(Rosalie szemsz�ge) 

Eg�sz nap csak gondolkodtam azon, amit Edward �s Esme is mondott nekem. Azt mondt�k, hogy a gyilkoss�gok sz�rny� b�ntudattal p�rosulnak, de bennem egy szemernyi megb�n�s sem volt. Nem tudtam sajn�lni azokat a f�rfiakat, akik t�nkretett�k az �letemet �s meg�ltek. Mi�rt b�nn�m meg, hogy v�get vetettem n�h�ny mocskos vad�llat �let�nek? M�r csak egyetlen egy gyilkoss�g van h�tra, de ez nem fog olyan k�nnyen menni, mint a t�bbi. Sokkal, de sokkal tov�bb fogom k�nozni Royce test�t �s idegeit egyar�nt. Nem mondom, hogy a lelk�t, mert neki nincs olyan. K�ny�r�gni fog a hal�l�rt, de �n �pp�gy nem leszek kegyes, mint ahogy � sem volt az. M�r csak n�h�ny nap v�lasztott el minket az esk�v�t�l. Istenem, milyen �letem lett volna mellette? Lehet, hogy b�ntott volna, amikor r�szegen j�n haza? Vagy akkor is meg�lt volna egy m�moros �jszak�j�n? Nem, hiszen akkor a j� h�rneve is kock�n forgott volna. Nem merte volna megtenni. Milyen vak voltam. Egy buta kis csitri, aki egy gazdag �riember minden egyes szav�t gondolkod�s n�lk�l elhitte, ahelyett, hogy hagytam volna a kev�sb� gazdag, �mde �rt�kkel rendelkez� fiatalembereket udvarolni. Hiszen nagyon sz�p n� voltam, �gy mindenki engem ostromolt, hogy fogadjam kegyeimbe, de engem csak az �rdekelt, hogy a csal�domnak j� legyen, �s hogy Royce amellett, hogy vagyonos, m�g j�k�p� is. Azt nem is sejtettem, hogy a s�t�n bujk�l az angyalarc m�g�tt. B�r akkor lettem volna ilyen okos. Akkor tal�n most szeg�nyebb lenn�k, mint Vera, de tal�n boldog, �s m�g ember. Soha nem fog hevesen dobogni a sz�vem, hogyha valaki kac�ran r�m n�z, vagy nem fogok elpirulni, amikor megcs�kolnak. Egy�ltal�n ki cs�kolna meg? Kinek kellen�k? Hiszen a vega v�mp�rok sz�ma ennyi, Edwardnak pedig nem kellek. B�r �szint�n sz�lva, ak�rmennyire is j�k�p� Edward, �n sem �rzem �gy, hogy hozz� tartozn�k. Testv�rk�nt tudok r� gondolni, de p�romk�nt valahogy nem. B�r a legkev�sb� sem impon�l, hogy m�g csak k�s�rt�sbe sem hoztam. Azt hiszem, hogy � az els� f�rfi, akinek nem tetszem. Tal�n az okos, k�nyvmolyok tetszenek neki? Val�sz�n�leg ez lehet a helyzet. Mi�rt nem voltam �n is egy icipicit okosabb? Most mi lesz a csal�dommal? �n voltam az egyetlen es�ly�nk a tart�s j�l�tre. Rem�lem, hogy �desany�m eladja majd az �kszereimet, amik nem voltak rajtam a hal�lomkor. El�g sokat �rnek. F�leg azok a darabok, amiket Royce aj�nd�kozott nekem. �gysem lenn�k k�pes felvenni �ket t�bb�

