tunk a csal�dunkban.  Esme Cullen vagyok.

–                  Alec Volturi. H�l�s vagyok, hogy befogadnak.

�r�kon �t besz�lgett�nk. Remek�l �reztem magam vel�k. Esme �s Carlisle �gy viselkedett velem, mintha a fia lenn�k. Ez egyszer�en mes�s �rz�s, soha �letemben nem �reztem m�g ilyen, m�g a saj�t sz�leimmel sem. B�r vel�k nem �ltem t�l sok�ig, mind�ssze 16 �vet, de akkor is. Ebben a p�r �r�ban t�bbsz�r �reztem, hogy elfogadnak �s szeretnek, mint abban a 16 �vben.

A besz�lget�snek motorz�g�s vetett v�get.

–                  Megj�ttek a gyerekeink. - mondta Esme �s kisietett az udvarra.

–                  Gyere.

Carlisle nyom�ban �n is kimentem az udvarra, ahol egy kocsi �llt meg. K�t v�mp�r sz�llt ki bel�le: egy kicsi, koboldszer� l�ny �s egy oroszl�nszer� sr�c. Mind a ketten bizalmatlanul m�regettek. Esmet ez  egy cseppet sem zavarta, r�gt�n odasietett hozz�juk �s meg�lelte �ket.

–                  Alice, Jasper! V�gre! Ennyi �v ut�n �jra egy�tt lesz a csal�d! - l�tszott rajta, hogy k�nnyek n�lk�l zokog.

–                  De m�g �gy sem lesz teljes, hisz Bella nincs vel�nk.

–                  Carlisle, megmondan�d, hogy ki az ott melletted? - mutatott r�m a Jasper nevezet�.

–                  � itt Alec Volturi. Majd k�s�bb mindent elmes�lek, de a l�nyeg, hogy mostant�l � is csal�dtag.

Miut�n mindenki �dv�z�lt mindenkit a p�ros el�m �llt.

–                  Jasper Hale.

–                  Alice Cullen.

–                  Alec Volturi.

A bemutatkoz�s lezajl�sa ut�n Alice k�zen fogott �s sz� szerint felr�ngatott az emeletre. El�sz�r nem �rtettem mi�rt, majd elkezdett hadov�lni, olyan gyorsan, hogy m�g nekem is figyelnem kellett.

–                  Ez itt a te szob�d. Holnap elmegy�nk port Angelesbe �s megvessz�k a b�torokat. Remek lesz hidd el! Meg ruh�kat is venn�nk kell. K�tszer nem veheted fel ugyan azt!

–                  R�szv�tem haver. - veregette meg Jasper a v�llam miut�n a t�rsa k�z�lte a „menetrendet”.

�jjel �jra elmondtam a t�rt�netemet, amikor m�r Rosalie �s Emmett is meg�rkezett.

M�snap kor�n reggel szigor� fel�gyelet mellett – ami Carlisle- b�l, Emmettb�l �s Jasperb�l �llt – tesztelt�k az �nuralmam, am�g a l�nyok v�s�rolni mentek. Eg�sz ny�ron ez volt a menetrend: l�nyok v�s�rolnak, mi fejlesztj�k az �nuralmam.

A ny�r utols� napj�n m�r t�k�letes �nuralmam volt �gy nyugodtan pihenhettem. �pp a nappaliban �lt mindenki- Carlisle kiv�tel�vel, amikor Alice felki�ltott.

–                  V�gre elsz�nta mag�t! Elindult! M�g ma ide�r Edward! Ja, �s Apu be�ratott minket a suliba. Mindenkit. - kacsintott r�m. - �dv�zlet a gimiben Alec Hale.

Mindenki boldogan v�rta Edward �rkez�s�t, m�g �n is, hisz m�r rengeteget hallottam r�la, de m�g nem tal�lkoztam vele.

Alice j�slata teljes�lt: �jjel bel�pett egy bronzv�r�s haj� sr�c. Ahogy bel�pett Esme egyb�l a nyak�ba ugrott �s k�nnyek n�lk�li zokog�sban t�rt ki.

