2030-ban járunk. A világ fejlődött, de nem annyit, mint amire korábban gondoltunk: repülő, autók, kevés víz stb. Nem! A világ társadalma változott, a szokásosnál többen tudnak a vámpírok létezéséről. A Volturi közbe lépet, nem akarták megölni azokat az embereket, inkább rávették őket, hogy eskü alatt ígéretet tegyenek, hogy a titkot magukkal viszik a sírba.

Az emberek száma növekszik, ez sok vámpírnak kedvez. A mi szerencsénk az, hogy az állatokat békén hagyják, és sok a túl szaporodott állat...nos ez nekünk kedvez.

Renee és Phil Forksba költöztek. Elmondtuk nekik a titkunkat. Mi kértük, hogy költözzenek ide, mert biztonságban kell lenniük. Renesmee örült, hogy láthatta a nagyanyját, édesanyám meg, majd kibújt a bőréből, örömében, hogy van egy unokája. Sőt! Nem is nagyon zavarta, hogy vámpírok vagyunk. Elmeséltem, hogy én, miként kerültem a Cullen család közé. Néhány részleten sírt, másikon meg dühbe gurult, hogy hazudtam, de teljes mértékben megértette, hogy titkolóztam.

Hogy mi a helyzet Charlie-val? Sajnos ő 2 éve meghalt. Egy vámpír ölte meg. Alice előre látta... de nem jó időben. Az esett előtt 5 perccel.  Alice emiatt elvesztette a magabiztosságát.

„Bella, annyira sajnálom!  Nem hiszem el, hogy ennyire későn. Elvesztettem volna a képességem?!”-szokta mondani.

Én persze minden alkalommal elmondom neki ,hogy:” Alice nem a te hibád! Fogd már fel! Az a vámpír túl hamar hozott döntést! Erről nem te tehetsz!”

Szegény Alice...egyes szavak hallatán pánikrohama lesz. Az a lány akit én régebben megismertem, az a magabiztos, balerinához hasonlító, kecses, aranyos lány, rengeteget változott. Csoszog! Régen táncolgatva sétált, most meg csoszog! Teljesen megváltozott. Néha Jaspernek kell leállítania amikor „rohamot” kap Alice.

Rosalie és Emmett és sokat változott. Rosalie eddig se volt a „család középpontja” vagy, hogy fejezzem ki magam...A lényeg az, hogy Rosalie végleg lemondott a szerelésről és a divatról. 

Persze még mindig csinos és minden nap rendbe rakja magát, de már nem is jár vásárolni. Akárcsak Alice. Rose és Emmett is néha kiakadnak egyes szavakon.

Emmett már nem is viccelődik. Már rég hallottam nevetni.

Carlisle és Esme nem sokat változott, Ők tartják a családot össze.

Edward...az én Edwardom. Olyan, mint egy testőr. Állandóan a nyomomban van. Én csak úgy hívóm, hogy Őrangyalom.

Mivel, hogy vannak szavak amitől a család egyes tagjai(néha én is) kiakadnak ezért Carlisle létrehozott egy un. „Tiltott szavak listáját” amit az előszoba falára helyezett.

A lista így hangzik:

„Tiltott szavak listája

Megkérem a ház összes lakóját és vendégét, hogy az itt feltüntetett szavaktól tartózkodjanak.( csak egyes esetekben mondhatóak)

Gyilkosság, félelem, halál, pánik, ölés, és egyéb negatív szavak .

Ha még hiányzik  néhány szó kérem írja fel ide: _______________________________.”

Lehet, hogy ez nagyon gyerekesen hangzik, de veszélyben vagyunk. 20 vámpír elhatározta, hogy a lehető legtöbb vámpírt elpusztítja és utána nekik jut elég táplálék. Nagyon nehéz őket megölni. Ők a vámpírok első képviselői, több ezer évesek. Tőlük félünk. Életemben nem féltem ennyire. Jamestől meg Victoriától sem féltem ennyire mint most. Annyira igazságtalan az élet, hogy ennyire csúnyán legyen vége. Még az is durvaság, hogy állatokat ölünk. Lehet, hogy nem intelligensek, de attól még ők is élőlények. De sajnos mást nem ehetünk. Szokták mondani, hogy ez az élet rendje.

A nappaliban ült mindenki.

„Valamit tennünk kell!”- csattant fel Edward.- „Ez nem mehet így tovább!”

„De mit tegyünk? Mindennap az van a hírekben, hogy egyre több a gyilkosság a világ minden pontján...szétszóródtak!”-mondtam.