• Rosalie – kopogtatott be a szob�ba Edward.
• Igen? Gyere csak – pillantottam az ajt� fel�. Amin Edward egy szempillant�s alatt bel�pett.
• Biztos vagy benne, hogy meg akarod tenni ma �jjel? Van �rtelme? El�g kusz�k a gondolataid, mintha nem lenn�l benne biztos, hogy ezt akarod – �lt le mell�m.
• Biztos vagyok a d�nt�semben, �s nem tudsz megakad�lyozni benne. �n csak f�lek t�le, hogy mi lesz, hogyha �jra a k�zel�ben kell lennem. Legsz�vesebben apr� cafatokra szaggatn�m, �s boldogan n�zn�m v�gig, ahogy belefullad k�zben a saj�t v�r�be, k�nok k�zt �v�lt�zve. Azt akarom, hogy �rezze azt, amit �n �reztem. Hogy tudja, hogy mit k�vetett el. Azt akarom, hogy szenvedjen �gy, ahogy senki m�s a f�ld�n – mondtam inger�lten.
• Meg�rtem az indulataidat, de te is tudod, hogy ez most az �jsz�l�tt benned, akit minden egyes gyilkoss�ggal a felsz�nre hozol, �s simogatod, hogy j�jj�n, �s tegye meg, amit te sosem tenn�l. Te nem vagy gyilkos. Hagyd futni azt az embert. M�r soha t�bb� nem nyeri vissza az �p esz�t, h�la neked. Ha most elejt�nk n�h�ny nyomot a hal�lodr�l m�g be is vallan�, hogy � a felel�s. �lete v�g�ig k�nyszerzubbonyban lenne – fogta meg Edward a kezem.
• Nem akarom, hogy egy perccel is tov�bb l�tezzen a vil�gon. Az apja b�rhonnan ki tudja hozni. Nem engedem, hogy b�rki m�ssal is ezt tegye. M�g a legrosszabb ellens�gemnek sem k�v�nom azt, amit velem tett – mondtam ellentmond�st nem t�rve. - Ma m�g elint�zem az utols� feladatomat itt, holnap pedig elmegyek veletek, �s a lehet�s�geimhez m�rten megpr�b�lok �lni, b�r ez m�r szinte k�ptelens�g. Elfogadt�tok a d�nt�sem, m�g ha nincs is �nyetekre, �gy arra k�rn�lek, hogy most hagyj magamra. T�z perc m�lva indulok, �s bev�gzem, amit elkezdtem – mondtam hat�rozottan.
• Az�rt gondold m�g �t, t�z perc hossz� id� – �llt fel az �gyr�l. Majd egy szempillant�s alatt elhagyta a szob�t.
• T�z perc t�nyleg hossz� id�. Mit nem adn�k �rte, hogyha csak ennyi id�re megint ember lehetn�k. Ink�bb lenn�k m�g egy p�r percig haland�, �s ut�na halott, mint mind�r�kk� �l� v�mp�r – motyogtam a szob�mnak.

Hogyan lesz ezut�n? Az egy dolog, hogy Carlisle, Esme, �s Edward befogad a csal�dj�ba, de van �rtelme vel�k mennem? Maradhatn�k itt is, egyed�l. Valaki el�bb vagy ut�bb csak megtal�lja a megold�st arra, hogy meg�lj�n.

• Rosalie, ezt verd ki a fejedb�l, vil�gos? – kiab�lt fel Edward.
• Ha nem akarsz ilyen gondolatokat hallani, akkor sz�llj ki a fejemb�l – f�jtattam m�rgesen. Ideges�t� fics�r.
• �n is szeretlek – s�hajtott fel sz�npadiasan.
• Gyerekek – hallottam meg Esme b�k�t� hangj�t.

�t nagyon tudn�m szeretni. Annyira kedves, �s gyeng�d. Olyan, mint az igazi anyuk�m. � szeretn�, igaz�n szeretn�, hogy vel�k menjek. Miatta teszem meg. Carlisle is kedvel, de az�rt �rzem a viselked�s�n, hogy a legkev�sb� sem �rt egyet azzal, amit teszek, b�r Esme sem. T�ls�gosan simul�konyak �s j�lelk�ek ahhoz, hogy gy�l�ljenek b�rkit is. Ritka tulajdons�g ez.

• Kedvesem – kopogtatott be ez�ttal Esme.
• Igen, gyere csak be – mondtam halkan. Most megint meg akarnak majd gy�zni arr�l, hogy ne tegyem.
• Csak hoztam egy b�r�nd�t, hogy be tudd csomagolni azokat a holmikat, amiket szeretn�l magaddal hozni. Tudom, hogy most nincs sok mindened, de ha bek�lt�zt�nk az �j h�zba, akkor majd alaposan bev�s�rolunk neked mindenb�l – mosolygott r�m kedvesen.
• K�sz�n�m sz�pen – fogadtam el a t�sk�t, majd az �gyra tettem.