–                  Edward! H�t itt vagy! Elj�tt�l!- mondta neki any�nk.

–                  H�t persze, hogy itt vagyok, hol lenn�k m�shol? - hangzott a nem t�l meggy�z� felelet.

–                  Edward!

Az �sszes Cullen felpattant �s k�r�j�k sereglett. Szeg�ny sr�cot kezdtem sajn�lni, hisz leveg�h�z is alig jutott, nem mintha sz�ks�g�nk lenne r�, de akkor is! J� p�r percen kereszt�l tartott a csal�di idill, majd Edward „felfedezte”, hogy �n is  ott vagyok.

–                  H�t � meg kicsoda? - b�k�tt fel�m a fej�vel.

–                  Alec. - v�laszolt t�m�ren Emmett.

–                  �! H�t akkor �dv a csal�dban. - l�pett fel�m.

�rtetlen�l  meredtem r�. Honnan tudhatja �, hogy �n m�r a csal�d tagja vagyok?

–                  Edward k�pess�ge a gondolatolvas�s. - k�z�lte Jasper.

Teljesen led�bbentem. Nem lesz mag�n�letem!- ki�ltottam fel gondolatban, mire  Edward kuncogva v�ron veregetett.

–                  Nyugi, egy id� ut�n meg lehet szokni.

�tbesz�lgett�k az �jjelt, majd reggel Alice mindegyik�nkre r�parancsolt, hogy �lt�zz�nk �t.

Miut�n mindenki visszasz�lling�zott a nappaliba kez�nkbe nyomta a k�nyveinket, majd elosztotta, hogy ki kivel megy suliba. �n Edwarddal mentem; egyetlen sz� n�lk�l ment�nk az iskol�ba. �n iskol�ba megyek!- ujjongtam gondolatban.

A suli parkol�j�ban, m�r elfogyott az �nbizalmam. Nem akartam kisz�llni, �s ezt edward is l�tta rajtam.

–                  Figyelj: nem lesz semmi baj. Mi  itt lesz�nk melletted. Ha m�gis lenne valami baj, amit k�tlek, akkor �zenhetsz nekem gondolatban. N agyere! Ideje kisz�llnunk, mert Alice t�k�n �l.

Ahogy kisz�lltunk minden szemp�r r�nk szegez�d�tt. A l�nyok sz� szerint ny�lcsorgatva b�multak minket a sr�cokkal, de a l�nyoknak sem kellett panaszkodniuk, hisz �ket a h�mnem� egyedek figyelt�k ugyan�gy. De ez a pillanat sem tartott sok�ig, mert hirtelen mindenki levett r�lunk a tekintet�t �s m�g�nk meredtek. Most azzal a k�l�nbs�ggel, hogy csak a pasik csorgatt�k a ny�lukat, a csajok f�lt�kenyen meredtek arra a pontra. Mindannyian megfordultunk. K�t l�ny j�tt m�g�tt�nk. Egy v�m�r �s egy nem is tudom mi. Tal�n egy angyal? Gy�ny�r�ek voltak. A v�mp�rnak hossz� g�nd�r, barna haja volt,az angyalnak pedig bronzv�r�sben ugyanolyan. Val�sz�n�leg testv�rek voltak. De akkor mi�rt csak az egyik v�mp�r? �s a m�sik micsoda?

Odafordultam Edwardhoz, hogy feltegyem neki hangosan is a k�rd�seimet, de � a v�mp�rt n�zte d�bbenten, ak�rcsak a csal�d t�bbi tagja. Mir�l maradtam le?

Alice odarohant hozz�juk �s a v�mp�r nyak�ba vetette mag�t, az csak f�lig-meddig viszonozta a gesztust �s eg�sz v�gig a mellettem �ll� Edwardot n�zte, aki pedig a �t.

–                  �k kicsod�k? - k�rdeztem �ket.