Ezut�n Esme sz� n�lk�l kiment, �n pedig letettem a b�r�nd�t az �gyra, �s belen�ztem a szekr�nyembe. Nagyj�b�l k�t ruh�m, �s egy p�r cip�m van jelenleg. Na meg persze az ellopott menyasszonyi ruha, amit a boltb�l hoztam el. Pontosan ugyanolyan, mint ami a szob�mban v�rta, hogy felvegyem, �s kimondjam benne a boldog�t� igent. A legmodernebb, �s legfinomabb anyag, ami manaps�g csak kaphat�. H�feh�r, �s selymes. Csod�latos, de most m�r nem fogom felvenni. Nincs mi�rt. Pedig milyen gy�ny�r� lett volna h�feh�rben v�gigvonulni a templomban, ap�m karj�ba kapaszkodva, �s �r�k h�s�get fogadni a leend� f�rjemnek. Kisl�ny korom �ta csakis arra a pillanatra v�rtam, ami most m�r soha nem fog el�rkezni. A menyasszonyi ruha valaminek a kezdete. Hm… valami kezdete, kezdet �s v�g. Gondolataimban megfogalmaz�dott, hogy mit fogok tenni. Felveszem ezt a ruh�t, csak ez�ttal nem a boldog j�v�t fogja jelk�pezni, hanem a v�get. Gyorsan magamra vettem a csod�latos darabot, majd a hajamat kontyba fogtam, ahogy azt terveztem, �s feltettem egy halov�ny sminket. Nem mintha sz�ks�gem lett volna r�, de ki akartam emelni m�g egy kicsit jobban a karmazsin v�r�s szemeimet. Hadd fokozzam m�g egy kicsit a retteg�s�t. Azt akarom, hogy vis�tva k�ny�r�gj�n kegyelem�rt, �s rim�nkodjon hozz�m, hogy kegyelmezzek meg neki. Miut�n el�k�sz�ltem a t�k�r el� �lltam, �s egy pillanatra elmosolyodtam. Milyen csod�latos ruhak�ltem�ny. Eddig is sz�p ruh�im voltak, de ez mindent fel�lm�l. Soha nem l�ttam m�g ehhez hasonl�t. �rdemes most felvennem, legal�bb most az egyszer. Ennyi j�r nekem. Hiszen menyasszony vagyok, igaz, hogy egy halott menyasszony, de akkor is kij�r nekem ez a pompa n�h�ny �r�ra. Utols� sim�t�sk�nt felvettem a fejd�szemet �s a f�tylamat, majd elindultam, hogy v�ghez vigyem l�tez�sem utols� gyilkoss�g�t. V�get vetek Royce King �tkozott �let�nek. M�r csak n�h�ny �ra, �s a lelk�t mag�ba fogadhatja a pokol, amibe engem is tasz�tott.

Gyorsan futottam, eg�szen addig, am�g el nem �rtem az erd� sz�l�t. Most k�l�n�sen figyelnem kell minden r�szletre, hogy nehogy megl�sson valaki, hiszen egy menyasszony az �jszaka k�zep�n el�g felt�n� jelens�g. A legjobb az lesz, hogy a h�ztet�k�n suhanok kereszt�l. Arrafel� biztosan nem n�zel�dik senki. A v�ros nagy r�sze m�r �gyis alszik. Aludni, eddig nem �rt�keltem ezt a tev�kenys�get, de most j�lesne a boldog tudatlans�g. Nem telt sok id�be, am�g el�rtem a c�lomat. Azonnal belestem az ablakon, �s el�gedetten figyeltem, ahogy Royce remegve emeli egyre t�bbsz�r a sz�j�hoz az �veget. Tal�n azt hitte, hogy az alkohol majd feledteti vele, hogy mi v�r r�, de a gy�va remeg�s�b�l tiszt�n l�that�, hogy nem k�pes m�sra gondolni, csak a k�zelg� bossz�ra. Nem kell m�r v�rnia, mert itt vagyok, �s most bev�gzem, amit elkezdtem. Amilyen gyorsan csak tudtam a l�pcs�h�zhoz siettem, �s felszaladtam az emeletre, ahol a szob�ja volt. Az ajt� el�tt k�t fegyveres �r �llt, akik amint megl�ttak kikerekedett a szem�k a f�lelemt�l, �s a d�bbenett�l.

• �lljon meg – mondta idegesen az egyik. Majd r�m emelte a fegyvert, mire �n csak elmosolyodtam.
• Azzal nem fog tudni megakad�lyozni benne, hogy bemenjek. Ha j�t akarnak maguknak, akkor f�lre�llnak az utamb�l, �s elfutnak, ameddig lehet – aj�nlottam a lehet�s�get.
• Ezt nem tehetj�k, h�lgyem. Adja fel, �s akkor nem esik b�nt�d�sa. Hagyjuk, hogy t�vozzon, de most tegye meg.
• Maguk akart�k – s�hajtottam lemond�an.

K�t ember nem fog megakad�lyozni a tervemben, ha m�r eddig v�ghez vittem. Nem sz�vesen �l�m meg �ket, de �k nem hallgattak a j� sz�ra. Egy szempillant�s alatt el�tt�k termettem a v�mp�r sebess�gemnek k�sz�nhet�en, �s mire l�ttek egyet, m�r mindkett�j�k nyak�t kit�rtem. Gyors, �s f�jdalommentes hal�l. Nem akartam, hogy �k is szenvedjenek, hiszen nem tehetnek semmir�l. Miut�n v�geztem vel�k, egy hat�rozott mozdulattal bet�rtem az ajt�t, �s hang n�lk�l a f�ld�n remeg�, �s kiab�l� v�leg�nyemre mosolyogtam, megvillantva penge�les fogaimat, �s v�r�sen izz� szemeimet.

• Uramisten, te halott vagy, nem lehetsz itt – h�z�dott h�tra eg�szen a falig.
• Halottnak k�ne lennem, ez igaz, de a jelek szerint te semmit nem tudsz alaposan csin�lni – l�ptem hozz� k�zelebb.
• Ne k�zel�ts – fogott r�m egy kisebb pisztolyt. Mire felnevettem.
• Szerinted �r az valamit ellenem, ha a kinti fegyverek hasztalanok voltak? – k�rdeztem m�g mindig mosolyogva. – Na mit sz�lsz? Most milyen gy�ny�r� a menyasszonyod? M�g mindig lenne kedved j�tszani velem, ahogy a bar�taidnak? Azok a b�tor f�rfiak vis�tva k�ny�r�gtek a hal�l�rt, amikor elmentem �rt�k, de �n lassan csin�ltam – duruzsoltam a f�l�be. – Viszont ne agg�dj, term�szetesen te vagy a legk�l�nlegesebb, te volt�l az els�, �gy neked j�r ki a legnagyobb figyelem is – mondtam tov�bb, �s a szem�be n�ztem. A k�vetkez� pillanatban elg�rd�lt a pisztoly�b�l l�v�s, de r�lam term�szetesen visszapattant a goly�, �s a szemk�zti falba csap�dott. – Ezt nem kellett volna. Most n�z r�m, t�nkretetted a t�k�letes menyasszonyi ruh�mat – mutattam a szakad�s hely�re.
• Mi vagy te? – k�rdezte remeg� hangon.
• A n�, akit megvert�l, megal�zt�l, meggyal�zt�l, �s a j�ghideg k�v�n hagyt�l, mik�zben te �s a cimbor�id tov�bb ittatok, �s el�gedetten hagyt�tok el a tett helysz�n�t – morogtam a k�p�be.
• R�szegek voltunk, j�zanon soha… - kezdett bele a menteget�z�sbe.
• J�zanon soha nem er�szakoltatok volna meg? T�nyleg? Nah�t, hogy ez milyen megnyugtat� – mondtam ironikusan.
• Rose, �n… - pr�b�lkozott �jra.
• Igen, tudom, te biztosan nagyon sajn�lod, mint ahogy a t�bbiek is mondt�k, amikor elt�rtem a csontjaikat. Apr� darabokra t�rtem �ket, azut�n hagytam, hogy �tj�rja �ket is a hal�l f�jdalma, ahogy engem is �tj�rt akkor �jjel, azut�n pedig lassan, nagyon lassan fojtottam meg �ket. M�g az utols� l�gv�tel�kkel is a bocs�natom�rt k�ny�r�gtek. Milyen �rz�s k�ny�r�gni Royce? �rezd csak �t, hogy nekem milyen volt k�ny�r�gni, hogy ne tedd meg. Amikor a f�jdalom �tj�rja minden porcik�dat a hirtelen j�tt kegyetlens�gt�l, �s durvas�gt�l – t�rtem el az egyik l�b�t, mire fel�v�lt�tt. – Ez m�g csak egy halv�ny szikr�ja annak, amit �n �reztem – folytattam a mondanival�mat. – Tudd meg milyen �rz�s, amikor a bels�dig hatol�an �rzed, hogy v�rzel, hogy a b�r�d bel�lr�l szakad sz�t egy f�rfi miatt, �s meghal a legfontosabb r�szed, a lelked egy nagy r�sze, �s a tested fontos darabja, m�ghozz� itt – t�ptem le az ing�t. Majd er�s karmaimmal v�gigsz�ntottam a has�n. Tudtam, hogy neki nincs m�he, de jelk�pesen m�gis meg akartam mutatni mindent, ami f�jt. – Meg�lted a testem, a m�hem, a lelkem – ragadtam meg a tork�t, majd addig fojtogattam, am�g kis h�j�n ki nem m�lt az �lete. – Azt hitted, hogy ilyen k�nnyen meg�szod? – vigyorodtam el, amikor leveg� ut�n kezdett kapkodni. – Nem dr�g�m, ez a n�sz�jszak�nk, ma sok�ig fent lesz�nk – mosolyogtam r� neg�desen, ahogy � szokott. Majd a m�sik l�b�t is elt�rtem. A karjai m�g �pek voltak, �s megpr�b�lt azokkal a l�bait h�zva elmenek�lni el�lem, de term�szetesen semmi es�lye nem volt. – �rezni fogod, hogy milyen, amikor az agyad m�g �ber, de a tested m�r felmondta a szolg�latot, amikor te magad m�g nem akarsz meghalni, de gyakorlatilag m�r �gyis halott vagy – folytattam tov�bb, majd mindk�t karj�t elt�rtem, �gy m�r nem tudod megmozdulni. Ezut�n egy szempillant�s alatt a h�t�ra ford�tottam. – Ilyen volt nekem ott fek�dni a hideg f�ld�n, v�rva a hal�lt, ami v�g�l m�gsem j�tt el �rtem, mert valaki m�s megmentett, �s ez�rt most van lehet�s�gem, hogy megmutassam neked, hogy mit tett�l. Sosem volt m�g k�vetkezm�nye semmilyen tettednek, igaz? M�rmint persze engem lesz�m�tva. M�r �ppen itt az ideje, hogy valaki bossz�t �lljon rajtad a sok gaztetted�rt. �v�lts csak, ez az, szinte zene f�leimnek – mondtam el�gedetten, mik�zben r�ngat�zott f�jdalm�ban.
• Rose – n�zett r�m k�nnyes szemekkel.
• M�g dr�g�m? Tudtam, hogy te is �lvezni fogod a n�szunkat – kezdtem el elt�rni a bord�it is. – Jaj, tal�n t�l er�s voltam? Azt olvastam, hogy egy ilyen t�r�sn�l bels� v�rz�s is el�fordulhat. Lassan, �s f�jdalmasan fogja a v�red el�nteni a t�d�det, �s a saj�t tested miatt fulladsz meg k�nok k�z�tt – mondtam, miut�n v�rt k�h�g�tt fel.
• Ro… - h�r�gte. A teljes nevemet azonban m�r nem tudta kimondani, mert heves k�h�g�sbe �s fullad�sba kezdett.
• Oh, igen, jut eszembe, m�g nem is v�gezt�nk, nem hagyhatlak m�g egy fontos dolog n�lk�l meghalni – mondtam d�h�sen. Majd megragadtam leg�rz�kenyebb testr�sz�t, �s elint�ztem, hogy el�bb halott legyen ott lent, mint teljes eg�sz�ben. A szemei fennakadtak a f�jdalomt�l, �s a fullad�st�l, majd n�h�ny m�sodperc m�lva abbahagyta a h�rg�st, �s nyitott szemekkel t�vozott a pokolra. M�g utols� biztos�t�kk�nt hozz�v�gtam az �lettelen test�t a szemk�zti falhoz, �s hallottam, hogy a nyaka nagyot reccsenve adja meg mag�t az �t�snek. – Bev�geztetett – motyogtam magam el�.

Majd egy utols�  gy�l�lk�d� pillant�s ut�n k�rben�ztem odalent, �s miut�n sehol nem volt senki, kiugrottam az ablakon, �s hazafel� vettem az ir�nyt. Nem tellett sok id�be, am�g a h�zhoz �rtem, �s azonnal felugrottam a szob�mba. Nem akartam, hogy �gy l�ssanak a t�bbiek. A menyasszonyi ruh�m tele volt foltokkal, r�sz�radt v�rrel, �s egy-k�t szakad�s is �ktelenkedett rajta. �rdekes m�don egy�ltal�n nem k�v�ntam Royce v�r�t, a hal�la �s a f�jdalma sokkal jobban �rdekelt, mint az, hogy meg�zleljem a mocskos v�rt, amit a szervezete keringetett.

• Istenem – rogytam le az �gyamra.

Sosem gondoltam volna, hogy k�pes leszek ilyen kegyetlens�gre, de egyszer�en elborult az agyam, ahogy megl�ttam. Ennyire nem akartam brut�lis lenni, nem mintha nem �rdemelte volna meg, de nem hittem, hogy meg tudom majd tenni, ett�l az �jt�l f�ltem a legjobban. A bar�tai fele annyira sem �rdekeltek, mint Royce King. Most kellene sz�t�radnia bennem a b�ntudatnak, hiszen gyilkos vagyok, de nem t�rt�nik semmi. Tal�n t�nyleg nincs m�r lelkem? Royce m�g a sz�nalmat is ki�lte bel�lem.

• Rose – ugrott be az ablakomon Edward.
• Mi�rt nem kopogsz, miel�tt bet�rsz ide? – k�rdeztem r� sem n�zve.
• Kopogtam, de nem hallott�l, belemer�lt�l az �nut�latba, de nincs igazad – �lt le mell�m.
• Eld�nthetn�d, hogy mit akarsz. Eddig m�g azt mondtad, hogy elvesztem a lelkem, ha megteszem, most meg m�r azt, hogy j�l tettem? Kicsit bizonytalan vagy.
• Az�rt nem akartuk, hogy meg tedd, mert pontosan tudtuk, hogy ez lesz a v�ge – tette a v�llamra a kez�t. – Az�rt �rzed magad �gy, mert b�ntudatod van.
• Nekem nincs b�ntudatom – jelentettem ki.
• Ha nem lenne, akkor nem em�szten�d magad. Rose, te nem vagy rossz ember, illetve v�mp�r, de a bossz�v�gy er�s �rz�s, nem csod�lkozunk, hogy megtetted, csak meg akartunk �vni.
• Ez �gy igaz, dr�g�m – l�pett be Esme is az ajt�n. Carlisle pedig k�vette.
• M�g mindig �gy gondolj�tok, hogy veletek mehetek? – k�rdeztem �s a csal�df�re n�ztem.
• Igen, term�szetesen. Az elm�lt n�h�ny �jjelr�l pedig nem besz�l�nk t�bbet, ahogy err�l sem, �gy foguk �lni, mintha meg sem t�rt�nt volna. Rendben? – k�rdezte meg�rt�en.
• K�sz�n�m – b�lintottam r�.
• Kedvesem, ha nem lenne nagy k�r�s, akkor megsemmis�thetn�nk ezt a ruh�t – l�pett h�tr�bb egyet Esme. Oh, persze, v�r. Meggondolatlan voltam, szeg�nyeknek v�rszagot hoztam a h�zba, m�g akkor is, hogyha ilyen �rt�ktelen ember�t.
• Term�szetesen, ha kimentek egy pillanatra, mindj�rt leveszem – mondtam gyorsan.
• El�k�sz�tek neki egy m�gly�t – ugrott ki Edward az ablakon.

Amint �j csal�dom elhagyta a szob�mat levettem magamr�l a t�nkretett ruh�t, majd gyorsan megmosakodtam �s felvettem egy tiszta �lt�z�ket. Majd lesiettem a ruh�val egy�tt Edwardhoz, aki m�r meggy�jtotta a m�gly�t.

• Akarod, hogy �n? – k�rdezte, amikor megtorpantam.
• Nem, nekem kell megtennem – mondtam hat�rozottan.

Majd n�h�ny l�p�ssel a m�glya el� s�t�ltam, �s beledobtam a ruh�mat. N�ztem, ahogy az anyag l�ngra kap, �s a nemr�gen m�g h�feh�r ruh�mat lassan feket�v� v�ltoztatj�k a l�ngok, �s hamuv� �g. Az itteni l�tem v�get �rt ezzel a cselekedettel, de most kezd�dik valami �j, ami tal�n j� lesz, m�g akkor is, hogyha �n nem akartam, hogy legyen m�g folytat�sa a l�tez�semnek.